Jeles napok
A Szentkereszt megtalálása
Szentkereszt föltalálása a keresztfa egyik ünnepe
Legendába hajló históriája szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, a később szentté avatott Ilona buzgólkodására 320 szeptember 14-én ásták ki a Kálvária földjéből. Mindhárom kereszt előkerült, külön a titulus, vagyis az INRI–tábla, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett. Nem lehetett megállapítani, hogy a három közül Krisztus melyiken adta ki lelkét. Ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz. Az egyiktől meggyógyult. Így jelentődött ki, hogy melyik Krisztus keresztfája. A császárnő a kereszt egy részét és a szögeket fiának küldte Konstantinápolyba, a másik rész ezüst tartóba foglalva Jeruzsálemben maradt. Ezt a püspök minden nagypénteken nyilvános imádásra tette ki.
A nemzetközi sajtószabadság napja
1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Az ENSZ ekkor ezt a napot nyilvánította A NEMZETKÖZI SAJTÓSZABADSÁG NAPJÁvá. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.
Nopcsa Ferenc születésnapja – 1877
A világhírű paleontológus, NOPCSA FERENC (Déva, 1877. május 5. – Bécs, 1933. április 25.) nem folytatott rendszeres egyetemi tanulmányokat, önképzéssel szerezte ismereteit. Már középiskolás diákként eljárt a híres bécsi geológus professzor, Suess előadásaira. Vagyoni helyzete lehetővé tette, hogy ne vállaljon kenyérkereső munkát; ehelyett beutazta egész Európát és mindenhol tanulmányozta a múzeumok őslénytani gyűjteményeit. A paleontológián belül elsősorban az őshüllők: gyíkok, kígyók, krokodilok érdekelték. Két elméletet dolgozott ki: az egyik a dinoszauruszok óriásra növekedésének magyarázatára, a másik a madárrepülés kialakulására vonatkozott. Bár elgondolásait később túlhaladták az újabb felfedezések, munkája nem volt hiábavaló, mert új szempontokat adott, új biológiai szemléletet alapozott meg és új tudományágak – az ősélettan és őskórtan – megjelenéséhez vezetett. Munkái angolul és németül jelentek meg könyvként, illetve tekintélyes szakfolyóiratokban.
Életének érdekes, kalandos része az albánokkal való kapcsolata. Balkáni utazásai során ismerte meg a török uralom alól akkoriban felszabadult albán törzseket. Megírta a vidék geológiáját és néprajzát, sőt, törzsi kapcsolataiban bízva az albán királyi trónra tört, de ez az ambíciója meghiúsult. Az első világháború alatt pásztornak öltözve, hosszú hajat növesztve kémkedett a Kárpátokban.
1925 és 1929 között elvállalta a Földtani Intézet igazgatói állását. Mivel elismert geológus szakértőnek számított, a Trianon után elvesztett nyersanyagforrások helyetti új lelőhelyek felkutatásával bízták meg. Ezen a területen jelentős munkát végzett, azonban a kötöttségeket csak néhány évig tudta elviselni. Lemondva tisztségéről Bécsben telepedett le, majd anyagi helyzetének rosszabbodása miatt öngyilkos lett.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Május 3-án történt
125 éve alapították meg a Ferencvárosi Torna Clubot. Az FTC első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe zöld-fehér, az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. Az egyesületnek 10 csapat- és 10 egyéni szakosztálya van.
Május 3-án történt
1469 A katolikus cseh rendek Olmützben cseh királlyá koronázták Hunyadi Mátyást.
1791 Lengyelországban elfogadták a világ egyik legrégibb és a maga idejében leghaladóbbnak számító alkotmányát.
1889 A Magyar Tudományos Akadémia báró Eötvös Loránd fizikus személyében először választott természettudóst elnökévé.
1891 Megalakult a Magyar Balneológiai Egyesület.
1899 Budapesten megalakult a Ferencvárosi Torna Club (FTC).
1921 Életbe lépett az Írország felosztásáról szóló, a brit parlament által 1920 novemberében elfogadott törvény.
1947 Életbe lépett a második világháború utáni japán alkotmány.
1968 Párizsban diáktüntetések kezdődtek, tiltakozva a párizsi egyetem nanterre-i fakultásának bezárása ellen. A következő napokban számos francia városban összecsapások zajlottak le a tüntetők és a rendőrök között. Május 30-án Charles de Gaulle elnök feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki.
1973 Belgiumban 15 ország 239 bankja létrehozta a bankok globális fizetési rendszerét (SWIFT).
2007 A dél-portugáliai Praia da Luz egyik üdülőközpontjából nyomtalanul eltűnt az akkor négyéves skót Madeleine McCann, akinek a médiában hatalmas figyelmet kapott ügye azóta is megoldatlan.
2008 Mianmar déli részén, az Iravádi (Irrawaddy) folyó deltájának térségében óránként 190 kilométeres sebességű széllökésekkel söpört végig a Nargis nevű ciklon. A természeti csapásban 138 ezren haltak meg vagy tűntek el.
2018 Bejelentette megszűnését az ETA, a Baszk Haza és Szabadság (Euskadi Ta Askatasuna) nevű terrorszervezet, amelynek célja egy független baszk állam megteremtése volt.
Május 3-án született
1469 Niccolo Machiavelli, az első jelentős politológiai műnek számító A fejedelem olasz szerzője
1620 Zrínyi Miklós költő, hadvezér és politikus, a Szigeti veszedelem című eposz szerzője
1750 Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom mártírja
1764 Sigray Jakab, a magyar jakobinus mozgalom mártírja
1784 Horvát István nyelvész, történész
1873 Hevesi Sándor rendező, író, műfordító, kritikus, a Nemzeti Színház igazgatója
1885 Medgyaszay Vilma Kossuth-díjas színésznő, a magyar sanzonéneklés megteremtője
1898 Golda Meir, Izrael állam egyik alapítója, Izrael első és egyetlen női kormányfője
1903 Bing Crosby Oscar-díjas amerikai filmszínész, énekes
1919 Pete Seeger amerikai folkénekes, dalszerző
1921 Sugar Ray Robinson amerikai ökölvívó, a sportág egyik legnagyobb alakja
1924 Ernyei Sándor Munkácsy Mihály-díjas grafikus, érdemes művész
1933 James Brown Grammy-díjas amerikai zenész, „a soul zene keresztapja”
1934 Georges Moustaki görög-francia énekes
1934 Kővári György Ybl Miklós-díjas építész
1954 Tamási László András Liszt Ferenc-díjas karnagy
1964 Oberfrank Pál Kossuth-díjas színművész, színigazgató
1965 Bódi László (Cipő) a Republic együttes énekese
1969 Hajós András magyar zenész, énekes
1984 Ötvös András magyar színész
1989 Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszónő
Május 3-án halt meg
1270 IV. Béla Árpád-házi magyar király, a tatárjárás után az ország újjáépítője, „a második honalapító”
1481 II. Mehmed török szultán, Bizánc elfoglalója, aki 1456-ban sikertelenül ostromolta meg Nándorfehérvárt
1758 XIV. Benedek, a 247. római pápa, a tudós pápa
1869 Füredi Mihály operaénekes
1908 Türr István, a magyar szabadságharc és az olasz egyesítési mozgalom hőse, mérnök, a korinthoszi-csatorna építője
1945 Garay János olimpiai bajnok kardvívó
1961 Dinnyés Lajos kisgazda politikus, 1947–48-ban miniszterelnök
1969 Vincze Imre kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
1979 Abádi Ervin író, grafikus
1986 Bálint Endre Kossuth-díjas festő, grafikus
2013 Feszt László romániai magyar grafikus, főiskolai tanár
2014 Gary Stanley Becker Nobel-díjas amerikai közgazdász
2020 Szilágyi István magyar színész, Lópici Gáspár megformálója
