Újjászülető reneszánsz kincs és újraélhető Esterházy-örökség

Az Interreg Magyarország–Szlovákia Együttműködési Program támogatásával 2024. július 1-jén elindult az „Együttműködés az esztergomi Vár Studiolójának és a zselízi Esterházy-kastély délnyugati részének az újranyitásáért” című, #CoMEin2 elnevezésű projekt (HUSK/2302/2.4/015). A projekt fő célja Esztergom vára egyedülálló értékeinek megőrzése, a Studiolo terem páratlan freskóinak bemutatása, valamint a zselízi Esterházy-kastély délnyugati szárnyának felújítása.

Városképek - Esztergom

Hungary, Esztergom, 2024. június 27.

A drónnal készült felvételen a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, másik nevén az esztergomi bazilika, előtérben az esztergomi vár 2024. június 27-én.

Készítette: Máthé Zoltán
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AD_MTZ202406270020
A drónnal készült felvételen a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, másik nevén az esztergomi bazilika, előtérben az esztergomi vár 2024. június 27-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A projektet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (vezető partner) és Zselíz Város Önkormányzata közösen valósítja meg. A beruházás teljes költségvetése 2 089 176 euró, amelyhez az Európai Unió 1 671 341 euróval járul hozzá. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ önálló projektrészének költségvetése 1 120 710 euró, ebből 896 568 euró az uniós, 224 142 euró pedig a nemzeti hozzájárulás.

Esztergom vára és a Studiolo terem: egy reneszánsz kincs újjászületése

A projekt legkülönlegesebb eleme a Studiolo terem megnyitása a nagyközönség számára. A Studiolo a Fehér torony belsejében található, és páratlan freskóival az esztergomi reneszánsz egyik legrejtettebb kincsét őrzi. A terem freskóit a művészettörténészek Botticelli iskolájához kötik; a mitológiai és allegorikus jeleneteket eddig csak restaurátorok és szakértők láthatták. A CoMEin2 projekt keretében most egy innovatív, üvegszerkezetes bemutatótér jön létre, amely nemcsak a freskók épségét óvja, hanem lehetővé teszi, hogy a látogatók közelről csodálhassák meg ezeket az egyedülálló műalkotásokat.

A Studiolo kialakítása során különös hangsúlyt kap az élményszerűség; multimédiás megoldások, fényjátékok és audiovizuális tartalmak segítségével elevenednek meg a történetek a falakon. A terem nem csupán történeti értékénél fogva jelentős, hanem művészeti és turisztikai szempontból is új távlatokat nyit Esztergom kulturális életében: a Studiolo valódi zarándokhellyé válhat az itáliai reneszánsz szerelmesei számára.

A fejlesztés szerves részét képezi a Studiolo és környezetének szerkezeti megerősítése és vízszigetelése, amely hosszú távon biztosítja az esztergomi vár ezen szakaszának állagmegóvását. A Beatrix-terem, a Királypince, valamint a Studiolóval egy egységet alkotó könyvtárszoba új installációkkal, korszerű világítással és digitális információs pontokkal gazdagodik. A látogatók így egy komplex történelmi és kulturális élmény részesei lehetnek, ahol az épített örökség modern bemutatási technológiákkal találkozik.

Zselízi Esterházy-kastély: élménypont és kávézó a megújuló történelmi térben

A zselízi fejlesztés részeként megvalósul az Esterházy Történelmi Élményközpont (EHEP), egy turisztikai információs pont, valamint egy hangulatos kávézó az egykori kastélykonyha helyén, ahol Eduard Sacher is dolgozott. A projekt célja, hogy hozzájáruljon Zselíz kulturális életének fellendítéséhez, és az Esterházy-örökség újraélhető, élő részévé váljon a látogatók számára.

Kulturális csereprogram és fenntarthatóság

A projekt részeként Esztergomban és Zselízen is megrendeznek egy-egy nemzetközi kulturális eseményt, amelyek célja a hosszú távú, fenntartható partnerségek megalapozása. A záró rendezvényeken bemutatkoznak a felújított terek, az Esterházy Történelmi Élményközpont új szolgáltatásai, valamint a Studiolo különleges freskókkal díszített tere.

Ez is érdekelheti

December 5-én történt

„A színház a világ csodája, mert a színész kapcsolatban van a közönséggel. A film másként egy csoda, ott a néző közé beáll a kamera és az operatőr szeme” – fogalmazta a 2020. december 5-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Pécsi Ildikó, akit többek között Az aranyember, a Hattyúdal, az Indul a bakterház, a Nem várok holnapig és a Veri az ördög a feleségét című filmekben láthattunk.

December 4-én történt

1946. december 4-én született – és 2023-ban hunyt el – Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színész, színházi rendező és színigazgató. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a Madách Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház darabjaiban, illetve a Fényes szelek, a Requiem, a Magánbűnök, közerkölcsök és a Házasság szabadnappal című filmekben láthattuk. Lánya, Balázsovits Edit szintén a színészi pályát választotta.

December 3-án történt

„A televízió nem egyszerűen egy médium, hanem a televízió nagyon sok embernek pszichológiailag fontos. Nem a tartalom, ami benne megy, hanem a tény, hogy ott van a világ” – fogalmazta a ma ötvennegyedik születésnapját ünneplő Till Attila, akit többek között a Big Brother, Propaganda, A Nagy Duett, a Megasztár, a Sztárban Sztár és a Sztárral szemben című műsor vezetőjeként, illetve a Pánik és a Tiszta szívvel című film rendezőjeként ismert meg az ország.

Mozgó múzeumok, adventi hagyományok és a hétköznapok luxusa – Programajánló

Városnézés muzeális Ikaruszokkal, Rab Ráby-kiállítás Szentendrén, beszélgetés a hétköznapok luxusáról, Bognár Szilvia és Szalóki Ági adventi koncertje – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.