Kiállítással emlékezik névadójára a Róth Miksa Emlékház

Szeptember 6-án, az új múzeumi évaddal együtt indult el a Róth Miksa-emlékév, Róth Miksa iparművész születésének 160. évfordulóján. A budapesti Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény közösségi kiállítással, megújult kiállítóterekkel és sokszínű programokkal készül az ünnepi hónapokra.

4489ea70-805e-4a6d-a9c4-c22d5668978d.jpg
Kiállítóterem a Róth Miksa Emlékházban. Fotó: MTI/Nagy Zoltán

Iparművész, ólmozott ablakok és mozaikmunkák tervezője, újító, sokszorosan díjazott alkotó, hazai és nemzetközi kiállítások, bemutatók rendszeres szereplője, műhelytulajdonos, tehetséges tervező, alkalmazottak irányítója, mester, férj, apa, barát és menedzser. Róth Miksa (1865-1944) karaktere számos oldalról vizsgálható, bemutatható, megismerésre és feltárásra érdemes. Ugyan művészete az, amely az utókor számára meghatározóvá, híressé tette őt, azonban mindez nem létezne családi háttere, társadalmi beágyazottsága, szövevényes gazdasági hálója nélkül, amelyek

együttesen formálták azt az alkotót, munkálták teljessé azt a Róth Miksát, aki az Országház, a Zeneakadémia és a Gresham-palota ablakainak tervezőjeként is ismeretes.  

A Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény összetett és változatos témák mentén kutatja, vizsgálja a művész életét és munkásságát, az intézmény programjai, offline és online felületei, kiadványai számos aspektust villantanak fel pályájából. A jubileum alkalmából új kiállítótérben debütált az intézmény első kamarakiállítása, amelynek témája és tárgyi anyaga tükrözi a múzeum közösségi szemléletét, társadalmiasított működésmódját, valamintRóth Miksa és műhelyeinek sokrétű kutathatóságát, megközelítését.

A RÓTH160 kiállítás vállaltan szubjektív válogatás, ahol a múzeum gyűjteményének olyan darabjai szerepelnek, amelyek jelentős részét még soha nem láthatta a közönség. A műhelyhez kapcsolódó grafikai anyagok és tervrajzok segítenek az elkészült művek mögé látni, az iparművészet kulisszatitkaiba, háttérfolyamataiba bepillantást adni.

A kiállítási anyag válogatásának elsődleges szempontja ezúttal az esztétikum volt: az egykori Róth-műhelyek tervrajzain szereplő színek vezették a tervezést.  Róth Miksa műhelyének tervrajzait színek köré csoportosítva mutatják be, felvillantva azokat a meghatározó árnyalatokat, a művész által előnyben részesített harmóniákat, amelyek uralkodnak a múzeum gyűjteményének tervein. 

A kiállítás megtekinthető a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény nyitvatartási idejében.

Ez is érdekelheti

Június 2-án történt

„Görbe tükör az emberi értelem, melyben az igazság tükröződik, és hol a geometria, mely megmutatja, mennyivel torzít ez a tükör, hogy a valóságot legalább elképzelhessük, ha már látni nem láthatjuk!” – fogalmazta az 1921. június 2-án született – és 1992-ben elhunyt – Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, Karinthy Ferenc, a Szellemidézés, a Don Juan éjszakája, az Epepe, a Budapesti tavasz és a Budapesti ősz című regények, illetve a Bösendorfer, a Dunakanyar, a Gellérthegyi álmok, a Gőz és a Hangok az űrben című színművek szerzője.

Június 1-jén történt

„Senki nem tud segíteni, amikor kimész a színpadra. Ez a világ legigazságosabb pályája, mert ha rossz vagy, a közönség megérzi, ha meg jó vagy, akkor támogatnak” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Benkő Péter, akit többek között a Thália Színház, a József Attila Színház, a Turay Ida Színház és a Soproni Petőfi Színház előadásaiban, illetve A koppányi aga testamentuma, A fekete város, a Csínom Palkó, az Egri csillagok, a Julianus barát és a Különös házasság című filmekben láthattunk.

Május 31-én történt

„Én nagyon szeretek filozofálni. Tényleg, néha leülök valahova, és nem veszem észre, hogy mennyi idő eltelik azzal, hogy csak ülök – kívülről nézve biztosan nagyon komikus lehet –, és bámulok bele a világba, közben ezernyi gondolat átcikázik az agyamon az élet értelméről” – fogalmazta a 2024. május 31-én elhuny Jászai Mari-díjas színművész, Tompos Kátya, akit többek között a Bárka Színház, a Nemzeti Színház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve a Köntörfalak, a Poligamy, a Most van most és a Coming out című filmekben láthattunk.

Május 30-án történt

1594. május 30-án halt meg Balassi Bálint költő, drámaíró, a magyar nyelvű reneszánsz költészet legnagyobb alakja, irodalmunk első klasszikusa. Vitézi énekei közül az Egy katonaének a legismertebb, míg virágénekei és bordalai – például a Borivóknak való és az Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje – életvágyat és életszeretetet sugároznak. A nyelv és a versforma bravúros művésze a verseiben a róla elnevezett kilencsoros Balassi-strófát használta, életműve kiállta az idők próbáját, gazdag szókincse és képvilága ma is gyönyörködteti olvasóit.