Keresés
Február 13-án történt
1917-ben ezen a napon tartóztatták le kémkedés vádjával Párizsban Mata Harit, majd – bár nem voltak egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a németeknek kémkedett – halálra ítélték és 1917. október 5-én kivégezték. A holland táncosnő személye alaposan megmozgatta a filmkészítők fantáziáját: 1920-ban Asta Nielsen, 1931-ben Greta Garbo, 1964-ben Jeanne Moreau, 1972-ben Gábor Zsazsa, 1985-ben pedig Sylvia Kristel főszereplésével forgattak filmet róla.
Április 2-án történt
1946-ban ezen a napon született Koltai Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, érdemes művész. Operatőrként olyan neves rendezők alkotásait fényképezte, mint Szabó István, Maár Gyula, Ranódy László és Sándor Pál, rendezőként a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság című filmmel debütált 2005-ben, de a 2023-ban nagy sikerrel bemutatott Semmelweis is az ő nevéhez fűződik.
Április 18-án történt
1939-ben ezen a napon született Ragályi Elemér Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmoperatőr. A 2023-ban elhunyt művész Zolnay Pál, Sándor Pál, Gazdag Gyula és Elek Judit állandó alkotótársa volt, de Rózsa Jánossal, András Ferenccel és Szomjas Györggyel is sokat dolgozott. A Magyar Filmszemlén hatszor ítélték neki a Legjobb Operatőr díját, de filmjei számos nemzetközi elismerést – közöttük Oscar-, Emmy- és ACE-díjat – is nyertek.
Egy férfiportré sokkal kevésbé eladható, mint egy virágcsendélet
Kelen Anna művészettörténész neve jól ismert szakmai körökben, de már a nagyközönség előtt is, amióta szakértőként szerepelt a TV2 műtárgykereskedő show-jában, a Kincsvadászokban.
Április 4-én történt
Ma ünnepli nyolcvanhetedik születésnapját Sándor György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”. Sándor Györgyöt Zelk Zoltán szópantomimművésznek nevezte, de nyelvi leleményei miatt Karinthyhoz is hasonlították. Azt is mondják, hogy a hatvanas évek két nagy tehetséget adott a magyar humornak, Hofi Gézát és Sándor Györgyöt, csak míg az előbbi a plebejus, az utóbbi az intellektuális humorban szerettette meg magát.
Kobajasi Kenicsiró karrierje ezer szállal kötődik Magyarországhoz
Április 9-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Kobajasi Ken-Icsiró (Kenicsiró) japán karmester, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya, a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének győztese.
Hatvan tudományos kísérletet végez az Ax–4 űrmisszió
A legkorábban idén májusban induló Ax–4 küldetés kutatási programja mintegy hatvan tudományos vizsgálatot és tevékenységet foglal magába – írták a HUNOR Magyar Űrhajós Program Facebook-bejegyzésében csütörtökön.
Február 25-én történt
1842-ben ezen a napon született Karl May német író, az amerikai vadnyugatról szóló műveivel minden idők legtöbb könyvet eladó német írója. A hazánkban gyakran May Károlynak nevezett író nevéhez olyan népszerű kalandregények fűződnek, mint a Winnetou, Az Ezüst-tó kincse, Az inka öröksége és Az olajkirály.
Átadták az idei Baumgarten-emlékdíjakat
Bakos Gyöngyi, Földényi F. László, Hegedüs Vera, Németh Gábor, Rédl Zora, Schillinger Gyöngyvér, Solymosi Bálint, Szilágyi Ákos, Szilasi László és Tasnádi Edit vehette át idén a Baumgarten-emlékdíjakat, amelyeket január 29-én immáron hatodik alkalommal osztott ki a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület – adta hírül a Litera.hu.
Mick Jagger hatvan éve nem tud kielégülni
Hatvan éve jelent meg minden idők egyik legismertebb gitárriffjével induló, a hatvanas évek meghatározó brit rockhimnuszának számító Rolling Stones-dal, az (I Can’t Get No) Satisfaction.
Klimt aranyalagútjába is beléphetünk
Gustav Klimt manapság a szecessziós stílus legismertebb képviselője, akinek A csók című festménye az egyik leggyakrabban reprodukált alkotássá vált.
Történelmi barangolás és kemencés finomságok az emlékhelyek napján
Ópusztaszeren és Salgótarjánban is változatos rendezvények, tárlatvezetések, megemlékezések, helytörténeti séták és családi programok várják az érdeklődőket május 10-én, az emlékhelyek napján. Az emlékhelyek napját a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) 2016-ban szervezte meg először, hogy felhívja a figyelmet a magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontosságú helyszínekre.
Január 24-én történt
1929-ben ezen a napon nyitották meg az Országgyűlési Múzeumot, amelyet 1949-ben felszámoltak, majd 2015. március 6-án újranyitottak. A magyar parlamentarizmus emlékeit bemutató múzeumnak jelenleg négy állandó tárlata van, amelyeket a hagyományos és multimédiás múzeumi technikák felhasználásával alakítottak ki az összesen 1700 négyzetméternyi kiállítótérben.
Lehet az AI alkotótárs?
Az ELTE Bölcsészettudományi Kara új mesterképzést indít a következő tanévtől, amelyben a biznisz lesz a fő irányvonal. Biznisz bölcsészképzés.
Költészetnapi kalandok rendhagyó irodalomórákkal és versmegzenésítő workshoppal
Sokszínű, ingyenes programsorozattal készül a magyar költészet napjára a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) és az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A jeles nap alkalmából többek között versmegzenésítő workshop, zenés olvasósarok, rendhagyó irodalomóra, könyvtári épületséta, valamint könyv- és periodikabemutató várja az érdeklődőket április 11-én az OSZK-ban.
Miért tanult meg hegedülni Szabó Balázs?
Szabó Balázs énekes, dalszerző, multiinstrumentalista, valamint két kedvenc hangszere – egy Fender Telecaster gitár és egy egyedi készítésű hegedű – a főszereplői a Hajógyár hangszerbemutató sorozata, az Instrument mostani epizódjának. A videóból azt is megtudhatjuk, hogy mivel foglalkozott Szabó Balázs fiatalon és hogy milyen zene hatására kezdett hegedülni tanulni.
Szilágyi Márton: Nem mi teszünk szívességet Jókainak, ha olvassuk
Jókai Mór megújulási képességéről, kiadatlan műveiről és a magánéletét övező pletykákról, botrányokról is kérdeztük Szilágyi Márton irodalomtörténészt.
Kezdődik az Egyetemi Tavasz Szegeden
Csaknem két hónapon át kilencven helyszínen mintegy háromszáz eseménnyel várja a közönséget a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hagyományos tavaszi programkavalkádja, az Egyetemi Tavasz – közölte Széll Márta stratégiai rektorhelyettes pénteken.
Kínai építészé lett az architektúra Nobelje
Liu Csia-kun kínai építésznek ítélték oda idén az építészet Nobeljeként is emlegetett Pritzker-díjat „a hétköznapi emberek életét szolgáló építészetéért” – jelentette be kedden a díjat odaítélő testület.
Az elektromos feszültség névadójának templomot szenteltek Olaszországban
Kétszáznyolcvan éve, 1745. február 18-án született Alessandro Giuseppe Volta olasz fizikus, az elektromosságtan úttörője, az első galvánelem feltalálója, illetve az elektromos feszültség mértékegységének, a voltnak a névadója.