Az édes hazám egyik fontos célkitűzése, hogy közelebb hozza a nézőkhöz a verseket, és közös gondolkodásra hívja őket a hazához való viszonyról. Többek között Erdős Virág, Szálinger Balázs, Nádasdy Ádám, Csoóri Sándor, Petri György és Kányádi Sándor versei hangzanak el az előadásban.

Kocsis Pál és a Kabóca Bábszínház társulata
Az édes hazám olvasópróbája. Fotó: Kabóca Bábszínház

„A versszínházat leginkább a táncszínházhoz tudnám hasonlítani. Egy hangulatváltás olykor fontosabb és beszédesebb, mint a következetes dramaturgia. A vers a létező legsűrűbb forma: lehet, hogy elsőre kicsi alkotóelemnek tűnik, de maximálisan jelen kell benne lenni, hogy átadjuk a tartalmát, a hangulatát, a zeneiségét” – mondta el a készülő előadásról Kocsis Pál, a Kabóca Bábszínház művészeti vezetője, az édes hazám rendezője, akit színészként is közreműködik a produkcióban.

A versek témája a haza, illetve a hazához való viszony. „A hazájához való viszonya szerintem alapvetően mindenkinek fontos, akkor is, ha aktívan foglalkozik vele, és akkor is, ha nem. Az előadásba szerettem volna behozni a személyes aspektust, családi szinten.”

Az édes hazám egy család története. Négy generáció szemszöge találkozik és ütközik az előadásban a verseken keresztül. „A szeretet dominál, még akkor is, ha az életkorból és a szocializációból fakadóan máshogy viszonyulnak a családtagok egy-egy kérdéskörhöz. Igyekeztem a különböző szemléletmódoknak megfelelően válogatni a verseket, hogy nyelvezetében és gondolatiságában is stimmeljen ehhez a négy generációhoz.”

Az előadásban a hazához való viszonyt tematizáló versek mellett kiemelt szerephez jut majd a zene. „Móser Ádám nemcsak zeneszerzője, hanem közreműködője is a produkciónak: élőben fog zenélni az előadás alatt. A zene tulajdonképpen ugyanolyan teljes értékű és szuverén szereplője az előadásnak, mint a versek.” Ahogy a bábos elemek is: az előadás alaphelyzete egy családi vacsorát követő együttlét. A vacsoraasztalon fellelhető tárgyak mind-mind életre kelnek majd. A tárgyanimációs megoldások mellett az előadásban felbukkan egy bunraku típusú báb is – ő lesz a dédi, a legidősebb generáció megtestesítője, aki valójában már nincs a család körében. 

Az előadás szereplői Benkő Zsuzsanna, Gidófalvi Imola, Inoka Péter, Kocsis Pál, Markó-Valentyik Anna, Sebestény Jakab. A bemutató május 17-én lesz a veszprémi Kabóca Bábszínházban.