A hazai búzatermelés és szeszgyártás szakértője, KOSUTÁNY TAMÁS (Nyírlugos, 1848. március 7. – Budapest, 1915. január 19.) a keszthelyi gazdasági tanintézetben kezdte, majd a pesti tudományegyetem kémiai intézetében folytatta tanulmányait. Itt Than Károly professzor figyelt fel rá és javaslatára állami ösztöndíjjal Halléban tanulmányozhatta a mezőgazdasági kémiát. Ennek eredményeként írta meg első munkáját, A borászati vegytan alapvonalait. 1871-ben a magyaróvári gazdasági tanintézet tanára lett. Minisztériumi megbízásra kezdett foglalkozni a dohány kémiai vizsgálatával; a kísérletek eredményeit A magyarországi dohányok jelene és jövője című tanulmányában foglalta össze. 1883-ban tanártársával, Cserháti Sándorral megalapították a Mezőgazdasági Szemlét, ezt a havonta megjelenő gazdasági folyóiratot, amelyben tanácsot, segítséget akartak nyújtani mindenkinek, aki a mezőgazdaság bármely ágában tevékenykedett. Másik tanár-kollégájával a takarmányozásról jelentetett meg könyvet, majd cikksorozatot és – Lázár Pállal - kézikönyvet írt a szeszgyártásról; ezen a területen hamarosan a legtekintélyesebb szakembernek számított az országban. A XIX. század végén a magyar mezőgazdaság központi kérdésévé vált a megfelelő minőségű búza termesztése, lisztminősítő eljárások kidolgozása. Kosutány két másik tanártársával kapott állami megbízást a vizsgálatok elvégzésére. Magyarország szinte minden vidékéről származó, közel 600 búzafajta folyamatos, 6 éven át tartó vizsgálata alapján készült el az összefoglaló tanulmány. 1903-ban Kosutány az országos kémiai intézet igazgatója és műegyetemi tanár lett, időközben az akadémia is tagjává választotta a növényi fehérjék képződéséről írott székfoglalója alapján. Emellett nem tartotta lealacsonyítónak, hogy molnárképző vagy szeszgyárvezetői tanfolyamokon tartson előadásokat gyakorlati kérdésekről. Népszerű, szuggesztív előadó volt. Sokoldalú, fáradhatatlan tevékenységét számos kitüntetés koronázta.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, dr Pintér János: Kosutány Tamás)
Millner Tivadar születésnapja – 1899
MILLNER TIVADAR (Pécs, 1899. március 7. – Budapest, 1988. október 27.): vegyészmérnök, az ipari méretű izzólámpa termelést lehetővé tévő volfrám izzószál szabadalmaztatója. A budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát (1923), doktorált (1948). 1924-től 1958-ig a Tungsram (Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.) szakmai közösségének volt a tagja. 1958-tól nyugdíjba vonulásáig az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében igazgató-helyettes, majd tudományos tanácsadó volt. 1963-ban lett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen egyetemi tanár. Számos szabadalom szerzője vagy részese volt. Szabadalma alapján gyártanak jó minőségű volfrám szálat az egész világon. Az Állami-díj első fokozatával a volfrám-izzószál fontos alapkutatási problémáinak megoldásáért és az eredmények gyakorlatba való átültetéséért tüntették ki. 1981-ben elnyerte a Nemzetközi Porkohászati Unió Plansee-Plakettjét. Közel 100 tudományos dolgozata főleg külföldi lapokban jelent meg. Millner Tivadar feltalálóként a Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázisában 4 szabadalmi bejelentésben szerepel (lajstromszám, cím):
182898 – Eljárás fém molibdénnek fém wolfrám jelenlétében való szelektív feloldására
171009 – Eljárás adalékos volfrámoxid előállítására
166888 – Eljárás két- vagy többfonalú ízzólámpa előállítására
163582 – Idegenyagokat tartalmazó volfrámízzótest és eljárás annak előállítására
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Március 7-én történt
Ezen a napon született Koncz Zsuzsa, az első magyar lemezmilliomos, aki gimnazistaként az 1962-es Ki mit tud?-on osztálytársával, Gergely Ágival tűnt fel a Gézengúz című dallal. Jogi egyetemi tanulmányait az éneklés miatt szakította félbe. Első átütő sikerét 1966-ban a táncdalfesztiválon Szörényi Levente Rohan az idő című dalával aratta. A színpadon töltött évtizedek alatt megőrizte sajátos stílusát, előadásmódjára a belső tartás, harmónia, erős kisugárzás jellemző.
Koncz Zsuzsa koncertje a Papp László Budapest Sportarénában 2017. március 11-én. Az énekesnő Vadvilág címmel megjelent negyvenedik stúdióalbumát mutatta be. MTI Fotó: Mohai Balázs
161 Antoninus Pius császár halála után Marcus Aurelius és Lucius Verus lettek a Római Birodalom társuralkodói.
1376 I. (Nagy) Lajos király a szabad királyi városok közé emelte a felvidéki Bártfát.
1608 Az erdélyi országgyűlés Báthory Gábort választotta fejedelemmé.
1876 Alexander Graham Bell megkapta a szabadalmat a telefonra.
1933 Bejegyezték a Monopoly társasjáték szabadalmát.
1936 A hitleri Németország a versailles-i békét megsértve bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre.
1942 Horthy Miklós kormányzó lemondatta a németbarát Bárdossy László miniszterelnököt.
1957 Megrendezték az első magyarországi lottóhúzást.
1965 A II. vatikáni zsinat reformjának értelmében Magyarországon is a latin helyett a magyar lett a liturgikus nyelv.
1985 A boltokba került az amerikai rockzene színe-java által felvett jótékonysági kislemez, a We Are the World.
2009 Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA fellőtte a 2018-ig működő Kepler űrteleszkópot.
2010 Először győzött nő az Oscar-díj történetében a legjobb rendező kategóriában, az amerikai Kathryn Bigelow A bombák földjén című iraki háborús drámája összesen hat aranyszobrot nyert.
2017 Az Országgyűlés munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket.
Március 7-én született
1765 Joseph Nicephore Niépce francia feltaláló, a fényképezés úttörője
1850 Tomás Garrigue Masaryk, a független Csehszlovákia első köztársasági elnöke
1872 Piet Mondrian holland festőművész
1875 Maurice Ravel francia zeneszerző, a Bolero komponistája
1898 Jan Antonín Baťa cseh cipőgyáros, a martfűi cipőgyár alapítója
1899 Millner Tivadar Kossuth-díjas vegyészmérnök, akadémikus
1904 Reinhard Heydrich német náci politikus, katonatiszt, a zsidókérdés „végső megoldásáról”, a holokausztról döntő wannseei konferencia elnöke, Csehország helytartója (Gauleiter), akit cseh ellenállók gyilkoltak meg
1908 Anna Magnani Oscar-díjas olasz filmszínésznő
1913 Bognár Rezső kétszeres Kossuth-díjas vegyészmérnök, akadémikus
1924 Abe Kóbó japán író
1929 Székely János romániai magyar író, költő, drámaíró
1938 Albert Fert Nobel-díjas francia fizikus, az óriás mágneses ellenállás (GMR) egyik felfedezője, a jelenségen alapul a számítógépes merevlemezek működése
1944 Michael Rosbash orvostudományi Nobel-díjas amerikai genetikus, kronobiológus
1946 Koncz Zsuzsa Kossuth-díjas énekesnő
1960 Ivan Lendl nyolcszoros Grand Slam-győztes cseh-amerikai teniszező
1964 Bret Easton Ellis amerikai író, az Amerikai psycho szerzője
1968 Erőss Zsolt hegymászó, aki első magyarként jutott fel a Mount Everest csúcsára (a 2013 májusában elhunyt hegymászó özvegyének, Sterczer Hildának gyászát feldolgozó Mélységek és magasságok című filmről szóló kritikánk itt olvasható)
1970 Rachel Weisz Oscar-díjas brit színésznő
1975 Ábel Anita magyar színésznő, televíziós műsorvezető
1986 Pálos Hanna Junior Prima díjas magyar színésznő
Március 7-én halt meg
161 Antonius Pius római császár, az öt jó császár egyike
1274 Aquinói Szent Tamás itáliai Domonkos-rendi szerzetes, teológus, filozófus, egyháztanító, a legnagyobb hatású középkori keresztény gondolkodó
1724 XIII. Ince a 244. római pápa
1809 Jean-Pierre François Blanchard francia léghajós, aki elsőként kelt át léggömbbel a La Manche csatornán
1884 Lugossy József nyelvész, orientalista, akadémikus, az első magyar nyelvű arab nyelvtan szerzője
1920 Fabiny Rudolf magyar vegyész, tudományszervező
1983 Csanádi Árpád sportdiplomata
1997 Edward Mills Purcell Nobel-díjas amerikai fizikus, a mágneses magrezonancia (NMR) jelenségének felfedezője
1999 Stanley Kubrick Oscar-díjas amerikai filmrendező
2008 Macskássy Katalin Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész
2014 Nádas Tamás világbajnok műrepülő
2019 Halász Béla Széchenyi-díjas orvos, akadémikus
