Megújul az Operaház

A Magyar Művészeti Akadémia 2016. december 5-én megtartotta évi második rendes közgyűlését. Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta, hogy a kulturális igazgatás és a Magyar Művészeti Akadémia közös célokkal végezte munkáját az elmúlt években és így lesz ez a jövőben is. Kiemelte: hathatós bérfejlesztés lesz a kultúra területén is, táncművészeti életjáradékot kapnak a legalább 25 évet szolgáló művészek, és 2017-ben 10 százalékkal emelkedik az akadémikusi életjáradékok összege is.

Több kulturális célú fejlesztés mellett teljeskörűen megújul az Operaház és a Budai Vigadó, valamint jelentős fejlesztésen esik át az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum is. A vidéki színházak fejlesztésére, épületeinek rendbehozatalára szintén nagy összegeket szán a kormány a közeljövőben.

Köszöntőjében az államtitkár kitért az emlékezetpolitikára és a kitüntetéspolitikára is. Emlékeztetett: a Bartók-évre, a Zrínyi-évre, az I. világháborús emlékévre, valamint az 1956-os emlékévre számottevő források jutottak, és ezeket az évfordulókat ? többek között a Magyar Művészeti Akadémiának is köszönhetően ? méltóképpen ünnepelhette meg az ország. A kulturális ágazat elismeréseiről szólva a Martin György-díj létrehozását említette Hoppál Péter, amelyet a népművészet területén adományoz a jövőben a tárca ? ebben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az MMA elnöksége is sikeresen együttműködött. Végül kitért arra is: az Építészeti Múzeum gyűjteményes anyagának gondozása 2017. január 1-jével az MMA feladatkörébe kerül át.

A közgyűlésen Marosi Miklós építőművész, az MMA rendes tagja bemutatta a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház műhelyházának és próbacentrumának tervét, majd átadták a 2016. évi tagozati díjakat. A testület tagjai elnöki és testületi tájékoztatókat hallgattak meg a 2016. májusi közgyűlés óta eltelt időszakról: az elnök és az elnökség, a tagozatok, valamint a bizottságok munkájáról.

Ezután terjesztették elő és fogadták el a Magyar Művészeti Akadémia elnökének a köztestület 2015. évi munkájáról szóló, a kormány számára készített tájékoztatóját; a Magyar Művészeti Akadémia elnökének a köztestület 2014?2015. évi munkájáról és a magyar művészeti élet általános helyzetéről szóló, az Országgyűlés számára készített beszámolóját; valamint a Magyar Művészeti Akadémia alapszabályának módosítását.

A közgyűlést lezárva tájékoztató hangzott el a Magyar Művészeti Akadémia 2017. évi művészeti, szakmai programtervéről. Fekete György, az MMA elnöke örömét fejezte ki, hogy hamarosan átadják a budai Hild-villát, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének leendő otthonát, továbbá kiemelte, hogy 2017. április 24-én megnyílik az MMA már negyedik ? iparművészeti és tervezőművészeti ? Nemzeti Szalon tárlata a köztestület intézményében, a Műcsarnokban.

A közgyűlésen emellett tagozati díjakat is átadtak:

- Alföldyné Dobozi Eszter költő a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának Illyés Gyula-díját;

- Bántainé Sípos Éva zenetanár a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti-díját;

- Bárd Johanna grafikusművész a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti-díját;

- Borbély Jolán néptánckutató, etnográfus, pedagógus a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti-díját, a Dr. Erdélyi Zsuzsanna-díjat;

- Gyöngyössy Katalin színművész a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti-díját;

- Kelemen Károly festőművész, szobrászművész a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti-díját;

- Kilián István irodalomtörténész a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti-díját, a Cs. Szabó László-díjat;

- Szilágyi Lenke fotóművész a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti-díját, a Szőts István-díjat;

- Szövényi István építész a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti-díját kapta.

A Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait évente egy alkalommal adja át a köztestület, tagozatonként egy-egy személynek. A díjat a tagozatok ítélik oda, az elismerés egymillió forinttal jár.

A 2016. december 5-ei közgyűlés tagozati díjazottjai:

Alföldyné Dobozi Eszter költő

Dokumentarista és szociográfus, akinek 1978 óta 12 önálló kötete mellett folyóiratokban számos esszéje és tanulmánya jelent meg. Már 1995 óta a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatótanára. Kiemelkedő költői, írói munkásságáért és a magyar zeneoktatásban végzett több évtizedes felelős iskolaszervezői, pedagógusi helytállásáért ítélte oda a díjat az MMA Irodalmi Tagozata.

Bántainé Sípos Éva zenetanár

A Zeneművészeti Tagozat idei díjazottja számára a szolfézs-, a zeneelmélet- és a zongoratanítás mindig is szerves egységet alkotott, de nem csak egymással kölcsönhatásban. A muzsikus léthez elengedhetetlenül szükséges, de még a zenei közgondolkodásban is gyakran csak háttérként tekintett tárgyak tanítása során számára a középpontban mindig is elsősorban a zene és a növendék állt. Századik életéve felé közeledve, a mai napig töretlen kíváncsisággal, érdeklődéssel fordul volt tanítványain keresztül a zenei kérdések felé.

Bárd Johanna grafikusművész

Bárd Johanna Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész, aki a Szép Magyar Könyv elismerést huszonnyolc alkalommal nyerte el munkáival. Könyvei, katalógusai egyediek, érzékenyek, személyre szabottak, karakteresek, jól megkülönböztethetőek. Könyvkülönlegességeivel tette élményt adóan emlékezetessé a nemegyszer szokatlan struktúrába szervezett sajátságos művészi megközelítését.

Borbély Jolán néptánckutató, etnográfus, pedagógus

A Kárpát-medencei néptáncok gyűjtésének és kutatásának legendás alakja, generációjának kiemelkedő tudományos és közösségi személyisége. Népművészek nemzedékeit nevelte ki, példa- és iránymutatása, szakmai pályafutása csaknem hetven éve meghatározó népi kultúránk értékeinek feltárása és továbbéltetése terén.

Gyöngyössy Katalin színművész

Jászai Mari-díjas, érdemes művész, aki 1963?1969 között a Szolnoki Szigligeti Színház színésze volt, majd 1969?1970 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott, míg 1970?1972 között a József Attila Színháznál szerepelt, és 1972?1978 között újra a Miskolci Nemzeti Színház, 1979?1981 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. Majd 1981 óta a győri színház tagja, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja. Kiemelkedő, aktívan dolgozó művésze társulatának, aki biztos, értékmutató személyiségével meghatározó, példaértékű munkájával a vidéki színjátszás kiváló színésznője.

Kelemen Károly festőművész, szobrászművész

Művei hihetetlen energiát sugároznak, szín és formagazdag festőiségük arról tanúskodik, hogy alkotói tartalékai szinte kimeríthetetlenek. Hatalmas életművének darabjai számos jelentős külföldi kiállításon és múzeumok gyűjteményeiben bizonyították, hogy a nemzetközi mezőnyben is versenyképes, nagyhatású művek.

Kilián István irodalomtörténész

A Magyar Tudományos Akadémia irodalom- és kultúratudományok doktora, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete Régi Magyar Irodalom Története Tanszékének nyugalmazott vezetője, professor emeritus a hivatásos színjátszás előtt keletkezett iskoladrámák, régi magyar színjátékok legavatottabb kutatója. Vizsgálatai és elemzései középpontjában a teátrális szertartáselemek, akadémiák, declamatiok, színjátékok, drámák, utóbbiak sorában a magyarországi barokk dráma és barokk színház állnak. Életművének meghatározó darabjai a magyar színjátszás történetének nélkülözhetetlen forrásai. Lassan három évtizede, hogy 1988-ban kezdeményezésére és szervezőmunkája segítségével elkezdődött a háromévente megrendezendő nemzetközi Dráma- és Színháztörténeti Szimpózium.

Szilágyi Lenke fotóművész

Képein nem a valóságot örökíti meg, hanem a benne létező világnak a külvilágban megtalált jelenségeit fényképezi, olyan művet készít, mely a saját képi nyelvén beszél. Míg 1999-ben Balogh Rudolf-díjat, 2007-ben Magyar Fotográfiai Nagydíjat kapott, valamint érdemes művész lett, majd 2012-ben kiváló művész. Művészi munkássága elismeréseként ítélte oda a Szőts István-díjat az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata.

Szövényi István építész

Négy évtizedes munkásságát arra áldozta, hogy a szövetszerkezetnek nevezett építési rendszert és építési módszert, Sámsondi Kiss Béla építész-konstruktőr találmányát ? amely akár ?hungaricumnak? is nevezhető ? életben tartotta és több élő szabadalommal fejlesztette. A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata nagyra becsüli és értékeli küldetéses munkásságát, melynek méltó elismeréseként adományozta részére a díjat.

Fotó: Magyar Állami Operaház Facebook-oldala