A legmagyarabb Habsburg – József nádor nyomában

A kiállítás József nádor több mint fél évszázadig tartó kormányzása alatt létrejövő városfejlesztési változásokat mutatja be. A tablók egyik oldalán jelenkori képek láthatók, míg a másik felén archív fotókon keresztül követhetjük Habsburg-Lotaringiai József Antal főherceg nádorságának és életének fontos állomásait, döntéseit.

1776. március 9-én született II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fiaként. A Lipótot a császári trónon követő Ferenc bátyját magyar királlyá koronázták, másik bátyja, Sándor Lipót pedig Magyarország helytartója és nádora volt. Az ő 1795-ben bekövetkezett halála után József lépett örökébe. Az ifjú főherceget gyorsan megkedvelték a magyarok, különösen akkor, amikor kiderült, magyarul tanul. Első magyartanára Verseghy Ferenc költő volt.

Egy évvel kinevezése után, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással Magyarország nádorának választották, ezzel egyidejűleg Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja lett. Megismerve a helyi viszonyokat, az ország történelmét és alkotmányát, önálló politikával (és több-kevesebb sikerrel) próbálta összehangolni az udvar és a magyar rendek érdekeit. A háborúk idején a nemesi felkelés főparancsnoka volt, a kormányzásba pedig az országgyűlési ellenzéket is bevonta.

1802-ben az ő támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapja lett, a gyűjteményeket ajándékként értékes kódexekkel és ősnyomtatványokkal bővítette. Pest városában 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, kezdeményezte az új városrész, Lipótváros kiépítését, 1815-ben pedig a Gellért-hegyi csillagvizsgáló építését. A Városliget legöregebb platánfái az ő alcsúti birtokáról származnak, de az általa megvett Margit-sziget parkosításában is közreműködött. Megalapította Pesten a Vakok Intézetét, támogatta a kőbányai lóvasút és a Pest–Vác vasútvonal megépítését.

1825-ben rávette az uralkodót, Ferenc bátyját, hogy 13 év szünet után hívja össze újra az országgyűlést. A Tudományos Akadémia itt elhatározott alapítását 10 ezer forinttal támogatta. Az 1838-as pesti árvíz idején ő irányította a mentést. 1840-ben amnesztiát biztosított Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, 1843-ban pedig megakadályozta a Védegylet feloszlatását.

Közreműködött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és az Ipartanoda, a Műegyetem elődjének megalapításban, alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre.

Nádorrá választásának ötvenedik évfordulójáról 1846-ban országos ünnepségsorozattal emlékeztek meg. 1847. január 13-án Budán halt meg, a budai nádori kriptába temették.

A nyitóképen A legmagyarabb Habsburg – József nádor nyomában című szabadtéri kiállítás a megnyitó napján a Várkert Bazárban 2023. szeptember 25-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI