D_KOS20250220016.jpg

A kisebb településeken is sikereket ér el a Könyvtári kihívás program

Népszerűsítette az olvasást, a könyvtárhasználatot és a közösségi részvételt a Könyvtári kihívás program, ez látható például a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kétpón és Tomajmonostorán is – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Vincze Máté csütörtökön Kétpón.

Az államtitkár a helyi könyvtárban elmondta: a koronavírus-járvány óta egyre erősebb a könyvtári rendszer, egyre többen iratkoznak be és kölcsönöznek könyveket. A könyvtár mint analóg tér, mint az énidőnek a tere megerősödött, és egyre fontosabb az emberek számára az olvasás – fűzte hozzá. Az olvasás fejleszti a kreativitást, az életminőséget, teljesebbé teszi az egyén és a közösség életét. A KIM azért hirdette meg a Könyvtári kihívás programot, hogy még inkább segítse ezt a folyamatot, azaz az olvasók bevonzását a könyvtárakba – mondta Vincze Máté.

Mint mondta, Kétpó és Tomajmonostora is elindult a KIM Könyvtári kihívás című versenyén, és már most látható, hogy bizonyos mutatókban nagyon jól teljesítenek ezek a könyvtárak. Mindkét településen kis helyi, úgynevezett KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) könyvtár működik, ami azt jelenti, hogy a vármegyei könyvtár segítségével látják el a könyvtári feladatokat.

Kétpón 64 százalékkal emelkedett a közösségi programokon részt vevők száma. „A könyvtár a kulturális közösség lelke lett” – jelentette ki. Tomajmonostorán, a csütörtöki látogatás következő állomásán, a beiratkozottak száma kétszeresére, a kölcsönzött állományok száma hatszorosára nőtt tavaly januárhoz képest. Évente mintegy 16 millió könyvet kölcsönöznek ki a magyarok, és a kölcsönzések több mint tíz százaléka az ötezernél kevesebb lakosú települések KSZR könyvtáraiban történik – ismertette Vincze Máté.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy Jókai-emlékévet hirdettek a héten a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. Kiemelte, a „Jókai-emlékév a hazaszeretet éve”, hiszen „Jókai minden rezdülésünkben, minden kulturális aspektusunkban jelen van, csak legfeljebb nem tudunk róla”, legyen szó gasztronómiáról, utazásról, természet- vagy emberszeretetről, az emberi kapcsolatok mély ismeretéről. Szavai szerint arra bátorítják a könyvtárakat, hogy vegyenek részt az emlékévben, alakítsanak ki Jókai-sarkokat, szervezzenek közösségi programokat.

Az esemény végén Vincze Máté és Gerencsér Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese az intézményből hozott könyveket adtak át a helyi könyvtár részére. Tomajmonostorára szintén visznek könyveket.

Ez is érdekelheti

Október 13-án történt

„Nincs elkeserítőbb, mint az olyan munka, amelynek semmi látszata sincs. Az ember gürcöl, agyonstrapálja magát, és az eredmény nulla. Kifolyik az egész, mint ujjunk közül a homok, és elfújja a szél” – fogalmazta az 1921. október 13-án született – és 1991-ben elhunyt – francia sanzonénekes és filmszínész, Yves Montand, akit olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint A félelem bére, A vörös kör, az I, mint Ikarusz, a Salemi boszorkányok, A bűn árnyékában, A fegyverek választása, a Police Python 357 és a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája.

Október 12-én történt

1979. október 12-én hunyt el Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező. Pályáját a Madách Színház Stúdiójában kezdte, majd 1945-ben a Vígszínházhoz került, ahol rövidesen főrendező lett. A Nemzeti Színházhoz 1949-ben szerződött: előbb a teátrum rendezője, főrendezője, majd az igazgatója volt. Mindemellett tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, illetve filmeket, tévéjátékokat is rendezett. Legismertebb alkotása az 1961-es Katonazene volt, de az Uborkafa, A hamis Néró és a Már nem olyan időket élünk című filmek is nevéhez fűződnek.

Október 11-én történt

„Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk” – fogalmazta az 1993. október 11-én elhunyt Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, a névtudomány, a nyelvjárások és a nyelvművelés kutatója, a szép magyar beszéd ápolója, a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk és a Magyar Televízió Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol című nyelvművelő műsorának vezetője, a Nyelv és élet, a Nyelvőrségen és az Emberközpontú nyelvművelés című kötetek szerzője.

Október 10-én történt

„Néha a letűnt időt hisszük boldogabbnak. Néha teljesebbnek az elkövetkezőt. Ám ezekből épp a sajátunk az, amely kirekeszt. Talán ezért igyekszünk jelenünk szakadozó rezzenéseiben nem figyelni a pillanatnak sem tökéletlen, sem befejezetlen voltára. Mert nem akarjuk elvetéltnek érezni a mindenkori jelen pillanatot” – fogalmazta az 1938. október 10-én született – és 2024-ben elhunyt – Kossuth- és József Attila-díjas romániai magyar író, Szilágyi István, az Agancsbozót, a Bolygó tüzek, A hóhér könnyei és a Kő hull apadó kútba című kötetek szerzője.