Egy különleges oltárkép azt a pillanatot örökíti meg, ahogy Szent Imre herceg tisztasági fogadalmat tesz a magasban megjelenő Szűz Máriának – többek között ezt az alkotást is megnézhetik az érdeklődők hamarosan a veszprémi Szent Imre-templomban, amelyet a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli beruházásának részeként újítanak meg.
A piaristákat 1711-ben hívta Veszprémbe Volkra Ottó püspök, aki oktatási és lelkipásztori feladatokat bízott a szerzetesekre – ők tanítottak az elemi iskolában, a gimnáziumban és a püspöki szemináriumban is. A rend telket kapott a várnegyedben, ahol hamarosan felépült a gimnázium, majd a rendház, végül 1836-ban a piarista templom is, amelyet felszentelésekor Szent Imréről, a fiatalok védőszentjéről neveztek el. Szent Imre herceg kultusza ekkor már jó ideje erős volt Veszprémben, a legenda szerint Szent István és Boldog Gizella fia ugyanis a várnegyedben található Szent György-kápolnában tett tisztasági fogadalmat.
A klasszicista stílusú, ám késő barokk belső térrel rendelkező épület homlokzatán a piarista rend jelvénye látható, amelynek középpontjában Szűz Mária monogramja áll, fölötte kereszttel ékesített nyitott korona, alatta pedig az MMT felirat, amely a „Mária, Isten szülőanyja” görög szavak rövidítése. Bent, az orgonakarzat ablaka felett egy festett feliratot találunk: a D. O. M. HONORIBUS B. MARIAE V. ET S. EMERICI azt jelzi, hogy a templomot Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelték.
Restaurálták a kor jelentős festőművészének képeit
A 20. század elején az akkor már leromlott állapotú épületet felújították, a költségekhez pedig az egykori piarista diákok is hozzájárultak, gyűjtést indítva erre a célra. A templom belső terének díszítésére többek között Szirmai Antalt kérte fel a rend, aki a kor jelentős festőművésze volt, Párizsban és Münchenben tanult, Benczúr Gyula mesteriskolájának tagjává vált, majd Lotz Károly mellett részt vett például az Operaház freskóinak elkészítésében.
Szirmai Antal a Szent Mihály-főszékesegyház belső terén is dolgozott, ám díszítőfestését a templom 1978-as átalakítása során, restaurátorok bevonása nélkül, alacsony művészeti színvonalon, a teljes felületen átfestették. A Szent Imre-templomban azonban a mai napig megcsodálhatjuk a festőművész 1901-ben elkészült alkotásait, amelyeket az elmúlt hónapokban restauráltak. A szentélyben, a főoltár két oldalán egy-egy kőszínnel megfestett, szobrot imitáló alakot tártak fel korábban, tehát a szakemberek tudtak róla, hogy a Szent Imre-templomban két különböző korszakban is készültek falképek.
A főoltárképen szereplő Szent Imre herceget két király, Szent István és Szent László szoborként megfestett alakja kíséri – ezek az alkotások a templom megépítése után, 1840 körül készültek. Bár a 19. században festették őket, a késő barokk művészi hagyomány örökösei, alkotójuk ifjabb Franz Xaver Bucher, a délnémet származású, a magyarországi templomfestészetben jelentős szerepet játszó festőművész.
A titokzatos arc
A szakemberek a Szent Imre-templom mennyezetképének műemléki feltárása során ifjabb Franz Xaver Bucher eddig nem ismert alkotására is rátaláltak. A munkálatok előkészítése során megnyitott kutatóablakban egy férfialak arca látszik, ám súrlófényt használva jól kirajzolódnak a nedves, puha vakolatrétegbe bekarcolt alak testének körvonalai is.
A kupola alatti falszakaszon, ahol a festményt megtalálták, hagyományosan a négy evangélistát vagy az ő szimbólumaikat szokták elhelyezni, a férfialak körvonalai alapján pedig egyértelmű, hogy az alkotó egy festőt formázott meg. A hagyomány úgy tartja, Lukács evangélista festőművész volt, a római Santa Maria Maggiore-bazilikában és Loretóban olyan Szűz Mária-képet őriznek, amelyet Lukács alkotásaként tisztelnek.
A mellékoltárok, az orgona és az eredeti padsorok restaurálása, a lábazati szint festése jelenleg is zajlik, a templomot a tervek szerint 2025 nyarán nyitják meg a hívek előtt – a korábban kiállítótérként funkcionáló épület a megújítását követően ismét szakrális hely lesz, a szentmisék mellett egyházzenei koncerteket is tartanak majd itt.
