A legdrágább virtuális technika is olcsóbb, mint az épített díszlet

Rendhagyó konferenciabeszélgetést tartottak a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó szakmai eseményén.

A július 2. és 5. között, idén 12. alkalommal megrendezett VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó, a visegrádi térség legnagyobb színházi és összművészeti rendezvényeként, a kezdetek óta művészeti, tudományos, színházi diskurzust folytat, szakmai kerekasztalokat és konferenciabeszélgetéseket tart jeles hazai és nemzetközi meghívottakkal.

Az idei évben a Magyar Tudomány Éve kapcsán azokat a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, technológiai újításokat mutatták be, amelyek előmozdítják a színház- és filmművészetet, és amelyek elősegítik, hogy a művészet a 21. század igényeinek és kihívásainak is megfeleljen és folyamatosan fenntartsa a nézők és elsősorban a fiatal nézők érdeklődését.

Az eseményen elsősorban azokról a filmes technológiákról beszélgettek a résztvevők, amelyek a 21. századi nézői trendeknek a leginkább megfelelnek. Az esemény vendége volt Zygmunt Fit, a lengyel Koncept Kultúra Alapítvány képviselője, akik egy VR- (Virtual Reality) sátorral ki is települtek a fesztiválra. Az alapítvány célja, hogy a lengyel történelmet ilyen innovatív eszközzel mutassák be a közönségnek, főként a fiataloknak. A VR-mozit egyre gyakrabban használják edukációs célra Lengyelországban.

Takács Gergely
Takács Gergely. Fotó: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu

Takács Gergely, a Hunyadi sorozat VFX-producere elmondta, hogy a vizuális technikák – bár nagyon költségesek – még mindig lényegesen olcsóbbak, mint ha a nagy csatákat, történelmi pillanatokat teljes egészében épített környezetben kellett volna leforgatni. A Hunyadi készítésében részt vevő szakemberek mind rendelkeznek hollywoodi produkciókban szerzett tapasztalattal, akiknek extra motivációt jelentett, hogy magyar filmben a magyar történelemről kell mesélni.

Kis Domonkos Márk fesztiváligazgató, SZFE-oktató, a Déryné Program ügyvezetője elmondta, hogy a KultUp program keretében létrejött oktatási célú filmalkotások egy speciális, úgynevezett paper-cut technológiával készültek, amelyet eddig csak fiataloknak szóló reklámokban alkalmaztak, főként külföldön.

Az eseményen részt vett Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője, miniszteri biztos is. A beszélgetésen a produkciók nemzetközi projekteken keresztül történő finanszírozási lehetőségeiről is szó esett.

Ez is érdekelheti

A hazát egyedül részvéttel szabad szeretni

Összeállításunkban határon túli művészekkel készült interjúinkból és ottani riportjainkból válogattunk, hogy érzékeltessük, mennyi-mennyi tehetség alkot az utódállamokban.

Csontoz, janicsárt szkennel és robbant az egykori bölcsész

Véres csaták, a legapróbb részletekig kidolgozott 15. századi városok elevenednek meg a Hunyadiban. A világszínvonalú látvány jelentős részét egy csapat magyar digitális varázsló állította elő.

A Hunyadi-sorozat rehabilitálja a magyar virtust

Az Egri csillagok óta nem kaptunk olyan látványos kosztümöket viselő, csataméneken vágtató, szablyát forgató magyar hősöket, akik jól megverték volna a ránk törő turbános hadakat.

Káel Csaba: A Hunyadi-sorozat nem csak Magyarországra készült

A Hunyadi-sorozat nagy lépés előre a magyar mozgóképágazatban – hangsúlyozta Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a sorozat kapcsán tartott sajtótájékoztatón.