Magyar könyvek úton a világ felé – megjelent a New Hungarian Fiction 2026
Mi kell ahhoz, hogy egy magyar könyv elinduljon a világ felé? Ha egy kötet néhány jól megválasztott oldaláról jó minőségű fordítás készül, és az a megfelelő külföldi kiadó kezébe kerül, akkor már kiváló ugródeszka lehet. Ebben segít a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában megjelent New Hungarian Fiction Autumn 2026 legújabb kiadása, amely tíz, 2025-ben és 2026-ban megjelent kortárs magyar prózakötetet mutat be a nemzetközi könyvszakmának.
A Frankfurti Könyvvásáron bemutatott angol nyelvű katalógus célja, hogy közelebb hozza a frissen megjelent magyar prózát azokhoz a külföldi kiadókhoz, akik egy-egy mű fordításáról és megjelentetéséről dönthetnek.
Belépő a nemzetközi könyvpiacra
A New Hungarian Fiction nem egyszerű könyvajánló: minden beválogatott műhöz angol nyelvű ismertető és hosszabb fordítás tartozik, emellett megtalálhatók a szerzőre és a kötetre vonatkozó legfontosabb adatok, a jogtulajdonos elérhetőségei, illetve – ahol vannak – a korábbi külföldi megjelenések is.
A sorozatban általában tíz-tizenkét mű kap helyet. A tervek szerint a frissen megjelent prózát bemutató New Hungarian Fiction ezentúl az őszi frankfurti, a gyerek- és ifjúsági könyvekre koncentráló New Hungarian Childlit pedig a tavaszi bolognai könyvvásárhoz igazodva jelent meg.
Tíz könyv, tizenegy szerző
Az idei kötetben Barnás Ferenc, Tompa Andrea, Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi, Bartók Imre, Tóth Krisztina, Makai Máté, Visky András, Cserna-Szabó András, Halász Rita és T. Molnár Eszter egy-egy friss munkája szerepel – Garaczi és Nagy közös regényének köszönhetően tehát a tíz könyvhöz tizenegy szerző társul.
Nehéz volna ezt a tíz könyvet egyetlen mondattal közös nevezőre hozni – de tulajdonképpen nem is kell. A katalógus saját meghatározása szerint a kortárs magyar próza egyszerre önreflexív, kísérletező és sokhangú, és ezt a sokféleséget a tíz kötet valóban elég szemléletesen megmutatja. Van történelmi regény, családtörténet, disztópikus és alternatív világ, sakkregény, novelláskötet és két szerző közösen írt könyve is. Néhány visszatérő téma azonban kirajzolódik: a test, az identitás és a szabadság, valamint több mű is a személyes vagy családi múlt tapasztalata felől indít, és jut el nagyobb történelmi tapasztalatokig.
Nem mindegy, ki szólaltatja meg
Egy ilyen katalógusban a fordítás jóval több egyszerű ízelítőnél. A külföldi szerkesztő ezen keresztül találkozik először a szöveg ritmusával, humorával, mondataival, vagyis mindazzal, amit egy tartalmi összefoglaló képtelen megmutatni. A New Hungarian Fiction angol részleteit Thomas Cooper fordította, aki évek óta dolgozik a sorozat katalógusain.
Cooper nemcsak műfordító, hanem irodalomtudós és fordításkutató is, valamint magyar szerzők hosszú sorát fordította Arany Jánostól és Kosztolányi Dezsőtől Rakovszky Zsuzsán, Garaczi Lászlón és Parti Nagy Lajoson át Kertész Imréig.
Ez azért különösen fontos egy kiajánló katalógusnál, mert itt a fordításnak képviselnie is kell az eredeti művet, ráadásul néhány oldalnak kell érzékeltetnie, miért érdekes a szerző hangja és érdemes-e a könyvvel tovább foglalkozni.
Az illusztrációk is magukért beszélnek
Madarász Móric geometrikus, játékos illusztrációi minden könyvhöz külön vizuális világot teremtenek: sakkfigurák, panelházak, fürdőkád, madarak és emberalakok épülnek fel ugyanabból a néhány formából és színből. A kötet így akkor is könnyen megjegyezhető marad, ha éppen száz másik katalógus verseng mellette a figyelemért.
A New Hungarian Fiction végső soron nem rangsor, és nem is arra vállalkozik, hogy tíz könyvben összefoglalja, mi történik éppen a teljes magyar irodalomban. Ennél konkrétabb feladata van: tíz friss műnek ad használható, angol nyelvű bemutatkozást, és megteremti az esélyét annak, hogy a következő könyvbemutató már egy másik országban kerüljön megrendezésre.
Fotók: Bethlenfalvy Dávid / PKÜ
