D_KOS20250220016.jpg

A kisebb településeken is sikereket ér el a Könyvtári kihívás program

Népszerűsítette az olvasást, a könyvtárhasználatot és a közösségi részvételt a Könyvtári kihívás program, ez látható például a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kétpón és Tomajmonostorán is – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Vincze Máté csütörtökön Kétpón.

Az államtitkár a helyi könyvtárban elmondta: a koronavírus-járvány óta egyre erősebb a könyvtári rendszer, egyre többen iratkoznak be és kölcsönöznek könyveket. A könyvtár mint analóg tér, mint az énidőnek a tere megerősödött, és egyre fontosabb az emberek számára az olvasás – fűzte hozzá. Az olvasás fejleszti a kreativitást, az életminőséget, teljesebbé teszi az egyén és a közösség életét. A KIM azért hirdette meg a Könyvtári kihívás programot, hogy még inkább segítse ezt a folyamatot, azaz az olvasók bevonzását a könyvtárakba – mondta Vincze Máté.

Mint mondta, Kétpó és Tomajmonostora is elindult a KIM Könyvtári kihívás című versenyén, és már most látható, hogy bizonyos mutatókban nagyon jól teljesítenek ezek a könyvtárak. Mindkét településen kis helyi, úgynevezett KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) könyvtár működik, ami azt jelenti, hogy a vármegyei könyvtár segítségével látják el a könyvtári feladatokat.

Kétpón 64 százalékkal emelkedett a közösségi programokon részt vevők száma. „A könyvtár a kulturális közösség lelke lett” – jelentette ki. Tomajmonostorán, a csütörtöki látogatás következő állomásán, a beiratkozottak száma kétszeresére, a kölcsönzött állományok száma hatszorosára nőtt tavaly januárhoz képest. Évente mintegy 16 millió könyvet kölcsönöznek ki a magyarok, és a kölcsönzések több mint tíz százaléka az ötezernél kevesebb lakosú települések KSZR könyvtáraiban történik – ismertette Vincze Máté.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy Jókai-emlékévet hirdettek a héten a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. Kiemelte, a „Jókai-emlékév a hazaszeretet éve”, hiszen „Jókai minden rezdülésünkben, minden kulturális aspektusunkban jelen van, csak legfeljebb nem tudunk róla”, legyen szó gasztronómiáról, utazásról, természet- vagy emberszeretetről, az emberi kapcsolatok mély ismeretéről. Szavai szerint arra bátorítják a könyvtárakat, hogy vegyenek részt az emlékévben, alakítsanak ki Jókai-sarkokat, szervezzenek közösségi programokat.

Az esemény végén Vincze Máté és Gerencsér Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese az intézményből hozott könyveket adtak át a helyi könyvtár részére. Tomajmonostorára szintén visznek könyveket.

Ez is érdekelheti

Április 23-án történt

Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Ujj Mészáros Károly filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer. Bemutatkozó kisfilmjét 1994-ben forgatta Attila bohóc címmel, amit később újabbak követtek, jelentős szakmai sikereket aratva. Első nagyjátékfilmje, a nemzetközi szinten is elismert Liza, a rókatündér 2015-ben került a mozikba, majd az X – A rendszerből törölve című mozi és az Alvilág című tévésorozat következett. A filmezés mellett színházi rendezőként is kipróbálta magát, munkásságát számos díjjal ismerték már el.

Április 22-én történt

„Nem lehet rutinból nyomni a szakmát, mert óriási felelősséged van. Az emberek fogják a pénzüket, és ráköltik az aránylag drága jegyre, de várakozással vannak az ember felé. Nem lehet odamenni, és azt mondani, hogy jaj, most ezt kirázom a kisujjamból. Ez egy lebukós szakma” – állítja a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Falusi Mariann énekesnő. Az Artisjus-díjas művészt főként a Pa-Dö-Dő együttesből ismerjük, de a Stúdium Dixielandben is énekelt, szólólemezeket is készített, valamint filmekben és színházi előadásokban is szerepelt.

Április 21-én történt

„A változás szeretete tart munkásságban és szül találmányokat, a réginek szeretése menti meg a már meglévőt, gonddal szerzettet, hamar eltűnésétől” – fogalmazta az 1850. április 21-én elhunyt Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus, aki az 1838-as pesti árvíz idején személyesen is részt vett a mentésben. „Az árvízi hajós” saját birtokain érvényesítette haladó szellemű társadalmi nézeteit, így az elsők között szüntette meg a robotot és a dézsma szedését, majd felszabadította jobbágyait, példát mutatva a magyar nemességnek.

Április 20-án történt

1915. április 20-án született Szeleczky Zita színésznő, aki 1937-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián, majd 1944-ig tartó rövid hazai pályafutása során több mint két tucat filmben szerepelt, illetve a Nemzeti Színház, az Operettszínház és a Madách Színház tagja volt. A vonzó megjelenésű, főként fiatal lányokat, lírai hősnőket és naivákat alakító színésznő 1945-ben távozott Magyarországról, élt Ausztriában, Olaszországban, Argentínában és az Egyesült Államokban, ahol előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette.