D_KOS20250220016.jpg

A kisebb településeken is sikereket ér el a Könyvtári kihívás program

Népszerűsítette az olvasást, a könyvtárhasználatot és a közösségi részvételt a Könyvtári kihívás program, ez látható például a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kétpón és Tomajmonostorán is – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Vincze Máté csütörtökön Kétpón.

Az államtitkár a helyi könyvtárban elmondta: a koronavírus-járvány óta egyre erősebb a könyvtári rendszer, egyre többen iratkoznak be és kölcsönöznek könyveket. A könyvtár mint analóg tér, mint az énidőnek a tere megerősödött, és egyre fontosabb az emberek számára az olvasás – fűzte hozzá. Az olvasás fejleszti a kreativitást, az életminőséget, teljesebbé teszi az egyén és a közösség életét. A KIM azért hirdette meg a Könyvtári kihívás programot, hogy még inkább segítse ezt a folyamatot, azaz az olvasók bevonzását a könyvtárakba – mondta Vincze Máté.

Mint mondta, Kétpó és Tomajmonostora is elindult a KIM Könyvtári kihívás című versenyén, és már most látható, hogy bizonyos mutatókban nagyon jól teljesítenek ezek a könyvtárak. Mindkét településen kis helyi, úgynevezett KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) könyvtár működik, ami azt jelenti, hogy a vármegyei könyvtár segítségével látják el a könyvtári feladatokat.

Kétpón 64 százalékkal emelkedett a közösségi programokon részt vevők száma. „A könyvtár a kulturális közösség lelke lett” – jelentette ki. Tomajmonostorán, a csütörtöki látogatás következő állomásán, a beiratkozottak száma kétszeresére, a kölcsönzött állományok száma hatszorosára nőtt tavaly januárhoz képest. Évente mintegy 16 millió könyvet kölcsönöznek ki a magyarok, és a kölcsönzések több mint tíz százaléka az ötezernél kevesebb lakosú települések KSZR könyvtáraiban történik – ismertette Vincze Máté.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy Jókai-emlékévet hirdettek a héten a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. Kiemelte, a „Jókai-emlékév a hazaszeretet éve”, hiszen „Jókai minden rezdülésünkben, minden kulturális aspektusunkban jelen van, csak legfeljebb nem tudunk róla”, legyen szó gasztronómiáról, utazásról, természet- vagy emberszeretetről, az emberi kapcsolatok mély ismeretéről. Szavai szerint arra bátorítják a könyvtárakat, hogy vegyenek részt az emlékévben, alakítsanak ki Jókai-sarkokat, szervezzenek közösségi programokat.

Az esemény végén Vincze Máté és Gerencsér Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese az intézményből hozott könyveket adtak át a helyi könyvtár részére. Tomajmonostorára szintén visznek könyveket.

Ez is érdekelheti

Június 13-án történt

Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő. A színészcsaládba született művész – édesapja Balázsovits Lajos, édesanyja Almási Éva színművész – számos színdarabban, tévéjátékban és filmben játszott, többek között a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darab 40. évfordulóján bemutatott Popfesztivál 40 című előadásban, ahol ugyanazt a szerepet énekelte, amelyet korábban édesanyja. Új Republic-dalok című szólóalbuma 2009-ben jelent meg az együttes által kifejezetten számára írt dalokkal.

Június 12-én történt

„Sokan félnek attól, hogy a komolyzenei közönség kiöregedik. Én azonban sosem hittem abban, hogy a húsz-harminc évesek körében kellene erőltetni a hangversenyre járást. Ugyanis nem most öregedik a közönség, hanem soha nem is volt fiatal. Az a tapasztalatom, hogy a negyvenes korosztálynál jellemző az, hogy elkezd hangversenyekre járni, főleg akkor, ha gyerekként köze volt a zenéhez” – mondta egy interjúban a ma negyvennyolc éves Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, Kelemen Barnabás, a Fesztivál Akadémia Budapest művészeti vezetője.

Június 11-én történt

1937. június 11-én született – és 2026-ban elhunyt – Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festőművész és filmkészítő, a magyar neoavantgárd egyik legjelentősebb képviselője. Több mint hat évtizedes pályája során festészettel, grafikával, fotóval, filmmel, installációval és konceptuális művészettel foglalkozott, de tanárként és szervezőként is nagy hatást gyakorolt a magyar művészeti életre. Munkáiban a geometria, a mozgás és a rendszerszerű gondolkodás kapott központi szerepet. Művei számos hazai és külföldi múzeum gyűjteményében megtalálhatók.

Június 10-én történt

„Ha a színész igazán felfedezi, hogy a szerep-ember is benne lakozik, az olyan csoda boldogság, hogy reszketve várja újra meg újra az esti előadást. Minden jól eltalált szerep létfenntartó tudathasadás! S ez a valódi színészt boldogsággal tölti el. Csak a technikát lehet megtanulni” – fogalmazta az 1927. június 10-én született – és 1985-ben elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Márkus László, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, illetve a Defekt, Az ötödik pecsét, a Nem vagyunk angyalok és az Első kétszáz évem című filmekben láthattunk.