Jeles napok

Jeles napok

Szőkefalvy-Nagy Zoltán születésnapja – 1916

SZŐKEFALVY-NAGY ZOLTÁN (Kolozsvár, 1916. március 9. – Eger, 1980. november 8.): kémikus, főiskolai tanár, a hazai kémiatörténet feltárásának kezdeményezője. 1939-ben szerzett vegytan-természetrajz szakos tanári oklevelet a szegedi Tudományegyetemen. 1939-1942 között a kolozsvári egyetem ásvány- és kőzettan tanszékén volt gyakornok, tanársegéd, majd a nagyváradi hadapródiskolában kémiatanár. 1949-ben került Keszthelyre, ahol a gimnázium igazgatója és tanára volt. 1952-ben hívták meg az Egri Pedagógiai Főiskola kémiai tanszékének vezetőjéül, és 1960-ban nevezték ki főiskolai tanárnak. Főként az ásvány- és kőzettan oktatásával foglalkozott, de már 1961-től bekapcsolódott a biokémia tanításába is. 1957-ben jelent meg első kémiatörténeti dolgozata, melyet közel száz szak- és ismeretterjesztő cikke követett 1970-től tartott kémiatörténeti előadásokat a debreceni tudományegyetemen. 1976-tól az Orvostörténeti Bizottság tagjaként is működött, tagjául választotta a Nemzetközi Tudománytörténeti Akadémia (Académie Internationale ďHistoire des Sciences) és számos más bizottság.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

A DJ-k (Disc Jockey) világnapja

A DJ-k világnapjának megünneplését 2002-ben hívta életre a World DJ Fund és a Nordoff-Robbins zeneterápiás jótékonysági szervezet, amely fogyatékkal élők zene segítségével történő fejlesztését tűzte ki céljául. Az első lemezlovasnak az akkor 16 éves kaliforniai Ray Newby tekinthető, aki 1909-ben, kísérletképpen Caruso-lemezeket játszott le folytonosan.  A DJ – lemezlovas kifejezést a Where the Memory Lingers című könyv szerint Walter Winchell amerikai rádiókommentátor használta először, 1935-ben. 1943-ban Jimmy Savile szervezte a világ első jazz DJ-táncpartiját Angliában, s állítása szerint ő használt először iker lemezjátszókat a folyamatos lejátszáshoz. Az amerikai rádiós DJ-k az 1950-es években már élő fellépéseket is vállaltak. Napjainkra a technikai fejlődés és a tehetséges lemezlovasok kreativitása önálló zenei üzletágat hozott létre.

Március 9-én történt

1969. március 9-én hunyt el Sárdy János operaénekes, színművész. Az 1940-es évek egyik legismertebb énekes-színésze fiatalon kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron, és mellette amatőr színielőadásokon szerepelt. Később a fővárosba költözött a hangját képezni, 1936-ban pedig már az Operaház színpadán debütált. Pályája során többek között Kacsóh Pongrác János vitézének, Huszka Jenő Bob hercegének és Kálmán Imre Marica grófnőjének főszerepét alakította, de könnyed, természetes játékstílusa, humora a filmvásznon is jól érvényesült.

Sárdy János operaénekes 1962-ben. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan
Sárdy János operaénekes 1962-ben. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

Március 9-én történt

1842 Milánóban bemutatták Giuseppe Verdi Nabucco című operáját.
1850 Megjelent a Pesti Napló című napilap első száma.
1861 A pesti Nemzeti Színházban először került színre Erkel Ferenc Bánk bán című operája.
1882 Megalapították a Globus konzervgyár elődjét Első Magyar Konzervgyár elnevezéssel közkereseti társaság formájában Budapesten.
1923 Befejeződött a trianoni békediktátummal Ausztriához került tíz Vas megyei község (Pornóapáti, Magyarkeresztes, Németkeresztes, Kisnarda, Nagynarda, Alsó- és Felsőcsatár, Horvátlövő, Ólmod, Szentpéterfa) visszacsatolása, a települések a Népszövetség határozata alapján kerültek vissza Magyarországhoz.
1942 Hivatalba lépett Kállay Miklós kormánya.
1945 Amerikai bombázók gyújtóbombákkal csaknem teljesen elpusztították Tokió belvárosát; az emberiség történetének legpusztítóbb légitámadása százezer emberéletet követelt.
1959 Az amerikai játékvásáron bemutatták az első Barbie babát.
1964 Legördült az első Ford Mustang a futószalagról.
2011 Az amerikai Discovery űrrepülőgép 39., egyben utolsó küldetését teljesítve befejezte 27 éves szolgálatát.
2015 Elindult Föld körüli útjára az első, energiáját kizárólag napelemekből nyerő légi jármű, a Solar Impulse 2.

Március 9-én született

1454 Amerigo Vespucci olasz térképész, felfedező, nevét őrzi a Kolumbusz által felfedezett új kontinens, Amerika
1629 I. Alekszej orosz cár, uralkodása alatt történt az orosz ortodox egyház kettészakadása
1749 Honoré-Gabriel Victor Riqueti de Mirabeau francia író, politikus, a forradalom első időszakának jelentős szereplője
1758 Franz Joseph Gall német orvos, antropológus, fiziológus, az agy szürke- és fehérállománya közötti különbség felfedezője
1776 József nádor Habsburg főherceg, Magyarország helytartója, majd nádora, „a legmagyarabb Habsburg”
1892 Rákosi Mátyás állampárti kommunista politikus, a magyar történelem egy sötét korszakának névadója
1910 Lénárd Sándor orvos, író, költő, műfordító, orgonaművész, polihisztor, a Micimackó latinra fordítója
1913 Bözödi György erdélyi magyar író, szerkesztő, szociográfus, történész
1916 Szőkefalvy-Nagy Zoltán kémikus, a hazai kémiatörténet feltárásának kezdeményezője
1923 Mamcserov Frigyes filmrendező, legismertebb műve a Mici néni két élete
1929 Gyurkovics Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő
1934 Jurij Gagarin, a világ első szovjet űrhajósa
1948 Lovász László Széchenyi-nagydíjas, Abel- és Wolf-díjas matematikus, akadémikus, a Magyar Szent István-rend és a Corvin-lánc kitüntetettje, az MTA volt elnöke
1955 Ornella Muti olasz színésznő
1957 Bajor Imre színész, komikus
1953 Safranek Károly Jászai Mari-díjas színész
1956 Nébald György olimpiai és hatszoros világbajnok kardvívó
1957 Fiala János szerkesztő-műsorvezető, újságíró
1963 Jean-Marc Vallée kanadai filmrendező, producer, a Mielőtt meghaltam című film alkotója
1964 Juliette Binoche Oscar-díjas francia színésznő
1974 Cserna-Szabó András József Attila-díjas író
1979 Oscar Isaac guatemalai származású amerikai színész és zenész
1979 Fitos Dezső Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész
1984 Rekop György humorista, a Dumaszínház tagja

Március 9-én halt meg

1903 Edward Raymond Turner brit fotográfus, a mozgó színes film „atyja”
1918 Frank Wedekind német író és költő, az irodalmi kabaré műfajának megteremtője
1928 Kőrösi Sándor író, nyelvész, az első olasz–magyar szótár szerkesztője
1933 Aujeszky Aladár mikrobiológus, a kutyák veszettség elleni oltásának magyarországi bevezetője
1961 Darvas Szilárd író, költő, humorista, kabarészerző, konferanszié
1961 Horváth János irodalomtörténész
1969 Sárdy János operaénekes, színész, érdemes művész
1971 Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költő, író
1983 Elbert János József Attila-díjas kritikus, irodalomtörténész, műfordító
1989 Robert Mapplethorpe amerikai fotós
1994 Charles Bukowski amerikai  író, költő
1994 Fernando Rey spanyol színész
2000 Soproni Ági színésznő
2003 Vidor Miklós József Attila-díjas író, költő, műfordító
2006 Halász Péter író, rendező, színművész, az alternatív, kísérleti színház jelentős alakja
2012 Szőnyi G. Sándor Balázs Béla-díjas rendező, dramaturg
2021 James Levine amerikai karmester
2024 Kévés György Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

Inkább börtönbe ment Bukowski, mint sorkatonának

Harminc éve, 1994. március 9-én halt meg Charles Bukowski amerikai író, költő, „az örök kívülálló vén kujon”, „az amerikai nyomor koszorús költője”, a másnaposság, a szexualitás, az elesettség, a depresszió fanyar humorú, tabukat nem ismerő krónikása. Portré.

La Binoche – Berlin, Velence, Cannes és Miskolc kedvence

Juliette Binoche Oscar-díjas francia színésznő március 9-én hatvanéves. Ő az első, aki a legjobb európai színésznő hármas koronáját viselheti, hiszen a velencei, a berlini és a cannes-i filmfesztiválon is megkapta a legjobb női alakításért járó díjat.

Egymásnak rendelve – Beszélgetés Fitos Dezsővel és Kocsis Enikővel

Generációkkal szerettették meg a néptáncot, idén pedig 65 év hiátus után az ő vezetésükkel, a tanítványaikból jöhetett létre új magyar hivatásos néptáncegyüttes. Vezetnek csoportot kisebbeknek és nagyobbaknak, dolgoznak színházban és bábszínházban, próbálnak a Fonóban és fellépnek Presser Gábor koncertjén. Azt mondják, mindketten másban jók, de – talán pont ezért – csak együtt teljesek a magánéletben és a szakmában is.

Cserna-Szabó András: Nekem ez kőkemény meló

Cserna-Szabó Andrást bátran nevezhetjük a magyar irodalom fenegyerekének. Minden újabb könyve feltűnést kelt. Az idei könyvhétre megjelent Zerkó, Attila törpéje című regény alighanem az ez évi regénytermés egyik legszenzációsabb darabja. Írói munkájáról, életkörülményeiről, terveiről faggattuk.