Az 1905-ös születésű Kalmár László kiemelkedő képességei korán megmutatkoztak, nemcsak a matematikai alkotómunkára való képességével, hanem a tudományterület legkülönbözőbb irányaiban megszerzett széles körű tájékozottságával. Ez vezette útját az 1920-as években a matematikai logika, majd az ötvenes években a kibernetika felé – ahogyan akkoriban a számítástechnikát nevezték.
1956-ban indította el a szegedi egyetemen híres kibernetikai szemináriumát – a matematikai logika és a kibernetika műszaki és egyéb alkalmazásainak megismerését célozva. Az egyetemen készült el az ötvenes évek második felében a Kalmár-féle logikai gép. Az egyes programozási fogások minél didaktikusabb szemléltetése céljából Kalmár kezdetben, valódi komputer híján, fiktív számítógéppel demonstrálta az algoritmikus gondolkodás képességét.
A professzor kezdeményezésére jött létre a mai SZTE elődjénél, a József Attila Tudományegyetemen 1963-ban a Kibernetikai Laboratórium. Itt 1965-től már valódi számítógépet használtak: ide költöztették át ugyanis a néhány évvel korábban Budapesten megépített M-3-at, az első hazai elektronikus számítógépet, amelynek fennmaradt részegységei megtekinthetők a szegedi tárlaton.
Kalmár László propagálta a laboratórium számítógépeinek széles körű hazai alkalmazását a Dunai Vasműtől a szegedi építőiparig, az orvosi alkalmazásoktól a nyelvészetig. E számítástechnikát népszerűsítő tevékenységének volt az eredménye egy idegenforgalmi tájékoztató robotkisasszony és Muszka Dániel Szegedi katicabogara is, amely ugyancsak látható az ITK-ban.
A Kalmár Lászlóról fennmaradt fényképek jelentős része oktatóként ábrázolja őt, és a visszaemlékezések is kiemelten foglalkoznak pedagógiai munkásságával. Sokat tett azért, hogy hazánkban elinduljon a számítástechnikai szakemberek felsőfokú képzése. „Élő katalizátor” volt a tudomány művelői, az oktatók, a kutatók és az alkalmazók között, melynek részeként 1975-től haláláig az NJSZT tiszteletbeli elnöke is volt.
A Kalmár László születése százhuszadik évfordulójának alkalmából nyíló kiállításon a professzor életútját feldolgozó tablósor mellett egy sor különleges relikviát is megtekinthetnek az érdeklődők, köztük annak a formulavezérlésű számítógépnek a tervét, mely a hazai költségvetési korlátok miatt a Szovjetunió területén, Ukrajnában, a MIR számítógép formájában épülhetett meg.
A szeptemberig látogatható kiállításon bemutatják Kalmár László más tudományos szaktekintélyekkel folytatott levelezésének részleteit, de láthatók még régi kibernetikai jegyzőkönyvek, leckekönyvek is. Ezek mellett a Kalmár-hagyatékból számos családi fénykép, kitüntetés, kézirat is helyet kap a tárlaton, melyet a Neumann Társaság tavaly leköszönt ügyvezetője, Szalay Imre állított össze, aki maga is a professzor tanítványa volt Szegeden.
