000_36EL423_16.jpg

Meztelenül a múzeumban

Meztelenül is meg lehet nézni egy marseille-i múzeum nudista kiállítását, egy feltétel azonban van: cipő viselése kötelező!

A dél-franciaországi nagyvárosban az Európai és Mediterrán Civilizációk Múzeum (Mucem) új, december 9-ig nyitva tartó kiállításának az aktok a fő elemei – és nem csak a falakon. A látogatók meztelenül is felfedezhetik a nudizmushoz való viszonyukat – feltéve, ha legalább cipőt hordanak – írja a brit The Guardian.

Eric Stefanut, a francia FFN naturista szervezet munkatársa szerint nincs kifogásuk a mezítlábasság ellen, de óvintézkedést kellett tenniük a múzeum parkettája miatt. „Azért, hogy elkerüljük a szálkákat” – mondta. A Naturista Paradicsomok című kiállítást havonta egy estén lehet meztelenül megtekinteni, amikor a múzeum általában zárva tart.

A kiállítás hatszáz fényképet, filmet, folyóiratot, festményt, szobrot és egyéb műalkotást mutat be franciaországi és svájci naturista közösségektől, valamint köz- és magángyűjteményekből.

A naturist visits the exhibition "Paradis naturistes" at the Mucem museum in Marseille, south-eastern France, on August 20, 2024.
Christophe SIMON / AFP
Marseille különleges múzeumi élményt kínál a naturistáknak. Fotó: Christophe Simon / AFP

„Franciaország a világ vezető turisztikai célpontja a naturisták körében: mérsékelt éghajlata és a három tenger jelenléte elősegítette a közösségek létrejöttét, amelyeknek – Svájc kivételével – kevés valódi megfelelője van másutt Európában, ahol a naturizmust szabadon, a megszokott közösségeken kívül gyakorolhatják” – közölte a múzeum.

„Napjainkban egy új őrület van kialakulóban a természetben való meztelenség iránt, amely kéz a kézben jár az egészséges, vegetáriánus étrend és a természetes gyógymódok iránti érdeklődéssel, a meditáció és a jóga szabad levegőn való gyakorlásával. Ez az életmód, valamint a testünket nehezítő diktátumok elutasítása kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megértsük a tegnapi és a mai nudizmus lényegét” – írták.

Bruno Saurez, a marseille-i naturista egyesület vezetője elmondta a látogatóknak, hogy a mozgalom Svájcban és Németországban alakult ki a 19. században. Franciaország első naturista csoportját 1930-ban alapították a délkeleti Provence régióban, ezután terjedt el az egész országban. Marseille számos naturista központtal büszkélkedhet a mediterrán éghajlata miatt – tette hozzá Saurez.

Arra a kérdésre, hogy kötelező-e a látogatóknak meztelenül lenni a havi egyszeri nudista estén, a Mucem szóvivője úgy válaszolt: logikus, hogy aki erre az alkalomra vált jegyet, az valamilyen mértékben le fog vetkőzni. „Bárki, aki teljesen felöltözve akar látogatást tenni ezekben az órákban, az kissé furcsának tűnhet” – mondta.

Ez is érdekelheti

Drónok és mangák, filmek és fotók, operett és alterock – Programajánló

Stinky Bugs-koncert Szigligeten, operettgála a budai Várban, mangakiállítás a Néprajzi Múzeumban, japán filmek a Toldi moziban, filmtörténeti fotókiállítás a Mai Manó Házban, drónnap a szolnoki repülőmúzeumban, Kiscsillag-lemezbemutató a Budapest Parkban – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Kertmozi Pécsen, táncház a Kobuciban, Keep Floyding-koncert a csillagos ég alatt – Programajánló

Balaton-koncert a Magyar Zene Házában, nyári táncház a Kobuci Kertben, azerbajdzsáni szőnyegek a Néprajzi Múzeumban, kertmozis vetítések a Zsolnay Kulturális Negyedben, Keep Floyding-koncert a Svábhegyi Csillagvizsgáló parkjában – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Boruzs Boglárka egy lidérces hangulatú űrhajóbelső gyomrába visz

Boruzs Boglárka Plazma Rising című, Eged Bertalan kurátori közreműködésével megvalósult kiállításán különös, hibrid lények jelennek meg: egyszerre vonzók és taszítók, meseszerűek és bizarrak, emberiek, állatiak, gépiek. Boruzs festészetének igazi ereje azonban nem pusztán a transzhumán víziókban rejlik.

Lépjünk be Vasarely hullámzó univerzumába!

A veszprémi CODE Vasarely – Az op-art atyja című vetítése egy pulzáló, hullámzó univerzumba invitál, ahol néhány perc alatt teljesen megváltozik a valóságérzékelésünk. Nem egyszerűen képeket látunk felnagyítva, hanem egy olyan térbe kerülünk, ahol a vonalak, formák, ritmusok és színek körénk szerveződnek. Nézőként nem külső megfigyelők vagyunk, hanem magunk is e világ részévé válunk.