A magyar klasszicizmus legnagyobb alakjaként nagymértékben hozzájárult a reformkori Pest arculatának kialakításához. A fővárosban több mint 900 építkezése volt, közülük több száz ma is áll. Mind a világi, mind az egyházi építészet terén maradandót alkotott. Ő teremtette meg azt a bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit. Klasszicizmusa egyszerűbb és emberközelibb, mint Pollack Mihályé, a monumentalitás inkább templomaira jellemző, melyek a szabadságharc után már a romantikához közelítenek.
Az elmúlt évtizedekben a magyar építészettörténeti kutatás módszertani, elméleti gondolkodásmódja jelentősen átformálódott, a stílustendenciák átértékelődése, átértelmezése, új történelmi kontextusba helyezése jelen pillanatban is folyamatban van, az elmúlt évtizedek során a kutatás új tudományos tények sokaságát hozta felszínre, s ezeket nem építette be szervesen Hild életművének elemzésébe.
A legfájóbb ok végül, amely a Hild ouevre újra vizsgálatát szükségessé teszi, hogy épületei nemcsak a XX. század folyamán, hanem napjainkban is pusztulnak, eltűnnek, felismerhetetlenségig megváltoznak az építészeti környezet lendületes, de kíméletlen átalakulása során. A tervezett jubileumi konferencia és kiállítás arra ösztönözné a szakmát, hogy az új szemlélet, az új kutatási eredmények alapján hozzákezdjen a hildi életmű korszerű feldolgozásához
Konferencia és kiállítás Budapesten és Esztergomban 2007. március 1-2-án.
Program:
Budapest Főváros Levéltára, előadóterem
2007. március 1. 10h-tól (1139 Budapest, Teve utca 3-5.)
Komárik Dénes: Bevezető
Bibó István: Ganneval, Hild-család, folyamatosság?
Horváth Alice: Hild palladianizmusa
Gábor Eszter: Művészi vagy vállalkozói magatartás. Pollack, Hild és Kasselik
a Városligeti fasorban
Halmos Károly: Hild József csődpere és anyagi helyzetének alakulása
élete utolsó szakaszában
Hidvégi Violetta: Hild munkásságának utolsó hét éve; tervek Pest város
Építő Bizottmánya anyagában
12h A kiállítás megnyitása
12.30-13.30h Ebédszünet
Mezős Tamás: Erkölcsi érték keresése a későklasszicista pesti bérházak térrendszerében
Süle Ágnes Katalin: Egy lakóépület fejlődésének példája
Rozsnyai József: A Császár fürdő
Kávészünet
Krähling János: Hild József és a Deák téri evangélikus templom
Sisa József: Az Üllői úti kaszárnya és a várszerű építészet
Saly Noémi: Hild és a vendéglátás
Hozzászólások
Esztergom, Szent Adalbert Képzési Lelkiségi és Konferencia Központ
2007. március 2. 10h-tól (2500 Esztergom, Szent István tér 10., Nagyszeminárium)
Pattantyús-Ábrahám Ádám: Az esztergomi Bazilika kupolaszerkezete
Hegedűs András: Újabb adatok az esztergomi Bazilika építésével kapcsolatban
a Prímási Levéltár anyaga alapján
Prokopp Mária: Hild József és a Prokopp-család: Prokopp János, Prokopp Gyula kapcsolata Hild munkásságával
Istvánffy Miklós: Hild? Feigler? Prokopp? Az esztergomi Takarékpénztár tervezőjének kérdése
Kemény Mária: Klasszicizmus és/vagy romantika? Hild és Feigler szerepe az esztergomi Nagyszeminárium építéstörténetében
Vezetés a Nagyszeminárium épületében
11.30-12h Kávészünet
Mezey Alice: Hild szerepe a bajnai Sándor-kastély építéstörténetében
Fekete J. Csaba: Hagyományos és újszerű Hild József főúri lakóhely-építészetében
Zászkaliczky Zsuzsanna: A ceglédi református templom
14.30h Cséfalvay Pál: Vezetés az esztergomi Bazilikában a kupolatér megtekintésével
A "Válogatás Hild József pesti munkásságából" című kiállítás megtekinthető munkanapokon Budapest Főváros Levéltárának (1139 Budapest, Teve u. 3-5.) nyitvatartási idejében, március 1-tő április 30-ig.
