Az Amerikai Egyesült Államokból eredő kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedésre. 2004-ben a színész Rob Lowe hívta létre, hogy tájékoztató kampányok keretében ismertesse meg az embereket a betegség tüneteiről, élettani hatásairól. A betegség krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is előfordulnak. Ez a kór azok közé a tumoros megbetegedések közé tartozik, amelyekről az emberek rendkívül keveset tudnak. Pedig oda kell figyelni rá, mert gyakorisága világviszonylatban és hazánkban is emelkedett, és a korán felfedezett betegség könnyebben és teljesen meggyógyítható.
Magyarországon a Magyar Rákellenes Liga karolta fel a kezdeményezést.

Adorján (Adrianus) Maximianus császár uralkodása idején szenvedett vértanúságot.
Midőn a mondott Maximianus Nikomédia városában a bálványoknak áldozott, parancsára mindenki keresztények után kutatott. Ki a büntetéstől való félelemből, ki a pénzjutalom utáni vágyból: szomszéd a szomszédot, rokon a rokont hurcolta bíróság elé. Közülük harminchármat üldözőik elfogtak, és a király elé vezettek. Így szólt hozzájuk a király: „Nem hallottátok, hogy milyen büntetést rendeltem el a keresztények ellen?” Így válaszoltak: „Hallottuk és kinevettük esztelen parancsodat.” Erre a király haragra gyúlva, nyers szíjakkal korbácsoltatta meg őket, és parancsot adott arra, hogy szájukat kövekkel zúzzák szét, és elrendelte, hogy miután valamennyiük vallomását feljegyezték, vasra verve zárják őket börtönbe.
Állhatatosságukat látva, Adorján, a katonai szolgálattevők kapitánya, így szólt hozzájuk: „Az Istenre kérlek benneteket, mondjátok meg, mi viszonzást vártok ezekért a kínokért?” Erre ezt mondták a szentek: „Szem nem látott, fül nem hallott, emberi szívbe föl nem hatolt, amiket Isten készített azoknak, akik őt szeretik” (1 Kor 2,9), Erre Adorján nyíltan kiállt, és azt mondta: „Jegyezzetek be engem is ezekkel együvé, mert én is keresztény vagyok!” Mikor ezt a császár meghallotta, vasra verve börtönbe vetette, amiért Adorján nem akart áldozatot bemutatni.
Natália pedig, a felesége, amikor meghallotta, hogy férje börtönben van, megszaggatta ruháit, keservesen sírt és jajgatott. Hanem amikor azt is megtudta, hogy Krisztus hitéért börtönözték be, nagy öröm töltötte el, a börtönhöz futott, és csókolgatni kezdte férje és a többiek bilincseit. Hiszen ő is keresztény volt, de az üldözés miatt nem árulta el magát. Így szólt férjéhez: „Boldog vagy, uram, Adorján, mert olyan kincsre leltél, amelyet nem szüleid hagytak rád, s amelyben ezek itt – noha sok minden van birtokukban – szűkölködni fognak, midőn az idő nem lesz alkalmas kölcsönadásra és kölcsönvevésre, s midőn senki nem szabadíthatja majd meg a másikat a büntetéstől, sem apa a fiát, sem anya a lányát, sem szolga az urát, sem barát a barátját, sem pedig a vagyon annak birtokosát.” Amikor pedig figyelmeztette őt, hogy vessen meg minden földi dicsőséget, s ne gondoljon se barátaival, se szüleivel, és szívében mindig az égiekhez ragaszkodjék, így szólt hozzá Adorján: „Menj, nővérem, szenvedésünk idején hívatni foglak téged, hogy lássad végünket.” Így tehát férjét a többi szentre bízva – hogy tudniillik erősítsék őt –, Natália hazatért.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (részlet)

Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk, amelynek a középkorban vigíliája és nyolcada is volt. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek főleg a Legenda Aurea és a Stellarium révén kódexirodalmunkba is belekerültek (Teleki-, Horváth-, Tihanyi-, Debreczeni-, Érdy-kódex).
A Teleki-kódex Anna-legendája elmondja, hogy Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.

Következő, Balassa-strófára szedett énekünk egyaránt idézi az Énekek énekének és a magyar rokokónak világát:
Ma született e világra
Egy ékes kisasszonyság,
Kinek kebléből bimbódzik
Fölséges nagy uraság.
Fellegek és az egek közt
Ma tartatik vigasság,
Az angyalok énekelnek,
Zengenek a muzsikák.
Szent Dávidnak sok húrját
Bár egyenként verhetném,
Szűzanyám kis pólyácskáját
Én azzal tisztelhetném,
Kissszonynak, Máriának
Versét énekelhetném,
Bölcsőcskéjét vigadozva
Örömmel rengethetném

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

1965. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránba összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJÁnak nyilvánítja. Ez a nap ráirányítja a figyelmet az írástudatlanság problémájára. A világon még mindig egy milliárd írástudatlan felnőtt él, ezek kétharmada nő. Minden évben ezen a napon az UNESCO díjjal jutalmazza azokat, akik a legleleményesebben és legösztönzőbben harcolnak az írástudatlanság ellen.

Magyarországon 1996 óta Szent Adorján napján ünneplik A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS NAPJÁt. Az afrikai születésű, Nikodémiában élt katonatiszt keresztény hite miatt szenvedett vértanúságot.

A gyógytornászok világszervezete 1995-ben hirdette meg A FIZIOTERÁPIA NAPJÁt. Magyarországon 1998-ban tartották meg először.

KELEMEN FRIGYES (Kézdialmás, 1924. szeptember 8. – Kolozsvár, 1979. június 6.): romániai magyar fizikai szakíró. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végezte (1950); itt volt tanársegéd, 1958-tól lektor, 1967-től haláláig a mechanika és a hőtan magyar nyelvű előadója. 1972-től két évig az algériai Oranban fizikát tanított.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1999. MTESZ)