André Kertész könyv.jpg

Három új kötet jelent meg André Kertész munkásságáról a Nemzeti Múzeum gondozásában

A Magyar Nemzeti Múzeum André Kertész világhírű fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából kiállítássorozatot rendez három helyszínen, amelyek a 2021-ben New Yorkból vásárolt Kertész-képekből válogatva mutatnak be sosem látott fotókat, fényképészeti ritkaságokat. A kiállítások képanyagából könyvek is megjelennek a múzeum kiadásában.

A kiállítássorozat kapcsán három kötet is megjelent a Nemzeti Múzeum gondozásában, Fisli Évának, a kiállítások kurátorának tollából, melyeknek a címe André Kertész Esztergomban, A lélegző archívum André Kertész háborús naplója és levelei és A felejtés csele.

Az André Kertész Esztergomban című kiadványban a szerző arra keresi a választ, hogy megérthetjük-e a művészt korai fényképein és néhány töredékes naplóbejegyzésén keresztül. Egy 91 évet élt és utolsó éveiben is aktív alkotó életművét nézhetjük-e a fiatalkori munkái felől? A kötet a kiállítás első állomásához, az esztergomi MNM Balassa Bálint Múzeumban bemutatott azonos című kiállításhoz készült. A kiadvány a fiatal André Kertész Esztergomban és környékén készített vintázskópiáiból nyújt válogatást.

A lélegző archívum a franciaországi Kertész-hagyatékban őrzött egykorú dokumentumok és a 2021-ben New Yorkból vásárolt vintázsképek első közös kiadása. Az első világháborúból származó fényképek és szövegek bemutatják a ma világszerte André Kertész néven ismert fotográfus indulását. Bár időskori visszaemlékezéseiben Kertész tudatos, sőt született fényképésznek látta magát, aki kezdettől fogva tudta, hogy fotográfiával fog foglalkozni, az egykorú források tükrében inkább úgy tűnik, a kamera eleinte elsősorban kapcsolatteremtésre szolgált, és csak fokozatosan vált az önkifejezés eszközévé a kezében. Kertész katonaként töltött évei megadták a majdani művésznek a megismerés, a többszörös perspektívaváltás, a „legközönségesebb impresszióhabzsolás” és az elmélyülés lehetőségét.

A felejtés csele című könyvből az olvasó megtudhatja, hogy André Kertész késői polaroidjain saját lakását tette műteremmé, ahol könyvek, fotók, tárgyak és az ablak kínálta perspektívák adják a nyersanyagot, amellyel dolgozni kezd. Gyakran használja a fény és az árnyék kontrasztját is; előszeretettel veszi elő korábbi felvételeit, és komponál köréjük új kontextust, értelmezi újra múltjának egy-egy darabját. A halott feleségének ajánlott From My Window című albumában szereplő polaroid képek egy évekig tartó gyászmunka eredményei. Ám a gyászfeldolgozás az apró színes kompozícióknak csupán az egyik rétege. Kertész korábbi képeinek újraértelmezett motívumai is fellelhetők ugyanis a késői polaroidokon. Mintha az idős művész „minden egyes képpel egy korábbira akart volna emlékezni”.

A kötetek a Nemzeti Múzeum boltjában vásárolhatók meg.

 

A Kertész Kópiák című kiállítás a Nemzeti Múzeumban szeptember 22-ig, A felejtés csele című tárlat pedig a Robert Capa Központban látható szeptember 1-jéig.

Ez is érdekelheti

Tihanyi Lajos-életmű-kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában

Mintegy száz festményt, több mint ötven grafikát, valamint archív fotókat és hagyatéki tárgyakat mutat be Tihanyi Lajos (1885–1938) festőművész életmű-kiállítása, amely Tihanyi 140 címmel november 21-től látható a Magyar Nemzeti Galériában.

Új honlappal ünnepli André Kertész születésnapját a Capa Központ

André Kertész 131. születésnapja alkalmából megnyílt a Capa Központ új digitális felülete André Kertész állandó kiállításához. A weblap kurátori szövegekkel, műtárgy- és enteriőrfotókkal, hanganyagokkal és a szigetbecsei gyűjtemény teljes képlistájával segíti az érdeklődők és látogatók elmélyülését az életműben.

Sylvia Plachy: Két évig sírtam, miután elmenekültünk Magyarországról

Adrien Brody édesanyja a humanista fotográfia egyik leghitelesebb képviselője: szabadságról, a menekültlét kitaszítottságáról, idegesítő fotósattitűdről és az André Kertésszel való együtt lógásról beszélgettünk.

Eddig soha nem látott képeken mutatják meg Barcsay Jenőt

Huszonöt fotóművész és négy képzőművész munkáin keresztül elevenedik meg Barcsay Jenő emblematikus figurája a szentendrei kiállításon. A tárlaton látható André Kertész fotója is, melyet 1934 végén készített.