Cserna-Szabó András
Saly Noémi: Minden szakácskönyvet ihletforrásként használok
Budapest nagy tudású krónikása, kultúrtörténész, muzeológus. A francia irodalom egyetemi oktatója. Műfordító. Író. De leginkább talán egy utánozhatatlan jelenség, aki bármiről beszél és ír, bámulatos műveltségével elvarázsolja a közönségét, és akinek a magyar gasztronómia is sokat köszönhet – Cserna-Szabó András ezúttal Saly Noémivel beszélgetett.
Ez a tíz, felnőtteknek szóló könyv mutatkozott be a Frankfurti Könyvvásár magyar standján
A Frankfurti Könyvvásáron, amelyet október 7. és 11. között rendeztek meg, idén is kiemelt figyelem övezte a kortárs magyar irodalmat. A 2026-os eseményen Krasznahorkai László és Nádas Péter munkássága került a középpontba. A magyar nemzeti stand a két meghatározó szerző mellett a legújabb magyar könyvtermésből is válogatott, a kortárs próza nemzetközi bemutatását szolgáló New Hungarian Fiction: Autumn 2026 katalógus kiemelt műveivel. Ebből mutatunk most be tíz kötetet.
Magyar könyvek úton a világ felé – megjelent a New Hungarian Fiction 2026
Mi kell ahhoz, hogy egy magyar könyv elinduljon a világ felé? Ha egy kötet néhány jól megválasztott oldaláról jó minőségű fordítás készül, és az a megfelelő külföldi kiadó kezébe kerül, akkor már kiváló ugródeszka lehet. Ebben segít a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában megjelent New Hungarian Fiction Autumn 2026 legújabb kiadása.
Noé bárkája, Isolabella, Rajkai – egy budai vendéglős és az utcája
A Rajkaiban régmúlt, közelmúlt és jelen összeér – de vajon hogyan egyeztethető össze a klasszikus vendéglős menü, a régi kultkocsmahangulat öröksége az új hullámos étkezéssel? Cserna-Szabó András próbálta ki a budai hely menüjét.
Az eltűnt görheny nyomában, avagy Jókai Mór és Ács Bori négykezes szakácskönyve
Abrudbányai bálmos, katakönyöke, komáromi csíramálé, háromszéki haricskapuliszka – néhány példa azon elfeledett finomságokra, amelyeket még a 19. században Jókai Mór megpróbált rekonstruálni és konzerválni, majd magyar gasztrotörténetté rendezni. Sikertelen vállalkozásának Ács Bori gasztroújságíró eredt a nyomába, könyvét most Cserna-Szabó András ajánlja.
Gerlóczy Márton: Legszívesebben macska lennék egy georgiai étterem szőlőlugasos udvarán
Igazolt hiányzás című könyvével robbant be az irodalmi köztudatba, de ezt a művét már nem szereti. Műveiben folyamatosan feltűnik a gasztronómia, az utóbbi időben családi témák felé fordult, ezekben a műveiben is gyakran olvashatunk régmúlt idők ízeiről. Cserna-Szabó András ezúttal Gerlóczy Márton írót kérdezte konyhai titkairól.
Az új Kádár: gulyáskommunista gasztroskanzen vagy a házikoszt szentélye?
A Kádár étkezde házias kosztja és családi hangulata a huszadik századi Budapest kultikus helyévé tette a Klauzál téri vendéglőt, azonban a pandémia idején végül bezárásra kényszerült az étterem. Gerendai Károly viszont nemcsak a Szigetet, de a Kádárt is megmentette: 2025-ben a régi szellemben újranyitotta a helyet. Cserna-Szabó András pedig kétszer is nekifutott a menünek.
Feketevágás, henteslíra, zsírszimfónia
A magyar gasztrokultúra rejtélyes alakja a férfiaknak nem akart tanítani semmit, a régi háziasszonyoknak annál inkább. Házi kolbász, kolozsvári szalonna, vesevelő és tüdőgombócleves – a mindenkori Dezsők és Röfik a mai napig összerezzennek, ha meghallják özv. Szabó Józsefné nevét, akinek Cserna-Szabó András eredt nyomába.
A görög szirupforradalom után még Andersen cukormalaca is megjelenik álmunkban
A knossosi labirintus zegzugosságával vetekszik a görög főváros leghíresebb kávéháza, ám a Minótaurosz helyett itt gigászi adag karydopitával, baklavával és egy egész rézibriknyi kávéval kell megküzdenie a betérőknek. Cserna-Szabó András ezúttal sem bánt kesztyűs kézzel a helyi csemegékkel, de a hellén vendéglátás őt is próbára tette.
Cserna-Szabó András: Nem kaptuk meg az örökségünket
Hány élet fér bele egyetlen anya szóba? Cserna-Szabó Andrást legújabb könyvéről kérdeztük.
A hely, ahol a tanksör mellé életünk pacallevesét szolgálják fel
Ha felragad az üvegre a hab, akkor friss a sör! – tanította Grendel Lajos szlovákiai magyar író Cserna-Szabó Andrásnak a sörivás művészetéről. Pozsony ínyenc irodalmi sörözőjében a sörbölcsességeken túl arra is fény derül, mi a szlovákok „nemzeti fűszere”, és hogy miért nem minden sztrapacska, ami juhtúrós galuska.
Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is
Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.
Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma
Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.
A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki
Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?
Csíkszereda az olvasóké! – május 7-én startol a könyvvásár
Május 7. és 10. között ismét könyvekkel, beszélgetésekkel, gyerekprogramokkal és irodalmi találkozásokkal telik meg a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna.
Gyöngéd barbárok a Rákóczi úton, avagy Bohumiltól Vinnetouig
Hogyan kapcsolódhat össze az irodalom, a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás? Erre keresi a választ új sorozatunkban vendéglőket és kultikus kocsmákat járva Cserna-Szabó András, aki elsőként a Hrabalba látogatott el.