Az első Oscar-díjátadó 1929-ben volt, melynek során egy – a mai gálákkal össze sem hasonlítható – vacsorán adták át a legjobb filmeknek járó díjakat egy vacsorán, mindössze nagyjából 15 perc alatt. 1947 óta a legjobb idegen nyelvű filmek is „versenyeznek” az aranyszoborért.

A díjat az a nem angol nyelvű film kapja, amit a származási országban az előző október-szeptemberi periódusban jelentettek meg, és amely forgalmazásba került Amerikában. Bár kissé szomorú – és talán kimondhatjuk azt is, hogy rendkívül igazságtalan–, hogy évente csupán 5 alkotás juthat a díj közelébe, Magyarország 1965 óta jelöl egy-egy filmet minden évben. Az alábbi „felsorolás” tekinthető akár egy ajánlónak is: szinte minden itt szereplő filmet érdemes (újra) megnézni.

1968

Először 1968-ban jutott be a jelöltek közé magyar film, mégpedig Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk-adaptációja, amely olyan klasszikusokkal versenyzett, mint Miloš Forman Tűz van, babám!, vagy François Truffaut Lopott csókok című filmje. A győztes végül az orosz Háború és béke lett.

Ezt követően 1974-ben voltunk az öt „legjobb” között, abban az évben, amikor Federico Fellini Amarcordja nyert a kategóriában. Ekkor a magyar jelölt Makk Károly Örkény azonos című kisregénye alapján készült filmje, a Macskajáték volt.

10 évvel A Pál utcai fiúk után ismét Fábri Zoltán került a végső jelöltek közé a Magyarok című, a 2. világháború ideje alatt játszódó drámájával.

És jött Szabó István

Az 1980-as évek eleje igazán emlékezetes volt a magyar film történetében, valamint Szabó István életművében: 1980-ban a Bizalom bekerült a végső jelöltek közé, 1982-ben a Mephisto pedig első magyar filmes alkotásként hozta el a szobrot.

1983-ban az öt jelölt közé került a Kabay Barna és Gyöngyössy Imre rendezésében készült Jób lázadása című filmdráma. Ekkor a díjat Ingmar Bergman Fanny és Alexander című alkotása nyerte.

Ahogyan az évtized elejét is két Szabó István-film nyitotta az Oscar-jelöltek közé való bejutásban, úgy a zárás is hasonló volt: ’86-ban a Redl ezredes, ’88-ban pedig a Hanussen bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy a végső mezőnybe jusson. Előbbi 1985-ben kiérdemelte a zsűri díját Cannes-ban, ’86-ban pedig Golden Globe-ra is jelölték, csakúgy, mint a Hanussent három évvel később.

Ezután viszonylag sokáig nem kerültünk a díj közelébe. Legközelebb Szász János A nagy füzet című alkotása jutott oda 2013-ban, amikor is felkerült a végső mezőnyt megelőző januári shortlistre.

A második magyar Oscar

A Mephisto után 2015 hozta meg az áttörést: Nemes László Saul fia című drámája sorra zsebelte be a legrangosabb filmes elismeréseket – mint a Cannes-i nagydíj és az Arany Pálma, a legjobb külföldi filmnek járó Golden Globe, és még sorolhatnánk –, majd végül egészen a legjobb nemzetközi filmes alkotásnak járó Oscar-díjig menetelt.

Oscar-jelölés tekintetében a következő „kiemelendő” év 2017. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje elnyerte a 2017-es Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét, majd 2018-ban bekerült az öt jelölt közé.

2019-ben Magyarország Oscar-jelölése, Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotása a decemberi shortlistig jutott.