József nádor
Habsburgnak született, de magyarként halt meg a „kis Rákócziként” is emlegetett József nádor
Kétszázötven éve, 1776. március 9-én született József nádor, „a legmagyarabb Habsburg”, akit a bécsi udvarban csak „kis Rákócziként” emlegettek és akinek fontos szerepe volt többek között az Országos Széchényi Könyvtár létrehozásában, a gellérthegyi csillagvizsgáló építésében, a Ludovika megalapításában, a Városliget és a Margit-sziget parkosításában.
Január 13-án történt
1921. január 13-án született – és 1992-ben halt meg – Csákányi László Jászai Mari-díjas színművész, aki sokoldalú jellemábrázoló tehetségét többek között a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, valamint számos játék- és tévéfilmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt, az ő hangján szólalt meg Frédi a Frédi és Béniben, Balu A dzsungel könyvében, Karak a Vukban és Döbrögi a Lúdas Matyiban. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth-díjas színésznő.
Oázisokat találtunk a budapesti betontengerben
Sok fővárosi ember napjainak nem része a zöld környezet, talán el is mennek a természet kisebb csodái mellett. Zöld szigeteket kerestünk fel a fővárosban.
Kitalálja, ki volt hazánk legtermékenyebb szecessziós építésze?
Ha tippelni kellene, akkor csak keveseknek jutna eszébe éppen Baumgarten Sándor neve. Pedig több mint háromszáz épület megtervezése fűződik a nevéhez, zömében szecessziós stílusban.
Január 13-án történt
1173-ban ezen a napon koronázták királlyá III. Bélát, aki korának egyik leggazdagabb európai uralkodója volt. A hagyomány nevéhez köti a magyar állam egyik legsikeresebb korszakát: huszonnégy esztendős uralkodásának végére a Magyar Királyság vált az egyik vezető hatalommá Kelet-Közép-Európában. Regnálása tehát sok tekintetben az Árpád-kor csúcspontját jelentette.
A legmagyarabb Habsburg – József nádor nyomában
A magyar reformkor emblematikus személyiségét bemutató szabadtéri tárlat szeptember 26-tól várja a látogatókat a Várkert Bazárban, a Glorietthez vezető rámpán.