Tavaly Lackfi János Milyenek a magyarok? című írásából született koncertszínházi előadás aratott nagy sikert a Zichy-kastély színpadán ugyancsak Őze Áron rendezésében. A Medveles idén egy másik közérdekű témát boncolgatva tart tükröt az apa-fiú kapcsolatokon keresztül nemcsak apáknak és fiúknak, hanem kortól és nemtől függetlenül mindenkinek. Az előadás hat jelenetében nagy utat jár be a Marton Róbert által megformált apa és a Csiby Gergely által alakított fiú. Harminc éven át követi a történet fejlődésüket, változásukat, új és régi szerepeiket, viszonyaik alakulását. Kapcsolatuk fejlődése mintegy 300 apa-fiú történet eszenciája Porkoláb Gyöngyi apamondta.hu podcastjaiból, és benne vannak a szerző, a rendező és a színészek személyes élményei is.
„Fiam, mi volt az iskolában? Apa számonkér.
De fordul-e majd a kocka? Mikor olvas be a fiú az apának? Hol válnak el az útjaik?
Muszáj-e a fiúnak az apa útját követni? Muszáj-e az apának a fiút irányítani?
Ki a hűséges és ki a hűtlen? És melyik családhoz? A közöshöz? A sajátjához?
Két kertész, két különböző karakter, két nemzedék.
Egymást erősítik vagy egymással harcolva keresik önmagukat? Esetleg mindkettő?
Mindezt nehéz medvelesen megbeszélni. Ott csak suttogni lehet. Nehogy elriasszák az állatot. Amely az erdőben lakik? Amely bennük lakik? Amely rájuk les?” – vezeti fel a művét Lackfi János, a darab szerzője.
„Porkoláb Gyöngyi generációs mintákat bemutató podcastbeszélgetéseiből sok felgyűlt, és ekkor született meg benne az ötlet: mi lenne, ha ez az anyag színházi előadás formájában is megjelenne. A feladathoz jó érzékkel találta meg Lackfi János író-költőt, aki a sok történetből merítve írta meg drámáját” – mondta a darab keletkezéséről Őze Áron rendező.
Porkoláb Gyöngyi, az alapanyagot szolgáltató podcastek készítője és az előadás produkciós vezetője úgy látja, hogy a Medveles egy apa és fia története, amely harminc évet ölel fel, melynek végén háromgyermekes édesapa lesz a 15 éves fiúból.
„Végigkísérjük azt a folyamatot, amelyben alakul, érik a viszonyuk. Láthatunk példát szembehelyezkedésre éppúgy, mint dilemmára: vajon kikérje-e a másik véleményét; konfliktusra, amikor az apa természetesnek veszi, hogy fia továbbviszi az ő hivatását, de azzal szembesül, hogy mégsem. Nagyon izgalmas, ahogy Lackfi hozzányúlt ehhez a témához, bizonyára saját élményt is beleszőve. A Medvelesben ott van a szülő-gyermek viszony, a felelősség kérdése, a cinkosság, ott az elvárás és a szeretet.”
