Tiltottak menedéke, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
Egészen rendkívüli a Tiltottak menedéke című kiállítás az MKE Barcsay Termében, hiszen a Bábszínháznak egy különleges időszakát tárja a látogató elé. Az ötvenes-hatvanas évek elevenednek meg, amikor az intézmény a kommunista kultúrpolitika látóteréből szinte teljesen kiesve, amolyan törvényen kívüli helyként működhetett, ezáltal megélhetést és szellemi szabadságot biztosíthatott a rendszer által üldözött alkotók számára. Olyan emblematikus munkákat láthatunk most itt, mint Ország Lili Memento című festménye, Bálint Endre Nagy keresztje vagy Korniss Dezső Tücsöktánc sorozata. Ezeket a nagy műveket olyan csemegék egészítik ki többek között, mint Bálint plakáttervei, Bródy Vera bábjai, Ország Lili fennmaradt díszletei. A színház és a képzőművészet rajongóinak egyaránt hatalmas élmény lehet ez a tárlat. A március 13-ig nyitva tartó kiállításról itt írtunk.
DERKÓ2020, Műcsarnok, Budapest
Huszonhat fiatal képzőművész, a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj idei nyertesei mutatkoznak be a Műcsarnok DERKÓ2020 című kiálltásán. A huszonhat alkotó munkáin keresztül a közönség a fiatal magyar képzőművészet alapvető sűrűsödési pontjairól, a generációjuk gondolkodását meghatározó kérdésekről kaphat képet. A munkák egy része anyag- és formakísérletből született, mások művészettörténeti kérdéseket boncolgatnak, de izgalmasak azok a művek is, amelyek az individuum és a közösség működésével kapcsolatos dilemmákra koncentrálnak. Az alkotók egy jelentősebb része reagál a klímakatasztrófára is. A kiállítás április 12-ig látogatható.
Szirtes János: Tündérország 1970-2020, Várfok Galéria, Budapest
Szirtes János négy évtizedre visszatekintő, különböző művészeti ágakon átívelő munkásságát ismerhetjük meg a Várfok Galéria új kiállításán. A tárlat egyik részében Szirtes 80-as években készített festészeti és grafikai munkáiból láthatunk egy izgalmas válogatást. Az expresszív színekkel, dinamikus formákkal, archaikus elemekkel operáló képei közös térbe hozzák a hivatalost és az undeground művészetet. Vannak ezek között olyan művek is, amelyeket sohasem láttunk még máshol. A fő izgalmat azonban a kiállítás második része adja, ahol Szirtes legújabb installációját nézhetjük meg: a kabinetben performansz-videók várják az érdeklődőket. A kiállítás március 28-ig látható.
Barakonyi Zsombor: Az örömök kertje, Rugógyár Galéria, Budapest
Derűs, felszabadult, örömteli pillanatok elevenednek meg Barakonyi Zsombor legújabb festményein. A városi forgatagban elkapott pillanatképeket látunk: modern urbánus impressziók ezek. Barakonyi az impresszionistákhoz hasonlóan a fényt választja témájául, képein a fény az örömök forrása. Amitől azonban nagyon progresszívek lesznek ezek a munkák, az Barakonyi festői módszere: analóg fotóit vetíti fatáblákra, majd a képet módosítva, akrillal és festékspray-vel megfestve egy egészen misztikus látványt hoz létre. A március 12-ig látható kiállításról itt írtunk.
A Kelet vonzásában, Szépművészeti Múzeum, Budapest
Igazán érdekes összefüggésekre bukkanhatunk a Szépművészeti Múzeum kamarakiállításán, hiszen 18-19. században készült eredeti japán fametszetek és az ezek hatására született japonizáló munkák szerepelnek egymás mellett. Láthatjuk, hogy a japán sajátosságokat hogyan alkalmazták az expresszionista vagy a szecessziós alkotók, hogy egy távoli kultúra kompozíciós hagyománya és motívumkincse miként befolyásolta a nagy nyugati izmusokat. A május 17-ig látható kiállításról itt írtunk.
A kortárs ékszer, Gödöllői Iparművészeti Műhely, Gödöllő
Ami miatt nagyon érdekes ez a kiállítás, hogy a bemutatkozó alkotók a kortárs ékszerre a hagyományos funkcióján túl a konceptuális művészet egy lehetséges médiumaként tekintenek. Itt tehát elsősorban nem hagyományos, dekoratív ékszereket látunk, hanem olyanokat, amelyek forma- és anyaghasználatukban is mutatnak valami újat, valami szokatlant. Olyan kísérleti ékszerek, autonóm műalkotások az itt látható alkotások, amelyek újfajta technológiai megoldásokat és anyagfelhasználásokat mutatnak be, társadalmi jelenségekre reflektálnak, vagy éppen egy gondolat, egy történet hordozói. A kiállítás május 10-ig látogatható.
Teremtés – Ferenczy Noémi művészete, Ferenczy Múzeum, Szentendre
Utoljára 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában volt Ferenczy Noéminek életműkiállítása, éppen ezért is vártuk annyira ezt a kiállítást. Ezen a tárlaton áttekinthetjük az oeuvre nagyobb egységeit és megismerhetjük Ferenczy sajátos alkotómódszerét: ő a teljes mű befejezéséig részt vett annak kivitelezésében, maga szőtte a falikárpitjait, amelyeket nagyszámú ceruzarajz, színvázlat, karton készítése előzött meg. A tizenhét különféle magán- és közgyűjteményből kölcsönzött műtárgy között évtizedeken át külföldön őrzött remekművekkel is találkozhatunk. A tárlat május 10-ig látogatható.
A lúdas, a fürge, a macskás és a kapitány – Dargay Attila-emlékkiállítás, Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján
Dargay Attila rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, képregényrajzoló életművét mutatja be a Dornyay Béla Múzeum legújabb kiállítása, amely kiemelten foglalkozik a Lúdas Matyi, a Vuk, a Szaffi és Az erdő kapitánya című mesefilmekkel, de más mesék, reklámfilmek is megjelennek a tárlatban, mint például a Hajrá mozdony, Papucs és sárkány, A három nyúl vagy a Gusztáv. A kiállítás a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt megszólítja: míg a kicsiket inkább a mesefilmek emblematikus jelenei fogják lekötni, addig a szülőket lehet, hogy inkább az animációs film készítésének kulisszatitkai érdeklik majd, az, hogy a tervtől, a forgatókönyvön át hogyan jutunk el a megvalósult alkotásokig. A kiállítás június 5-ig látható.
Törésvonalak – avantgárd művészet Közép-Európában, Modern Magyar Képtár, Pécs
Még ebben a hónapban látható a nemzetközi avantgárd kiállítás, amely tizenkét tematikai egységen keresztül mutatja be a modern művészet és az avantgárd fejlődését 1908 és 1928 között. A tárlat táblaképek, szobrok, grafikák, tipográfiák, folyóiratok, forgatókönyvek, fotográfiai kísérletek és más műtárgyak segítségével mutatja be e két évtized művészeti mozgalmait és elénk tárja azt a feszültséggel teli atmoszférát, amely az egykori Osztrák-Magyar Monarchia művészeti központjait az I. világháborút megelőző időszakban is jellemezte. Az alkotók névsora Kassák Lajostól Kernstok Károlyon át Márffy Ödönig, Moholy-Nagy Lászlóig, valamint Tihanyi Lajosig, Uitz Béláig és Bortnyik Sándorig terjed. A pécsi Bauhäuslerek közül Forbát Alfréd, Molnár Farkas és Weininger Andor művei kerültek be a válogatásba. A tárlat ízelítőt ad a kelet-közép-európai avantgárd kiemelkedő alakjainak munkásságából is. A március 31-ig látogatható kiállításról készült interjúnk itt olvasható.
...de a fátyol nehéz gúnya... – Viseletek a Kárpát-medencéből, Lackó Dezső Múzeum, Veszprém
A kiállítás az emberélet kisebb-nagyobb állomásai mentén veszi végig a hagyományos viseleteket. A tárlat kiemelten foglalkozik a születés, a házasság és a temetés öltözékeivel, hiszen minden közösség életében a tagok gyarapodása, felnőtté válása olyan fontos stációk, amelyeket hasonló módon ünnepeltek, mint a lakodalmat. Az alkalmat, életkort, társadalmi rangot is jelző viseletek enteriőrökbe rendezve elevenednek meg. A határon belüli és kívüli területekről származó viseletek mellett tehát lakberendezési tárgyakat, használati eszközöket is láthatunk. A kiállítás június 28-ig látogatható.
Nyitókép: a Laczkó Dezső Múzeum kiállítása
