Újjászülető reneszánsz kincs és újraélhető Esterházy-örökség

Az Interreg Magyarország–Szlovákia Együttműködési Program támogatásával 2024. július 1-jén elindult az „Együttműködés az esztergomi Vár Studiolójának és a zselízi Esterházy-kastély délnyugati részének az újranyitásáért” című, #CoMEin2 elnevezésű projekt (HUSK/2302/2.4/015). A projekt fő célja Esztergom vára egyedülálló értékeinek megőrzése, a Studiolo terem páratlan freskóinak bemutatása, valamint a zselízi Esterházy-kastély délnyugati szárnyának felújítása.

Városképek - Esztergom

Hungary, Esztergom, 2024. június 27.

A drónnal készült felvételen a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, másik nevén az esztergomi bazilika, előtérben az esztergomi vár 2024. június 27-én.

Készítette: Máthé Zoltán
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AD_MTZ202406270020
A drónnal készült felvételen a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, másik nevén az esztergomi bazilika, előtérben az esztergomi vár 2024. június 27-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A projektet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (vezető partner) és Zselíz Város Önkormányzata közösen valósítja meg. A beruházás teljes költségvetése 2 089 176 euró, amelyhez az Európai Unió 1 671 341 euróval járul hozzá. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ önálló projektrészének költségvetése 1 120 710 euró, ebből 896 568 euró az uniós, 224 142 euró pedig a nemzeti hozzájárulás.

Esztergom vára és a Studiolo terem: egy reneszánsz kincs újjászületése

A projekt legkülönlegesebb eleme a Studiolo terem megnyitása a nagyközönség számára. A Studiolo a Fehér torony belsejében található, és páratlan freskóival az esztergomi reneszánsz egyik legrejtettebb kincsét őrzi. A terem freskóit a művészettörténészek Botticelli iskolájához kötik; a mitológiai és allegorikus jeleneteket eddig csak restaurátorok és szakértők láthatták. A CoMEin2 projekt keretében most egy innovatív, üvegszerkezetes bemutatótér jön létre, amely nemcsak a freskók épségét óvja, hanem lehetővé teszi, hogy a látogatók közelről csodálhassák meg ezeket az egyedülálló műalkotásokat.

A Studiolo kialakítása során különös hangsúlyt kap az élményszerűség; multimédiás megoldások, fényjátékok és audiovizuális tartalmak segítségével elevenednek meg a történetek a falakon. A terem nem csupán történeti értékénél fogva jelentős, hanem művészeti és turisztikai szempontból is új távlatokat nyit Esztergom kulturális életében: a Studiolo valódi zarándokhellyé válhat az itáliai reneszánsz szerelmesei számára.

A fejlesztés szerves részét képezi a Studiolo és környezetének szerkezeti megerősítése és vízszigetelése, amely hosszú távon biztosítja az esztergomi vár ezen szakaszának állagmegóvását. A Beatrix-terem, a Királypince, valamint a Studiolóval egy egységet alkotó könyvtárszoba új installációkkal, korszerű világítással és digitális információs pontokkal gazdagodik. A látogatók így egy komplex történelmi és kulturális élmény részesei lehetnek, ahol az épített örökség modern bemutatási technológiákkal találkozik.

Zselízi Esterházy-kastély: élménypont és kávézó a megújuló történelmi térben

A zselízi fejlesztés részeként megvalósul az Esterházy Történelmi Élményközpont (EHEP), egy turisztikai információs pont, valamint egy hangulatos kávézó az egykori kastélykonyha helyén, ahol Eduard Sacher is dolgozott. A projekt célja, hogy hozzájáruljon Zselíz kulturális életének fellendítéséhez, és az Esterházy-örökség újraélhető, élő részévé váljon a látogatók számára.

Kulturális csereprogram és fenntarthatóság

A projekt részeként Esztergomban és Zselízen is megrendeznek egy-egy nemzetközi kulturális eseményt, amelyek célja a hosszú távú, fenntartható partnerségek megalapozása. A záró rendezvényeken bemutatkoznak a felújított terek, az Esterházy Történelmi Élményközpont új szolgáltatásai, valamint a Studiolo különleges freskókkal díszített tere.

Ez is érdekelheti

Deszka Fesztivál, József Attila-est, mesemondó konferencia és a szerelem klasszikusai

Népzene és világzene a Művészetek Palotájában, a kortárs magyar dráma ünnepe Debrecenben, József Attila-est a Magyar Zene Házában, a szerelem klasszikusai a Danubia Zenekarral – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Február 19-én történt

Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Lukács László énekes, basszusgitáros, dalszerző, a Tankcsapda együttes frontembere. Az eMeRTon- és Artisjus-díjas zenész korábban a Vörös Kakas és a PG Csoport nevű formációk tagja volt, a Tankcsapdát 1989-ben alapította barátaival, Buzsik Györggyel és Tóth Laboncz Attilával. Dalszerzőként és előadóként olyan ismert Tankcsapda-számok fűződnek a nevéhez, mint a Legjobb méreg, a Jönnek a férgek és a Menyország Tourist, de ő írta a Loki-indulót is, mivel régi szurkolója a DVSC csapatának.

Február 18-án történt

„Az embereknek szükségük van arra, hogy a filmektől némi erőt kapjanak. Példát arra, hogyan élhetnének máshogy, jobban” – fogalmazta a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Szabó István. A nemzet művésze és a magyar mozgókép mestere címekkel kitüntetett rendező nevéhez olyan emlékezetes filmek fűződnek, mint az Álmodozások kora, a Budapesti mesék, a Bizalom, a Mephisto, a Redl ezredes, a Találkozás Vénusszal, a Franciska vasárnapjai és a Zárójelentés.

Február 17-én történt

„Szerintem a pályája elején minden előadóművész életében van egy természetes drukk, egyfajta izgalom, de nálam a pánikszerű „félek kimenni a színpadra” érzés sokkal inkább akkor jött elő, amikor már túl voltam olyan közönségfilmeken, mint a Meseautó vagy a Valami Amerika. Ezek a filmek népszerűséget és elismerést hoztak nekem, és pont emiatt folyton azt éreztem, hogy be kell bizonyítanom, a szakmai sikereim nem véletlenül jöttek” – mondta el egy interjúban a ma ötvenharmadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Ónodi Eszter.