Történeti és műemléki kincsek kerültek elő a veszprémi várnegyed megújítása során

Tizennyolc műemléki épület újul meg a 2020 és 2025 között megvalósuló veszprémi várnegyed beruházás során. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezést és magát a tervezést is egy jelentős kutatási, feltárási munka előzte meg. A projekt feladatait a kezdetektől folyamatosan dokumentálják az örökségvédelmi hivatal felé, a kivitelezéshez kapcsolódva pedig a védett műemléki épületeken végzett beavatkozások, az épületek egyéb tartozékainak és elemeinek restaurálása bejelentés- és engedélyköteles.

A várnegyed megújítása során a műemléki szakemberek számos, korábban alig, vagy nem is ismert kincsre, érdekességre bukkantak.

„Elfalazott kemencéket, középkori várfalszakaszokat, barokk csatornarendszert, különböző falfestéseket, régi mesterek kézjegyeit és számos régészeti leletet fedeztünk fel a beruházás előkészítése és kivitelezési munkái során” – hangsúlyozta Vavra Áron, a veszprémi várnegyed megújításának műemléki projektvezetője.

Valamennyi felújítandó épületnél az adott épület építéstörténetét és értékeit összegző, úgynevezett építéstörténeti tudományos dokumentációt és értékleltárt készítettek. Emellett a veszprémi vár területe kiemelt régészeti védettség alatt áll, ezért előzetes régészeti dokumentációt kellett készíteni mind a 18 épület vonatkozásában. Az említett feltárások és kapcsolódó dokumentációk az előkészítési fázisban elkészültek.

A vizsgálatok számos újdonsággal szolgáltak az épületekre és a vár egészére vonatkozóan, több középkori várfalszakaszt azonosítottak, középkori és kora újkori temetkezések is előkerültek.

Az építészeti tervezéshez kapcsolódó talajmechanikai, statikai vizsgálatokhoz szükséges földmunkák is régészeti megfigyeléssel történtek. „A régészeti munkák azonban itt nem értek véget, ugyanis a régészeti védettség okán a területen végzett bármilyen földmunka régészeti megfigyelést igényel. A kivitelezés során – az elkészült építészeti terveknek megfelelően – a földmunkával érintett területeken sor kerülhetett megelőző feltárásokra, valamint folyamatos régészeti megfigyelésre”– nyomatékosította Vavra Áron.

Az említett földmunkák során számos érme került elő az Árpád-kortól egészen a 19. századig, jellemzően másodlagos helyzetben, a különböző átépítések során áthalmozott rétegekből. Ezek mellett több kifejezetten érdekes és szép kegyérme, valamint korabeli használati tárgyak, üveg- és kerámiaedények, kályhacsempe-töredékek is nagy számban előkerült.

Mint a szakember elmondta, a projekt során a kutatási munka és annak eredményei komoly kihatással voltak és vannak a kivitelezésre, tervezésre. Többször találkoztak olyan lelettel, ami erősen kihatott a további munkálatokra.

Több épület esetében is előkerültek olyan középkori falmaradványok, amelyekről eddig egyáltalán nem álltak rendelkezésükre információk.

A műemléki projektvezető aláhúzta: ilyen leletek bonyolítják a tervezési és kivitelezési munkálatokat, hiszen régészeti időigénye mellett igazodni kell a lelethez, egy-egy közmű kiépítése vagy az épület szigetelése összetettebb feladattá válik. „Emellett az épületeken belül több esetben azonosítottunk nem várt falfestéseket, amelyekről eddig semmit sem tudtunk. Ilyet találtunk az érseki palotában, a Kisszemináriumban vagy a Körmendy-házban is.” Ilyen esetekben az építészeti koncepció is változhat annak függvényében, hogy a részleges vagy teljes körű feltárás, vagy a kutatóablakok visszatakarása mellett születik döntés.

A szakember kitért az engedélyek kérdésére is:

a kivitelezés során a védett műemléki épületek, tartozékok és elemek restaurálása bejelentés- és engedélyköteles.

Az előkészítés folyamatában a kutatások kapcsán, valamint természetesen a kivitelezéshez, restaurálásokhoz festő-, fa-, fém-, szilikát- és kőrestaurátorokat is alkalmaznak, mellettük művészettörténészek, régészek is részt vesznek a projektben. Ők a teljes projektet végigkísérik, dokumentálnak és nagymértékben segítik a döntéshozatalt, ezáltal a kivitelezési munkákat. Az épületek korabeli berendezési tárgyait, például számos festményt, bútort, cserépkályhát restaurálnak.

A beruházás idén fontos mérföldkőhöz érkezik: 2023 húsvétján a liturgikus eseményeket már a megújult Szent Mihály-főszékesegyházban tartják meg. Májustól ismét látogatható a Biró–Giczey-ház, a Körmendy-ház és az érseki palota egyes terei, valamint elkészül valamennyi – megújításban érintett épület – tető- és homlokzati munkája. Májustól folytatódnak a januárban egy hétvége alkalmával már megtartott várséták is.

Fotók: Nagy Lajos és ÉpíTech