Képző
Féner Tamás fotográfiáit állítja ki a Mai Manó Ház
„…A mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik…” címmel mutatja be Féner Tamás hét évtizedet felölelő pályáját a Magyar Fotográfusok Háza. A tárlat október 1-ig tekinthető meg.
Nélküle biztosan nem ilyen lenne a pesti városkép – Pollack Mihály 250 éve született
Kétszázötven éve, 1773. augusztus 30-án született Pollack Mihály építőművész, a Nemzeti Múzeum, a Deák téri evangélikus templom, a Ludovika Akadémia és a dégi Festetics-kastély tervezője. Megteremtette a hazai építőipar szervezeti kereteit, és részt vett a Városliget létrehozásában is.
Félretett dobozokból elfeledett életművek kerülhetnek elő
A fényképezést az 1910-es évektől kezdődően kifejezetten ajánlják a nőknek mint megélhetést és egyéniségük „szabad, bátor, nyílt kifejeződését” is biztosító foglalkozást, de ez nem volt mindig így. E. Csorba Csilla művészettörténésszel a 20. század eleji magyar fotográfusnőkről beszélgettünk.
Séta a cifra paloták közt – a kecskeméti szecesszió nyomában
Kecskemét nemcsak egyetlen cifra palotával büszkélkedhet, hanem számtalan szecessziós épület ékesíti. A városházától az Úri Kaszinóig, a Cifrapalotától a polgári házakig megannyi gyönyörű épülettel találkozhatunk szerte a városban. Építészeti válogatásunkkal a kecskeméti art nouveau nyomába eredtünk.
Unalomból vágott bele, a modern művészetek leghíresebb gyűjtője lett
Százhuszonöt éve, 1898. augusztus 26-án született Marguerite „Peggy” Guggenheim, a múlt század egyik leghíresebb és legjelentősebb műgyűjtője, műpártolója, aki nemcsak megelőzte korát, de sok szempontból meg is határozta azt.
Reigl Judit figurális festészetét mutatja be a Kiscelli Múzeum kiállítása
Kiállítással ünnepli Reigl Judit születésének századik évfordulóját a Kiscelli Múzeum. A Szárnyalás-Vol-Flight című tárlat a magyar származású, Franciaországban világhírűvé vált képzőművész figurális festészetét mutatja be.
A háborútól a gyilkosságig: egy rejtélyes kincs története
Szolgáljon sok évszázadon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is! Innen, vagyis egykori tulajdonosától ered a neve a Seuso-kincsnek, amelyet az ötödik század elején áshattak el egy rézüstben. Amit ma Seuso-kincsként emlegetünk, a földben pihent egészen a huszadik századig.
Lóháton a kastélytoronyba
A kastélyok olyanok, mint a történelmi regények: felkeresésük során részesei lehetünk egy történetnek, amelyet minden irányból kereszteznek a generációs konfliktusok, a szerelmi rejtekutak. Ezúttal a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban jártunk, amelyet 1893-ban Ferenc József is meglátogatott.
Zoób Kati rovata: Bálok és táncok
A tánc az egyik legősibb emberi tevékenység, amely követett minket a modern kultúrák felemelkedésén keresztül, és egyre nagyobb lett a jelentősége a mindennapi életünkben, szokásainkban és szertartásainkban. Bál-, tánc- és báliruha-történet Zoób Katitól.
Szent István ezer arca – államalapítónk szobrai határon innen és túl
Hogyan ábrázolta Szent Istvánt Stróbl Alajos 1906-ban, és hogyan Kő Pál csaknem száz évvel később? Válogatásunkban mutatunk ikonikus és kevésbé ismert alkotásokat is Budapesttől Esztergomon át a Gyilkos-tóig.
Patinás üvegkülönlegességek új tulajdonost keresnek
A díszüvegek világát eddig még alig érte el a műkereskedelem, pedig e művészeti ágnak is legendás története van Muránótól a Tiffanyn át a kortárs üvegekig. A Régiségkereskedés.hu most induló online árverésén ezúttal osztrák, francia és olasz nagymesterek munkái mellett magyar alkotás is szerepel.
Ilyen volt az idei Dél-balatoni Kortárs Alkotóműhely
Július 31. és augusztus 13. között tizenöt művész alkothatott szabadon Szinyova Gergő mentorálása alatt. A művésztelepet közös kiállítás zárta.
A nyughatatlan festőművész, aki egyenes adásban alkotott – Szász Endre
Húsz éve, 2003. augusztus 18-án halt meg Szász Endre Munkácsy Mihály-díjas grafikus, könyvillusztrátor, festőművész.
Pénteki kultúrrandi KristofLab alkotóval
KristofLab festményei az észlelésről, az identitásról és a környezetünkhöz való viszonyról szólnak. Reflektál arra, hogy az ember hogyan változtatja meg a természetet, és hogy milyen észlelési hibák jelentkeznek környezetünk befogadása során. A Derkovits-ösztöndíjas alkotóval randiztunk a héten.
Harminc éve látható együtt Munkácsy Krisztus-trilógiája a Déri Múzeumban
„Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni” – így vallott műveiről az alkotó, akinek a múzeum legnépszerűbb kiállítóterében, a Munkácsy Teremben láthatók Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális alkotásai. A teljes trilógia 1993 augusztusában került jelenlegi helyére.
Mit kezdjünk ma a boglári kápolnatárlatokkal?
A balatonfüredi Vaszary Galériában Boglár itt és most címmel látható kiállítás a boglári kápolnaműterem 1970 és 1973 közötti működését tárgyalja, miközben felteszi a kérdést: hogyan értelmezzük a 20. századi magyar művészettörténet kulcsjelentőségű helyszínét és az ott zajló eseményeket a mában.