000_36EL423_16.jpg

Meztelenül a múzeumban

Meztelenül is meg lehet nézni egy marseille-i múzeum nudista kiállítását, egy feltétel azonban van: cipő viselése kötelező!

A dél-franciaországi nagyvárosban az Európai és Mediterrán Civilizációk Múzeum (Mucem) új, december 9-ig nyitva tartó kiállításának az aktok a fő elemei – és nem csak a falakon. A látogatók meztelenül is felfedezhetik a nudizmushoz való viszonyukat – feltéve, ha legalább cipőt hordanak – írja a brit The Guardian.

Eric Stefanut, a francia FFN naturista szervezet munkatársa szerint nincs kifogásuk a mezítlábasság ellen, de óvintézkedést kellett tenniük a múzeum parkettája miatt. „Azért, hogy elkerüljük a szálkákat” – mondta. A Naturista Paradicsomok című kiállítást havonta egy estén lehet meztelenül megtekinteni, amikor a múzeum általában zárva tart.

A kiállítás hatszáz fényképet, filmet, folyóiratot, festményt, szobrot és egyéb műalkotást mutat be franciaországi és svájci naturista közösségektől, valamint köz- és magángyűjteményekből.

A naturist visits the exhibition "Paradis naturistes" at the Mucem museum in Marseille, south-eastern France, on August 20, 2024.
Christophe SIMON / AFP
Marseille különleges múzeumi élményt kínál a naturistáknak. Fotó: Christophe Simon / AFP

„Franciaország a világ vezető turisztikai célpontja a naturisták körében: mérsékelt éghajlata és a három tenger jelenléte elősegítette a közösségek létrejöttét, amelyeknek – Svájc kivételével – kevés valódi megfelelője van másutt Európában, ahol a naturizmust szabadon, a megszokott közösségeken kívül gyakorolhatják” – közölte a múzeum.

„Napjainkban egy új őrület van kialakulóban a természetben való meztelenség iránt, amely kéz a kézben jár az egészséges, vegetáriánus étrend és a természetes gyógymódok iránti érdeklődéssel, a meditáció és a jóga szabad levegőn való gyakorlásával. Ez az életmód, valamint a testünket nehezítő diktátumok elutasítása kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megértsük a tegnapi és a mai nudizmus lényegét” – írták.

Bruno Saurez, a marseille-i naturista egyesület vezetője elmondta a látogatóknak, hogy a mozgalom Svájcban és Németországban alakult ki a 19. században. Franciaország első naturista csoportját 1930-ban alapították a délkeleti Provence régióban, ezután terjedt el az egész országban. Marseille számos naturista központtal büszkélkedhet a mediterrán éghajlata miatt – tette hozzá Saurez.

Arra a kérdésre, hogy kötelező-e a látogatóknak meztelenül lenni a havi egyszeri nudista estén, a Mucem szóvivője úgy válaszolt: logikus, hogy aki erre az alkalomra vált jegyet, az valamilyen mértékben le fog vetkőzni. „Bárki, aki teljesen felöltözve akar látogatást tenni ezekben az órákban, az kissé furcsának tűnhet” – mondta.

Ez is érdekelheti

Mit tud Pap Gábor kezdeni egy olyan múlttal, amely nem a sajátja?

A művész az Even Randomness has Roots című kiállításhoz a fraknói Esterházy-vár Kunst- und Wunderkammerjének darabjait tanulmányozta, majd ebből a történeti tárgyanyagból kiindulva készítette el új, formázott vásznait.

Ez a kiállítás felfejti a szépség iránti megszállottságunk evolúcióját

Mi a szépség? Miért vagyunk a rabjai? Miért akarjuk elérni, birtokolni, megtartani, visszaszerezni, kitolni az időtartamát? Egy olyan kiállításon jártunk, amely a szépségideálok történelmi fejlődését követi nyomon, elemzi az esztétikai kánonok felépítését, és megkísérli a normából kizárt testek és szépségtípusok visszaszerzését.

Százéves ruhák találkoznak a kortárs trendekkel a balatonfüredi Divatmúzeumban

Mi történik, ha egy százéves couture ruhadarab és egy kortárs sziluett egymás mellé kerül? A különbségek vagy éppen a hasonlóságok válnak hangsúlyosabbá? A balatonfüredi Divatmúzeum új kiállítása ezekre a kérdésekre keresi a választ A FLOW – A couture évszázadokat összekötő lendülete című kiállítással.

A világok egymásba olvadása teremtőerővel bír, a köztes állapotok érdekeltek minket

Bár a naptár szerint már elkezdődött az ősz, a szentendrei Karneválban még mindig kitart a nyár: a Hipnopomp című kortárs kiállítás a nyár egymásba nyúló világait, a képzőművészet határterületeinek összemosódását vizsgálja izgalmas szempontok bevonásával. A tárlat anyagának összeállításáról kérdeztük a kurátorokat, Jusztusz Noémit és Pallós Anna Lídiát.