D_KOS20250220016.jpg

A kisebb településeken is sikereket ér el a Könyvtári kihívás program

Népszerűsítette az olvasást, a könyvtárhasználatot és a közösségi részvételt a Könyvtári kihívás program, ez látható például a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kétpón és Tomajmonostorán is – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Vincze Máté csütörtökön Kétpón.

Az államtitkár a helyi könyvtárban elmondta: a koronavírus-járvány óta egyre erősebb a könyvtári rendszer, egyre többen iratkoznak be és kölcsönöznek könyveket. A könyvtár mint analóg tér, mint az énidőnek a tere megerősödött, és egyre fontosabb az emberek számára az olvasás – fűzte hozzá. Az olvasás fejleszti a kreativitást, az életminőséget, teljesebbé teszi az egyén és a közösség életét. A KIM azért hirdette meg a Könyvtári kihívás programot, hogy még inkább segítse ezt a folyamatot, azaz az olvasók bevonzását a könyvtárakba – mondta Vincze Máté.

Mint mondta, Kétpó és Tomajmonostora is elindult a KIM Könyvtári kihívás című versenyén, és már most látható, hogy bizonyos mutatókban nagyon jól teljesítenek ezek a könyvtárak. Mindkét településen kis helyi, úgynevezett KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) könyvtár működik, ami azt jelenti, hogy a vármegyei könyvtár segítségével látják el a könyvtári feladatokat.

Kétpón 64 százalékkal emelkedett a közösségi programokon részt vevők száma. „A könyvtár a kulturális közösség lelke lett” – jelentette ki. Tomajmonostorán, a csütörtöki látogatás következő állomásán, a beiratkozottak száma kétszeresére, a kölcsönzött állományok száma hatszorosára nőtt tavaly januárhoz képest. Évente mintegy 16 millió könyvet kölcsönöznek ki a magyarok, és a kölcsönzések több mint tíz százaléka az ötezernél kevesebb lakosú települések KSZR könyvtáraiban történik – ismertette Vincze Máté.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy Jókai-emlékévet hirdettek a héten a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. Kiemelte, a „Jókai-emlékév a hazaszeretet éve”, hiszen „Jókai minden rezdülésünkben, minden kulturális aspektusunkban jelen van, csak legfeljebb nem tudunk róla”, legyen szó gasztronómiáról, utazásról, természet- vagy emberszeretetről, az emberi kapcsolatok mély ismeretéről. Szavai szerint arra bátorítják a könyvtárakat, hogy vegyenek részt az emlékévben, alakítsanak ki Jókai-sarkokat, szervezzenek közösségi programokat.

Az esemény végén Vincze Máté és Gerencsér Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese az intézményből hozott könyveket adtak át a helyi könyvtár részére. Tomajmonostorára szintén visznek könyveket.

Ez is érdekelheti

Április 15-én történt

„Nem tudom, hogy van-e egyáltalán visszavonulás a színészetben. A színházban ugyanis van gyerekszerep, fiatalszerep, középkorú- és öregszerep. Végtelen a lehetőség” – fogalmazta a ma kilencvenkettedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színész, Bodrogi Gyula. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a József Attila Színház, a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, illetve a Hattyúdal, a Szomorú vasárnap, a Bevégezetlen ragozás, a Megint tanú, a Csak semmi pánik és a Ma este gyilkolunk című filmekben láthattunk.

Április 14-én történt

„Rendszerint sokkal több összefüggés, nyelvi játék, mélység és sekélység található a szövegben, mint amennyit az író beletett. Egy más szempont szerint ezt úgy is lehet fogalmazni, hogy az rossz jel a munka minőségét illetően, ha csak az van a könyvünkben, amit beletettünk” – fogalmazta az 1950. április 14-én született – és 2016-ban elhunyt – Kossuth- és József Attila-díjas író, Esterházy Péter, a Termelési-regény, a Bevezetés a szépirodalomba, a Hrabal könyve, A vajszínű árnyalat, a Harmonia cælestis és a Hasnyálmirigynapló szerzője.

Április 13-án történt

Ma ünnepli hetvenegyedik születésnapját Bornai Tibor zenész, dalszerző, akit legtöbben a KFT billentyűs-énekeseként ismernek, pedig a Bogyó, a Kentaur, a Küllőrojt, az Almárium, a Baba Yaga, a Tesztoszteron, az Ultramarin és a Komoly férfiak elnevezésű formációkban is zenélt, számos szólólemezt jelentetett meg, dalokat komponált Mácsai Pálnak, Kern Andrásnak, Somló Tamásnak, Nagy Natáliának, Koncz Zsuzsának, Eszményi Viktóriának és Ács Enikőnek, továbbá három musical, több filmzene és jó néhány könyv megírása is a nevéhez fűződik.

Április 12-én történt

„Amióta gyerekem van, néha már nagyon két lábon állok a földön, és sose vagyok önfeledt. Soha nem tudom úgy elengedni magam, ahogy gyerekkoromban – talán csak a gyerekemmel néha –, folyton agyalok, és meg akarok felelni, de minek? A színpad az igen, az kivétel, az ott egy álom, nem valóságos világ, ott bármi lehetséges” – fogalmazta a ma negyvenhatodik születésnapját ünneplő Danis Lídia színésznő, akit többek között a Vígszínház és a Szegedi Nemzeti Színház előadásaiban, illetve A Hídember, a Genezis és a Csandra szekere című filmekben láthattunk.