Könyvajánló Austen-rajongóknak

A Jane Austen-könyvklub című filmben ? melyet Karen Joy Fowler regénye alapján készítettek ? öt nő és egy férfi találkozott, hogy megvitassák Jane Austen regényeit. Korábbi cikksorozatomban hasonlóra vállalkoztam: arra kértem az olvasókat, hogy tartsanak velem, és olvassuk együtt Jane Austen fantasztikus műveit! Most, hogy a sorozatnak már vége, olyan könyveket ajánlok, amelyek élvezetes olvasmányok lehetnek azok számára, akik Jane Austen és a Brontë nővérek regényein nőttek fel. (A Jane Austen-cikksorozatot ITT találod!)

Korábbi cikkünkben már felsorakozott öt múltidéző, romantikus regény, köztük Elizabeth Gaskell művei és Émile Zola híres alkotása, a Hölgyek Öröme, amelyből még sorozat is született. Most újabb regények következnek! Tartsatok velünk, és válasszatok könyvet a nyárra!

1.

Thomas Hardy: Egy tiszta nő

Thomas Hardy angol költő és regényíró 1840. június 2-án született vidéken, egy kis tanyán egyszerű munkáscsaládba. Édesapja építőmester volt, édesanyja szakácsnő és cseléd, akit egy lecsúszott nemes lány hozott a világra egy inastól. Nem csoda, hogy az építészként végzett, később híres íróvá vált férfi regényeiben tűpontossággal ábrázolta a vidéki emberek, a munkások, a földművesek problémáit, a nemesség és a szegénység közti szakadékot. Ebbe a világba repít minket az Egy tiszta nő című regénye is.

Ahogy a könyv fülszövegében írják: Tess, a tiszta lelkű, romlatlan lány egy nagy hírű nemesi család elszegényedett ágának sarja. Becsületes, sugárzik belőle az életöröm, ám ő magasabb körökbe vágyik. A boldogság ígéretét felvillantó igaz szerelmet szolgaként találja meg, csakhogy az idill hamisnak bizonyul: Tess végzetes döntésre, végső leszámolásra szánja el magát? Az angol prózairodalom kiemelkedő alakjának legérettebb műve a különleges szépségű parasztlány krónikája. Babits Mihály így írt a világirodalom örök klasszikusáról: ?Ez a művészet nagyvonalú, sőt monumentális. Világérzés és tragikus életérzés van mögötte.?

A regényt olvasva egyre jobban átérezzük, milyen nehéz helyzetbe, mondhatni csapdába kerülhet egy fiatal, szegény szolgalány. Milyen kevés segítségre számíthat, és milyen könnyen elveszítheti egyetlen értékét: a tisztaságát. Szerelemről, reményekről, jóságról és csalásról mesél a történet. A tragikus események, a fantasztikus karakterábrázolások mellett azonban van még valami, amiről szólni kell: ez pedig a vidéki táj bemutatása. Hardy leírása magával ragadó, egyedi és gyönyörű. Tolla nyomán életre kel a természet, mi is ott vagyunk az angol mezőkön, erdőkben. Felejthetetlen élmény a regény olvasása.

2.

Kate Chopin: Ébredés

Az 1851-ben világra jött Kate Chopin maga is Jane Austen és a Brontë nővérek regényein nőtt fel. A művelt és jómódú fiatal nő azonban már más életre vágyott, mint elődei. Nadrágot hordott, gardedám nélkül sétálgatott és dohányzott is. Ez akkoriban mindenkit megbotránkoztatott, szépségéért és műveltségéért mégis csodálták és ünnepelték a társasági életben. Hat gyermeket szült és férje halála után átvette a Chopin-ültetvény irányítását is, miközben írni kezdett. Az Ébredés szinte már a századfordulón, 1899-ben jelent meg. A nokert.hu oldalon írnak a könyv fogadtatásáról, kiemelve: a közvélekedés idegenkedve fogadta a művet, és a szerzőt a botrányos téma miatt nem vették fel a St. Louis-i Szépírók Társaságába sem. Chopin annyira a szívére vette a konzervatív, negatív kritikát, hogy nem is írt többet. A művet csak később, a feminista irodalomkritika helyezte a kánonba.

Ahogy a könyv fülszövegében olvashatjuk: Edna Pontellier huszonnyolc éves, kétgyermekes, előkelő nő a 19. század végi Amerikában. Tizenévesen már angol klasszikusokat olvas, és politikai, teológiai kérdésekről vitatkozik. Messzire csapongó lelkét, élénk szellemét, vibráló műveltségét azonban a korabeli nők számára kiszabott társadalmi korlátok miatt örökre el kell temetnie: házasságkötése után meg kell elégednie a kizárólagos feleség- és anyaszereppel. Egy nyár, melyet a New Orleans melletti Grand Isle tengerpartján tölt, újra megpendíti lelkében az elfeledett húrokat, ráébred arra, hogy szűkre szabott életénél többre, másra is vágyik. Nem képes, mint a többi nő, ?valóságos megtiszteltetésnek érezni, hogy önmagát mint önálló személyt teljesen háttérbe szoríthatja?. A drasztikus fordulatban jelentős szerep jut a társadalmi korlátokat áttörő különc zongoraművésznőnek, és egy Róbert Lebrun nevű fiatal férfinak is.

A mű, melyet szokás Flaubert Bovaryné című regényéhez is hasonlítani, kendőzetlenül és mély együttérzéssel szól a női szabadságvágyról. A regény fél évszázaddal megelőzve az egzisztencialista feminizmus alapművét, A második nemet, rávilágít arra, hogy dacára minden társadalmi konvenciónak, mindenekelőtt egyszeri és megismételhetetlen, önmagunk, egyéniségünk kibontakoztatására teljes joggal vágyó emberi lények vagyunk, és csak azután nők vagy férfiak.

3.

Lucy Maud Montgomery: A kék kastély

Lucy Maud Montgomery nevét szinte mindannyian ismerjük, hiszen ki ne olvasta volna az Anne Shirley-sorozatot? Művei ihlették a Váratlan utazás című kanadai filmsorozatot is, amely a Prince Edward-szigetre visz el minket. Itt született maga az írónő is, aki Anne Shirley alakját magáról mintázta. A szerző is hamar elveszítette betegségben édesanyját, és őt is idősek nevelték fel egy kis faluban, a csodálatos szigeten. Barátok híján ő is elképzelt világába menekült, és mesebeli lényeket, helyeket teremtett magának ? majd felnőttként már nemcsak magának, hanem nekünk, olvasóknak is.

Váratlan utazás (1990) Fotó: port.hu

Későbbi művéhez, az Emily-trilógiához is saját életéből merített, hiszen a főhős, Emily ugyancsak írónő szeretne lenni, és neki is át kell élnie azt, amit a kislány Lucy Maud Montgomerynek: hogy visszautasítják első zsengéit a magazinok. Emily azonban nem adja fel, ahogy Montgomery sem tette. Ezt bizonyítja, hogy ifjúsági művei hihetetlen népszerűségnek örvendenek nemcsak hazájában, de távolabbi országokban, köztük Magyarországon is. Vannak azonban olyan regényei is, amelyek nem a tizenéves főszereplők nehézségeit, álmait, ábrándjait jelenítik meg, hanem a felnőtt nők, asszonyok életéről mesélnek humorosan, ironikusan.

Ilyen A kék kastély is, amelynek főhőse a 29 éves Valancy, aki ?üvegbúra? alatt nevelkedik hatalmaskodó anyja és nagynénje házában. Ő maga ketrecben érzi magát, hiszen sosem teheti azt, amit ő szeretne, sosem mondhatja azt, amit gondol, sosem viselheti azt, amit szépnek lát. Egy lépést sem tehet engedély nélkül. Nem csoda, ha elkerüli a szerelem és a boldogság. Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen nő végre bátorságra találjon és vállalja valódi személyiségét? Egy sorsfordító levél. Egy hatalmas tévedés. Na meg sok humor, kacagás.

Élvezetes követni olvasóként, hogyan lesz a 29 éves lányból, egy szürke háttérfigurából élénk, színes egyéniség, rút kiskacsából gyönyörű hattyú. Az átváltozás regénye A kék kastély. Na meg a szerelem regénye is. Vajon sikerül a 30 évéhez közeledő fiatal nőnek megteremtenie a ?kék kastélyt?, amelyről addig csak álmodozott? Elég ehhez a bátorság, a talpraesettség, vagy másra is szükség van? Erről mesél a történet, melyet itt is ? mint Lucy Maud Montgomery minden könyvében ? átszőnek a természetleírások. Egy év leforgása alatt látjuk az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári erdőt, és olyan közelségbe kerülünk a természettel, hogy mi is érezzük a fű illatát, selymességét.

Ha szeretnél még több izgalmas, romantikus regényt olvasni a fenti szerzők tollából, kattints korábbi cikkünkre, ahol még két kötetet ajánlunk figyelmedbe: http://www.kultura.hu/ujabb-regenyek-austen

Összeállította: Wéber Anikó