Keresés
Október 3-án történt
„Hiszem, hogy teremtmények vagyunk, hiszem, hogy a Jóisten jókedvében teremtette a világot, s benne az embert, és hiszem, hogy mindenkinek feladata van ezen a bolygón. Hiszem azt is, hogy csak a szeretet működteti az emberi kapcsolatokat is, és az az én feladatom, hogy szeretettel hassak az emberekre, vidámságot, szépséget, magvas gondolatokat, örömteli perceket szerezzek nekik, hogy boldog legyen a Jóisten, ha ránk tekint” – fogalmazta a ma hetvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, Cseke Péter.
Hét kulccsal nyíló páncélszekrény őrzi, most újra hatalmas érdeklődés övezi a cseh kincseket
Újra kiállítják a cseh koronázási ékszereket Prágában, többórás sor várható a várban. 2024-ben történelmi jelentőségű határozatot hozott Csehország köztársasági elnöke azzal, hogy engedélyezte az ereklyék nagy közönség előtt való rendszeres bemutatását.
Míg mindenki Franciaországra figyelt, addig spanyol templomokból is elloptak műtárgyakat
Amikor Európában a bűnüldöző szervek épp általános figyelmeztetést adtak ki arra vonatkozóan, hogy a műkincseket veszély fenyegeti, Spanyolországban több templomi kegytárgynak is lába kélt.
Szeptember 16-án történt
„Nem elég magyarnak lenned, tehetségre is szükség van” – fogalmazta az 1893. szeptember 16-án született magyar születésű angol filmrendező és producer, Korda Sándor. Az Alexander Korda néven is ismert művész 1914-től készített filmeket, 1919-ben elhagyta Magyarországot, majd Bécsben és Berlinben folytatta a filmgyártást. Sikerei megnyitották számára az utat Hollywoodba, de néhány év múlva visszatért Európába. Végül Londonba költözött és itt telepedett le. Őt tartják a brit filmgyártás megteremtőjének, ő az első filmrendező, akit lovagi rangra emeltek.
Szeptember 26-án történt
„Egyéniségnek születni kell. Az embernek vagy megadatik ez a kisugárzás, vagy nem” – fogalmazta a 2004. szeptember 26-án elhunyt Jászai Mari-díjas színész, komikus, Kabos László. A „kis Kabos” néven is emlegetett művész eredetileg bohóc szeretett volna lenni, aztán – ha nem is bohóc –, de nagy nevettető lett belőle. Főleg kabaréjelenetekben és magánszámokban nyújtott emlékezetes alakításokat, de színdarabokban és filmekben is szerepelt. Többek között A veréb is madár, a Kölcsönlakás, a Kutyakomédia és a Hét tonna dollár című filmekben láthattuk.
Faludi Ferenc: Kisztő ének
Uri nemzet eredete, / Deli, jeles, ép termete, / Gyöngyös, köves szép ruhája, / Ruhájánál szebb arczája; / De mit használ, ha hamis?
Szeptember 5-én történt
„Csak az amatőröknek vannak kedvenc szerzőik, a profik mindig azt a szerzőt szeretik, akinek a művét éppen vezénylik” – állította az 1997. szeptember 5-én elhunyt harmincegyszeres Grammy-díjas karmester, zongoraművész és zeneigazgató, Solti György. A nemzetközileg Sir Georg Solti néven ismert művész többek között a müncheni és a frankfurti opera, illetve a Chicagói Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójaként szerzett hírnevet, kiváló hanglemezdirigens volt, és a zenekultúra területén végzett munkájáért II. Erzsébet királynő 1972-ben lovaggá ütötte.
Szeptember 30-án történt
„Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni… Ezért aztán állandó jelleggel boldogtalan vagyok. Mert nem hiszek igazán a sikerben sem: nagyon sokszor úgy gondolom, nem érdemlem meg a tapsot” – nyilatkozta első filmszerepe után az 1929. szeptember 30-án született – és 1982-ben elhunyt – operaénekesnő, színésznő, Házy Erzsébet. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művésznő a Magyar Rádió énekkarában kezdte pályáját, majd 1951-ben debütált az Operaházban, ahol legnagyobb sikerét a Manon Lescaut címszereplőjeként aratta, Ilosfalvy Róbert partnereként.
Ezerhétszáz éves Odüsszeia-töredéket találtak az Utrechti Egyetem könyvtárában
Az Utrechti Egyetem könyvtárában egy kutató egy 1700 éves pergamentöredékre bukkant, amely Homérosz Odüsszeiájának egy rövid részletét tartalmazza.
Zeneszüret, fecskehajtás és reformkori romantika – szeptemberi kulturális fesztiválajánló
Vége a nyárnak, itt a szeptember, a különböző könnyűzenei, gasztronómiai, bor- és sörfesztiválok után ismét a kulturális – irodalmi, komolyzenei, színházi, helytörténeti, képző- és összművészeti – eseménysorozatok kerülnek előtérbe. Ezekből állítottunk össze egy csokorra valót.
Ennyi volt, nincs több fotózás a bayeux-i kárpitnál
A British Museum szerint a fotózók miatt mások nem tudják rendesen megnézni a csaknem hetven méter hosszú műalkotást, mikor elhaladnak mellette.
Ákos új lemeze
Karácsonyi kiadvánnyal jelentkezett Ákos. A Karácsony – Az ünnep dalai című lemezen tizenöt felvétel szerepel, a feldolgozások mellett két új kompozíció. Az anyagot az előadó-dalszerző december 12-én mutatja be a Papp László Budapest Sportarénában.
Különleges helyszínek extra programokkal a Kulturális Örökség Napjain
„Veszélyben lévő örökség – Megújulás, újragondolás, élettel való megtöltés” – ezzel a mottóval rendezik meg idén szeptember 19–20-án a Kulturális Örökség Napjait, amikor több mint száz elzárt vagy ritkán látogatható épület nyílik meg az érdeklődők előtt, de ingyenes vezetett sétákkal, tematikus túrákkal, kiállításokkal és előadásokkal is készülnek a szervezők.
A természet tükrében szemlélhetjük a lélek örök körforgását Szentendrén
A Szentendrei Régi Művésztelep idén fennállásának 100. évfordulóját ünnepli. A március óta zajló jubileumi programsorozat részeként szeptember 11-én Knyihár Amarilla egyéni kiállítása nyílik meg, amely a természet és a lélek egymásra vetülő, érzékeny világába vezet.
Egy ezeréves ország hangjegyzetei
Az augusztus 20-i ünnepi fényshow-hoz készült zenei anyag most önálló válogatásalbumon is megjelenik Egy ezeréves ország hangjegyzetei címmel.
Szeptember 8-án történt
„A közönség furcsa szerzet. Kiszámíthatatlan. Gyakran a legbonyolultabb kapcsolatokat is megérti, míg máskor a közhelyek igazságát sem fogja fel” – fogalmazta az 1922. szeptember 8-án született – és 1988-ban elhunyt – kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, Tomanek Nándor, akit többek között a Pécsi Nemzeti Színház és a Vígszínház előadásaiban láthattunk. A jellegzetes orgánumú, fanyar humorú és visszafogott játékstílusú művész első filmszerepét az 1960-ban készült Arc nélküli város, az utolsót az 1978-ban bemutatott A ménesgazda című filmben alakította.
Hírmozaik – szeptember 18.
Ida regénye a Miskolci Balett előadásában, Jászai Mari emléke a Kutatók Éjszakáján, Miatyánk Fesztivál a Bakáts téri templomban, átadták a Krasznahorkai-olvasóteret, ismét ARC, évadnyitó koncert az Operában.