Átadták az idei Zsoldos Péter díjakat_díjazottak.jpg

Kiosztották a legjobb magyar sci-fi-íróknak járó idei díjakat

A legjobb regény díját Patonai Anikó Ágnes nyerte el, a novella kategóriában Moskát Anita, a legjobb fordításban megjelent regény kategóriában Ray Nayler vehette át a zsűritől a díjat. A közönségdíjat Ian Pole Kárhozott testvériség című regénye nyerte el. A magyar sci-fi egyik atyjáról, Zsoldos Péterről elnevezett elismeréssel minden évben a legjobb fantasztikus irodalmi alkotásokat jutalmazzák.

Az idén 95 éve született, kétszeres Eurocon-díjas (1972, 1974) író, Zsoldos Péter (1930–1997) életműve nemcsak a hazai, de a nemzetközi sci-fi irodalomban is magasan jegyzett: legnépszerűbb műveit fél tucat nyelvre lefordították, a korabeli kritikák Asimov és Lem mellett emlegették, magyarul pedig több százezer példányban jutottak el a műfaj rajongóihoz.

A Zsoldos Péter-díj 2025-ös év díjazottjai kategóriánként: 

Regény – Patonai Anikó Ágnes: Branstetter 

„Patonai Ágnes Anikó a természetfeletti horror eszköztárát latba vetve, a magyar matematikai gondolkodás fejlődésének egyik kiemelkedő alakjának, Bolyai Jánosnak az életútján keresztül vall a modern ember szellemi fejlődésének olykor borzasztó áráról – írta Makai Péter zsűritag laudációjában.

Novella – Moskát Anita: Gyulladáspont

„A Moskát Anita szövegének középpontjában álló főnixmadár kiszolgáltatottsága és tárgyiasítása társít egy ökocentrikus olvasatot is, a szöveget ki lehet bontani a jelenkor természeti kizsákmányolására, a haszonállatoknak okozott szenvedésre adott kritikai reflexióként is. A novella azonban főhősén keresztül olyan témákat is érint, mint a politikai aktivizmus értelme vagy épp hiábavalósága, a traumák és viselkedési mintázatok generációkon való átívelődése, valamint az önsértés különböző fokozatai és az önfeláldozás etikai vetületei” – írta  Benczik Vera irodalmár.

Fordításban megjelent mű kategória – Ray Nayler: Az óceán szeme – fordította Sepsi László

Közönségdíjas – Ian Pole: Kárhozott testvériség

A közönségdíjas regényt Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója méltatta: „óriási öröm, hogy egy olyan szerzőnek adhatom át a közönségdíjat, akit elmélyült tudásának, remek stílusérzékének és persze nem utolsósorban izgalmas történetszövésének köszönhetően az olvasóink kitüntetett figyelemmel ajándékoztak meg.”

A nyílt, online jelölést követően a hazai szakmai közönség szavazatai alapján összeállt shortlistről az alábbi zsűri választotta ki a díjazott műveket: Benczik Vera irodalmár, Borbíró Aletta irodalmár, kritikus, Domokos Gábor író, forgatókönyvíró, H. Nagy Péter irodalomtörténész, Hegedűs Orsolya irodalmár, Keserű József irodalomtudós, Lapis József irodalomtörténész, Makai Péter Kristóf irodalomtudós, O. Réti Zsófia irodalom- és kultúrakutató és Szilárdi Réka egyetemi oktató, kutató, irodalmár.

Ez is érdekelheti

Jókai sci-fi világot teremtett, mielőtt az menő lett volna

Jókai Mór írta meg az első magyar sci-fit: A jövő század regényét. Valahol a 19. század végén – még mielőtt a végtelen kövek és a kriptonit divatba jött volna.

Sosem járt Afrikában Edgar Rice Burroughs, a Tarzan írója

Százötven éve, 1875. szeptember 1-jén született Edgar Rice Burroughs amerikai író, a dzsungelben nevelkedett, természetfeletti képességekkel rendelkező Tarzan megálmodója. Tarzan alakja a filmvásznon először 1918-ban tűnt fel, legutóbbi Tarzan-film 2016-ban készült Alexander Skarsgard főszereplésével, David Yates rendezésében.

A katasztrófafilmek nézői nem arra figyelnek, amire kellene

Ha a természeti és mesterséges kataklizmákról szóló filmek üzenete eljutna a közönséghez, sokkal jobb világban élnénk – vallja Zalán Márk filmesztéta, akivel a katasztrófafilmekről beszélgettünk.

Fritz Lang Metropolisa után valóságos hajtóvadászat indult

Bemutatták Thea von Harbou Metropolis című kötetének új magyar fordítását. Az azonos című retrofuturista némafilm egyszerre filmtörténeti klasszikus, didaktikus tanmese és expresszionista szörnyeteg.