Keresés
Aki megteremtette a modern magyar építészetet
Lajta Béla épületei komor külsejükkel a középkort idézik, ám részletgazdag belső kidolgozottságuk rendkívül kreatív, játékos személyiségről árulkodnak. Ha a nevét nem mindenki ismeri is, az általa tervezett épületeteket annál inkább.
Az 501-es fotói életről, halálról – beszélgetés Urbán Tamás fotográfussal
Saját hívószáma volt, amelyen a mentőkkel és rendőrökkel egy időben ő is megkapta az értesítést a riasztásokról, defibrillátor volt a kocsijában, hogy ha ő ér hamarabb a helyszínre, megkezdhesse az újraélesztést, és annyira elfogadták őt a drogosok, bebörtönzött bűnözők és prostituáltak, hogy engedték, fotózza őket. Urbán Tamás Balázs Béla-díjas fotográfussal beszélgettünk.
Szerelmes biciklisták és bájos sofőrök a magyar filmben
Bár az eltelt évtizedek alatt sokat változott a biciklik és autók felépítése, kinézete és funkciója, a filmekben mindig a modernitást, a progresszivitást képviselték. Emellett sok esetben az oly gyakori határidő-dramaturgia segédeszközei, melyek változatossá teszik a film végi nagy hajszát.
Történelmi műemlék lesz a régóta vitatott párizsi Szent Szív-bazilika
Sokéves vita után védett műemlék lesz végre a francia főváros egyik leglátogatottabb épülete, a Sacré-Coeur (Szent Szív-bazilika), az ortodox katolikusok és az egyházellenesek közötti megosztottság jelképe.
Átadták Az Év Gyerekkönyve Díjakat
A tudatos szülők többségében felmerül az örök kérdés, mit olvasson a gyerek, hiszen a jövő gondolkodóinak szólnak az elsőrangú mai gyerekkönyvek. A HUBBY Magyar Gyerekkönyvfórum szakmai listája – immár tizedik éve – rengeteg jó választásra ad lehetőséget. Az Év Gyerekkönyve Díj 2025 átadója a legjobb gyerekkönyvek igazi ünnepe, melyről beszámolunk.
Könyvként szerettük, filmként szétszedjük: miért olyan nehéz megfelelni a rajongóknak?
Utánajártunk az adaptációs jelenségnek – Harry Pottertől a Bridgerton családig, a Dűnétől az Alkonyatig.
Hosszú út vezetett az esztergapadtól Munkácsy halhatatlanságáig
A szegedi Móra Ferenc Múzeum Munkácsy, a festőzseni című kiállítása az eddigi egyik legnagyobb volumenű tárlat az országban.
A népzene olyan, hogy ha „elveszik”, még több lesz belőle
Maga nem akar zenefolklorista lenni? Egy tanára kérdezte ezt előzmények nélkül Pávai Istvántól, és ő nem tudott nemmel felelni. Az immár Széchenyi-díjas népzenekutató úgy gondolja, minél inkább eltérünk a tanmenettől, annál jobb, de azt is elmondta, mi a közös a népzenében és a rockban.
A hazát egyedül részvéttel szabad szeretni
Összeállításunkban határon túli művészekkel készült interjúinkból és ottani riportjainkból válogattunk, hogy érzékeltessük, mennyi-mennyi tehetség alkot az utódállamokban.
A legrosszabb, ha az énekes lelkét megtörik
Egy pici baranyai faluból érkezett a hazai opera-operett világ színpadaira. Horváth István tenor a 2025-26-os évad kamaraénekesi címét nyerte el.
Vákár nevű géniuszok csak Gyergyóban vannak
Székelyföld második legkisebb múzeuma, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum rengeteg meglepetést tartogat.
Kultúrát nem lehet örökölni, azt újra és újra meg kell szerezni
75 éves évfordulóját ünnepli ma a Honvéd Együttes, Magyarország legrégebbi, 1949-ben alapított művészegyüttese.
Igyekszem a melldöngetést elkerülni
Földes László épületein hozzá nem értő szemmel is jól látható, hogy nem külszínes gesztusokkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, hanem olyan belső erejük van, amely átsüt a falakon.
Eleve úgy olvasunk Radnótit, hogy van bennünk valamiféle kollektív lelkiismeret-furdalás
Radnóti több, mint egy tragikus sorsú költő: egy életigenlő csibész, aki kuplerájba jár beszélgetni és pénzkeresés gyanánt a sörről ír reklámverseket.
Hét különleges műtárgy a szombathelyi Savaria Múzeumból
A nyugat királynőjének is nevezett Szombathely középkori hangulatú belvárossal és figyelemre méltó történelmi épületekkel hívogat.
A hősöm Clint Eastwood-szerű westernkarakter
Horváth László Imre a romantikájától megfosztott háborúba: a két világháború és az ’56-os forradalom századának húsdarálójába rántja be olvasóit Rosseb című idei regényével. Szűkszavú, egykedvűnek tűnő főhősét pedig szinte mellékesen szeretteti meg velük.
Egy apa-fia történet és két kivételes ember – Berecz Andrást és Berecz Istvánt kérdeztük
„Kivirult az én örömem zöld fája” – így is kezdődhetne az a történet, amelyet Berecz András mesemondó, népdalénekes és fia, Berecz István néptáncos, előadóművészek kapcsolatáról mesélnénk kívülállókként, látván ezt a korántsem szokványos apa-fiú viszonyt. Fontos kérdés ma is, hogyan lehet fiút nevelni, aki nem a „nagy fa árnyékában” nő férfivá.
Szisz Ferenc, a legelső Grand Prix-győztes
Bár már 1894-ben tartottak versengést automobiloknak, az első Grand Prix-t, azaz nagydíjat 1906. június 26–27-én rendezték, ezért a sporttörténelem innen számítja a profi autóversenyzést. És mivel ezt a legelső Grand Prix-t a magyar Szisz Ferenc nyerte meg Renault-jával, az ő neve áll legelöl abban a névsorban, amely Max Verstappenig ível. Szisz Ferenc 1873-ban született Szeghalom városában.
Ejhanap a békési cigány gasztronómia világában
Ásós Géza és a békési Kira vendéglő története számomra mesébe illő, noha „csak” a rengeteg munka és a legyőzhetetlen hit meséje az övék. A legjobb benne pedig az, hogy valóság: hogy a helyszínen, bár esetleg pár óra utazás árán bárki a saját szemével győződhet meg róla – és főleg belekóstolhat.