Keresés
Június 26-án történt
1949-ben ezen a napon született Babos Gyula Liszt Ferenc-díjas gitáros, Magyarország talán legismertebb és legtöbbet foglalkoztatott jazzgitárosa. A 2018-ban elhunyt művész Pege Aladár zenekarában kezdte a pályáját, majd többek között a Kex, a Rákfogó és a Saturnus együttesben, illetve a Babos Quartetben zenélt, de gitárjátéka számos más hazai pop-, rock- és jazzlemezen is hallható.
Deák Kristóf: Az alkotás egyszerű, csak az ember néha túlagyalja és elgáncsolja magát
A rendező elárulja, hogy melyik idei Oscar-jelölt film áll közel a szívéhez, és izgalmas részleteket oszt meg a jelenleg készülő mozifilmjéről, az Egykutyáról.
Szalóki Ági és Junior Prima díjas művészek folytatják az MVM Classic&Club koncertsorozatát
Stark János Mátyás és Pellet Sebestyén kamaraestjével folytatódik az Ötpacsirta Szalonban a Junior Prima díjasok koncertje elnevezésű sorozat. Szalóki Ági pedig a Zenék a nagyvilágból című koncertjével hívja zenei barangolásra a gyerekeket és szüleiket a MOMkult Kupolatermében.
Kiscsőszi szőttes, avagy konferencia az értékőrzés jegyében
A Hagyományok Háza Hálózat a Petőfi Kulturális Program keretében szervezte meg a Közösségi Szőttes Konferenciasorozat második eseményét. A találkozónak az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola adott otthont.
Vörösfejű Manikonyik dühbe gurul
A dühről, haragról szól a kecskeméti bábszínház legújabb előadása. A darab ötletét olyan gyermekek adták, akik hamarabb dühbe gurulnak, mint a többiek, akiket bosszant, amikor nem az ő szabályaik szerint alakul a játék, és ettől indulatosak lesznek.
Az emlékév alkalmából ingyen nézhetünk Jókai-filmeket
Február 18. és 23. között Az aranyember 1962-es és 1918-as feldolgozása, továbbá a Szaffi és a Melyiket a kilenc közül? című alkotások ingyenesen nézhetők a Filmión.
Szerémi Zoltáné lett az idei Gobbi Hilda-díj
A Gobbi Hilda-életműdíjat Szerémi Zoltánnak, a Soós Imre pályakezdő díjat pedig Ács Petrának és Hevesi Lászlónak ítélték oda a színházi világnap alkalmából – közölte március 27-én a MASZK Országos Színészegyesület, amelynek vezetősége, a Gobbi Hilda- és Soós Imre-díjak kuratóriuma február 24-i ülésén döntött a díjak odaítéléséről.
Werner Herzog betör az animáció világába is
Több mint hatvan éve tartó filmes karrierjének új állomásához érkezett a Fitzcarraldo és a Nosferatu: Az éjszaka fantomja rendezője. Werner Herzog a The Twilight World című filmmel debütál animációs filmesként. A készülő alkotás a német filmrendező magyarul Dereng a világ című (eredetileg Das Dämmern der Welt) regényének adaptációja.
Az ötvenes évekig minden család prepper volt, ma alig tudnánk túlélni
Prepperek, azaz „felkészülők”: olyan emberek, akik a hirtelen krízisekre készülve arra rendezkedtek be, hogy képesek legyenek teljesen önellátóvá válni. Vasárus Gábor geográfus kutatóval nézünk be a prepperség fogalma mögé.
Margóra teszik Nádas Péter és Spiró György húszéves regényeit
A Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál április 4. és 6. között újra a margitszigeti Kristály Színtéren várja az olvasókat. A Bartók Tavasz keretében, a Müpával közös szervezésben megvalósuló fesztivál idén rendhagyó módon helyezi középpontba a hagyományok és az innováció találkozását.
Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?
Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reportsban megjelent legújabb tanulmányukban.
Leos Carax francia filmrendező Budapestre jön
A francia Leos Carax legújabb filmjének hazai premierje alkalmából Budapestre érkezik a 15. Frankofón Filmnapokra. Ehhez kapcsolódóan retrospektív vetítéssorozatot rendeznek munkásságából. A vetítések után közönségtalálkozók is lesznek, sőt a rendező mesterkurzust tart az ELTE és a Freeszfe hallgatóinak, oktatóinak.
Idén is kulturálódhatunk biciklizés közben
2025-ben ismét biciklinyeregbe pattanhatnak Magyarország, Vajdaság és Erdély három városában az olvasáskedvelő kerékpárosok és a bicajmegszállott olvasók. A Tricikli Fesztivál szegedi, magyarkanizsai és sepsiszentgyörgyi tekerései során a kormánykosárba a könyvek mellé galéria- és koncertbelépőket is pakolhatnak a látogatók.
A legtöbbet rögzített operaénekesről írt könyvet az Operaház főigazgatója
A DFD100 Színe & fonákja című kötet tisztelgés Dietrich Fischer-Dieskau előtt, aki a zenei előadásmód és értelmezés fejlődésére nagy hatással volt, és ajánlás az elkövetkező énekes generációknak.
Január 29-én történt
Balassagyarmat 1919-ben ezen a napon sikeresen vívta meg városvédő harcát, kiűzve a megszálló csehszlovák csapatokat. Ezzel a város Magyarország része maradt, és az Országgyűlés 2005-ös döntése alapján a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város kitüntető címet viselheti.
Egy magyar költő, akit kétszer is jelöltek Nobel-díjra
Weöres Sándor ámulatra méltó csodát művelt a nyelvvel, a szavakkal vagy szinte csak a betűkkel, zenévé varázsolta őket s velük a szellemet.
Hogyan éltek Attila hunjai Pannoniában?
Attila hunjai Pannoniában a címe az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia május 13-i előadásának, amelyben a hunokkal, az ,,Attila-kori” élettel, a római Pannonia területével, illetve a korszakból származó régészeti leletekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Január 25-én történt
1554-ben ezen a napon alapították meg a brazíliai São Paulo városát. A jezsuiták által létrehozott missziós iskola körül kialakult településre a 17. század elején kezdődött aranyláz számos bevándorlót vonzott, majd a kávéültetvények révén a város a 19. század elejére az ország egyik legfontosabb kereskedelmi központja lett. São Paulo ma nemcsak Brazília, de egész Dél-Amerika legnagyobb, mintegy 11,5 milliós metropolisza.
Március 14-én történt
Az 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein dolgozta ki a relativitáselméletet, hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez, szinte nostradamusi sejtései közül többet is csak napjainkban bizonyítottak be. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el, 1999-ben a Time folyóirat az évszázad emberévé választotta, sokak számára a 20. század legnagyobb zsenije és egyik legnépszerűbb mémalapanyaga.
Február 10-én történt
1853-ban ezen a napon kezdődött meg a budai Váralagút építése. A munkálatok során hét és fél hónap alatt fúrták át a budai Várhegyet. A hegyet alkotó kemény kőzet felrobbantásához 800 mázsa lőport használtak fel, de az építőknek a Várhegy üregeiből megállíthatatlanul csordogáló vízzel szembeni védekezés is nagy kihívást jelentett. Az elkészült Váralagutat 1857. április 30-án adtak át a forgalomnak.