Keresés
Hírmozaik – április 1.
A német nyelvű irodalom lesz az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál fókuszában, A jövő század regénye címmel nyílt kiállítás az OSZK-ban, átadták a Talentum díjakat – hírösszefoglalónk.
Március 15-én történt
„Az éles fekete-fehér kontrasztok, a ritmikus hálózatok és permutált struktúrák villódzása, a plasztikai elemek optikai kinetizmusa: megannyi fizikai jelenség műveimben, melyeknek szerepe már nem az, hogy a csodálatba vagy édes-bús melankóliába ejtsenek bennünket, hanem hogy tettekre serkentsenek s szilaj örömöket szerezzenek” – fogalmazta az 1997. március 15-én elhunyt magyar–francia festő- és szobrászművész, Victor Vasarely, akit mind életműve, mind számos elméleti munkája révén az op-art legjelentősebb képviselőjének tekinthetünk.
Keleti Éva intim közelségbe hozta a legünnepeltebb művésznőket
Összesen 230 fotó látható Keleti Éva Évától Éváig című kiállításán: ez a februárban, 95. életévében elhunyt fotográfus utolsó olyan kiállítása, amelyre még ő maga válogatta a képeket – 75 éves karrierjének képkockáit.
November 4-én történt
Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Rába Roland Jászai Mari-díjas színművész, rendező, egyetemi tanár, akit az Arany János Színház, a Katona József Színház, a Krétakör Színház és a Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Nincsen nekem vágyam semmi, az Isteni műszak, a Lepattanó és a Paraziták a Paradicsomban című filmekben láthattunk.
Farkas Ferenc több mint hatvan film- és színpadi zenét komponált
Huszonöt éve, 2000. október 10-én halt meg Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a múlt század magyar zenéjének kiemelkedő egyénisége, az Egy úr Velencéből, A bűvös szekrény, a Furfangos diákok és a Csínom Palkó komponistája.
Télvíz idején – Amikor még gyakrabban befagytak természetes vizeink
Az éghajlatváltozás enyhébb teleket hoz, így a Balaton is ritkábban fagy be. Lehet, hogy a jövő generációinak erről is csak dokumentumok, képek maradnak majd?
Kezdő műtárgyvásárlóknak és gyakorlott gyűjtőknek is rejt meglepetéseket a Resident Art Fair
Karácsonyra műtárgyat venni egyszerre személyes és időtálló gesztus. Érdemes ellátogatni a Resident Art Fairre, ahol különösen széles a válogatás, sok a fiatal alkotó, és valódi felfedezésekre nyílik lehetőség.
Hírmozaik – február 23.
Szarka Tamás turnéra indul, pásztorok és legelők nemzetközi éve, Kurtág-kézirat került elő, Musical Színjátszó Találkozó, az Ismerős Arcok új lemeze.
Hírmozaik – január 17.
Százezren az Erkelben, Dobos Tamás az év operatőre, közeleg a magyar kultúra napja, nemzetközi porondon A nyaralás, Aida-felújítás az Operában.
Március 20-án történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész, aki már főiskolásként több budapesti színházban játszott, később pedig többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Kelemen László Színkör, a szolnoki Szigligeti Színház és az Új Színház társulatának tagja volt, jelenleg a Vígszínház színésze. Színpadi szerepei mellett számos filmben, egyebek mellett a Julianus barát, a Kanyaron túl, a Vörös bestia, a Fekete karácsony, illetve a Czillei és a Hunyadiak című mozikban láthattuk.
A kávé és a forradalom íze 1848-ban
Manapság a „kávéházi forradalmárról” egy, a telefonját bújó fiatal jut eszünkbe, aki nem utcakövet dobál, hanem röhögős szmájlikat nyom a Facebookra, de ez nem volt mindig így.
Március 9-én történt
1969. március 9-én hunyt el Sárdy János operaénekes, színművész. Az 1940-es évek egyik legismertebb énekes-színésze fiatalon kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron, és mellette amatőr színielőadásokon szerepelt. Később a fővárosba költözött a hangját képezni, 1936-ban pedig már az Operaház színpadán debütált. Pályája során többek között Kacsóh Pongrác János vitézének, Huszka Jenő Bob hercegének és Kálmán Imre Marica grófnőjének főszerepét alakította, de könnyed, természetes játékstílusa, humora a filmvásznon is jól érvényesült.
Február 7-én történt
„Nem az a fontos, ami velünk, hanem ami bennünk történik” – fogalmazta az 1993. február 7-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, Mensáros László, akinek elegáns, intellektuális színészi játékát finom irónia és gazdag művészi eszköztár jellemezte. Számos színházi előadásban, játék- és tévéfilmben (például Aranysárkány, A magyar ugaron, Nyár a hegyen) nyújtott kiemelkedő alakítást, mindemellett önálló, verses estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.
A kapus, akit Fekete Párducnak hívtak – 100 éve született Grosics Gyula
Száz éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, a nemzet sportolója, akit 1998-ban az évszázad legjobb magyar kapusának, 1999-ben pedig a világ tíz legjobb kapusa közé választottak.
Január 16-án történt
„Akiben nincs önmagával szemben egy kis kétkedés, egy kis bizonytalanság, hogy valóban jó ez, amit megmutat magából, nem is lehet igazán figyelemre méltó, nem tud előrébb lépni” – vallja a ma hatvanegyedik születésnapját ünneplő Szenes Iván- és Kránitz Lajos-díjas magyar színész, műsorvezető, énekes, Csonka András, akit többek között a Kapj el, a Legénybúcsú és Második nekifutás című filmekben, illetve a Família Kft. című tévésorozatban láthattunk.
Január 1-jén történt
2016. január 1-jén halt meg Zsigmond Vilmos Oscar-díjas magyar-amerikai operatőr. A fények és árnyékok festőjének is nevezett művész a főiskolai mesterein kívül az olasz neorealistáktól és a francia új hullámosoktól tanult legtöbbet, és az Amerikai Operatőrök Társasága tagja volt. Pályája során több mint ötven filmben dolgozott operatőrként, négyszer jelölték Oscar-díjra, amelyet a Steven Spielberg rendezte Harmadik típusú találkozások fényképezéséért sikerült elnyernie.
Hírmozaik – december 22.
Kapu Tibor lett az Év Embere, a pápa is segített a kárpátaljai gyermekeken, felfigyeltek a Ruben Brandt alkotójának új filmjére Berlinben, és jövőre kultúráért járunk a pályaudvarokra.
December 20-án történt
1959. december 20-án hunyt el Bory Jenő építész, szobrász, festőművész, akinek leghíresebb alkotása a feleségével, Komócsin Ilona festőművésszel létrehozott, „magyar Tádzs Mahal”-ként is emlegetett székesfehérvári Bory-vár. A művészi álmoknak és a hitvesi szeretetnek emléket állító, harminc helyiségből és hét toronyból álló beton-vasbeton erődítmény valóságos múzeum, amelyben a házaspár képein és szobrain túl – többek között – Székely Bertalan, Csók István, Fadrusz János, Zala György és Stróbl Alajos alkotásai is láthatók.
November 19-én történt
„Az, hogy egyszerűen tudjon írni az ember, bátorság kérdése is, mert nagyon könnyen le lehet bukni, ha ellenben bonyolult fogalmi és elméleti nyelvvel bástyázza körül a mondandóját, könnyen elbújik benne a hülyeség” – állította az 1927. november 19-én született – és 2023-ban elhunyt – Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista, Lator László.
Caesarként búcsúzott a francia film császára
Kilencven éve, 1935. november 8-án született Alain Delon, a francia filmművészet legendás alakja és egyik legnagyobb csillaga, akinek olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Ragyogó napfény, a Rocco és fivérei, A szamuráj, a Zorro, a Klein úr, A mi történetünk, az Egy zsaru bőréért és az Asterix az olimpián.