Su Tianci Tavasz.jpg

Kínai mesterműveket mutat be a Nemzeti Múzeum

A Kínai Nemzeti Művészeti Múzeumból származó műtárgyakat – köztük modern és kortárs kínai festményeket, szobrokat és akvarelleket – mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Magyar Nemzeti Múzeum november 20-tól megtekinthető időszaki kiállítása.

A Kínai Hszie-ji – Mesterművek a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeumból című időszaki tárlaton 58 mű látható. A közönség elé tárt alkotások három fő téma, a „Ji” (Eszme), a „Hszing” (Forma) és a „Csü” (Érdeklődés) köré szerveződnek. Ez a három téma együtt tükrözi a kortárs Kína valóságát és a korszellemet, valamint bemutatja a természet és az ember egységére, a nagy költői kifejezésre törekvő hszie-ji eredetét és hagyományát, miközben a művészi alkotás terén megjelenő új irányokat is.

A művek amellett, hogy magukban hordozzák az ötezer éves kínai kultúra humanista szellemiségét, azokat az új eszméket és értékeket is képviselik, amelyek a 20. század óta a keleti és nyugati kultúrák kölcsönhatásából és integrációjából születtek.

A 2025. január 5-ig megtekinthető kiállítás a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum, valamint az MNB Arts and Culture együttműködésében valósul meg.

Ez is érdekelheti

Az Inota kiállításán végigmenni olyan, mintha egy videójáték hősnője lennék

Magyarország egyik legkülönlegesebb indusztriális helyszínén idén elmélyültebb arcát mutatja meg a kortárs fényművészet: a korábbi évek erősen immerzív, dübörgő élményeihez képest a 2026-os kiállítás csendesebb jelenlétet és lassabb nézést kér a látogatótól.

Hírmozaik – augusztus 26.

Megnyitotta kapuit a Szegedi Ifjúsági Napok, Mathieu Kassovitz is a Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége lesz, Picasso alkotásaiból nyílik kiállítás Temesváron, Retró Nappal várja az érdeklődőket a hétvégén a Memento Park – hírösszefoglaló.

Kemény György a kilencvenen túl sem tesz pontot színes életműve végére

Augusztus 31-ig látható a A GYURIII! az Új Városházi Galériában. Kemény György életmű-kiállítása megmutatja, mennyi játékosság, pimaszság és szellemi szabadság sűrűsödik Gyuriban – ahogy mindenki hívja –, és hogyan ölt mindez újra meg újra más formát: plakátban, rajzban, festményben, digitális munkában vagy szoborban.

A mindennapok költészetének origója az ember

Révész Tamás a lírai dokumentarizmus egyik meghatározó alakja. Példaképéhez, André Kertészhez hasonlóan a mindennapi élet apró, gyorsan tovatűnő pillanatai határozzák meg emocionális töltetű felvételeit: a Műcsarnokban most mi is tanúi lehetünk ennek a nem mindennapi életműnek.