Mi a közös egy színészben és egy csillagászban?

Idén kisbolygót neveztek el Montágh Imréről, de ez csak egy a csillagászat és a színészet találkozási pontjai közül. Mindkét szakma „furcsa emberek” közösségéből épül fel, ebben Czakó Juli és dr. Kiss L. László is egyetértenek. A Junior Prima díjas színésznővel és a Prima Primissima díjas csillagásszal Seres Gerda beszélgetett a Példaképlet első adásában.

Mit jelent a siker? Mennyire egyenes vagy éppen göröngyös az odáig vezető út? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Czakó Juli Junior Prima díjas színésznő és Kiss L. László Prima Primissima díjas csillagász a Példaképlet című műsor első adásában. A díjazottakkal Seres Gerda beszélgetett, aki egy rövid játékkal köszöntötte a meghívottakat: megkérdezte, hogyan neveznének el egy kisbolygót, vagy milyen képzeletbeli bolygóra utaznának, de az is kiderült, hisznek-e a véletlenekben, illetve mire lennének kíváncsiak, ha egy napra helyet cserélhetnének egymással.

Ezt követően a beszélgetés két évszám mentén folytatódott, amelyeket a vendégek egy-egy kártyán kaptak meg, és amelyeket el kellett helyezniük pályájukon. László 1982-ről mesélt: ekkor, tízévesen kapta meg első távcsövét, és habár ezután sokáig hobbiként tekintett a csillagászatra, mégis fontos mérföldkőnek tartja e gyerekkori ajándékot a hivatásához vezető úton. Juli számára meghatározó volt 2007, ugyanis ebben az évben vették fel a Kaposvári Egyetemre, ami rákényszerítette arra, hogy komolyan vegye a színészetet, lehetséges szakmájaként tekintsen rá.

A majdnem egyórás beszélgetés során a megszólalók meglepő hasonlóságokat találtak a két, elsőre végletesen különbözőnek tűnő szakma között. Úgy vélik, mind a színészek, mind a csillagászok „furcsa emberek”, akik e furcsaságon, valamint a közös szenvedélyen keresztül összetartó és elfogadó közösséget hoznak létre. A két meghívottnak emellett a sikerhez való viszonya is egészen hasonló, egyikük sem a hagyományos módon értelmezi a fogalmat: Juli egyáltalán nem tartja látványosnak saját győzelmeit, László pedig sokkal nagyobb diadalnak éli meg, ha „ismeretterjesztő nagykövetként” széles közönséghez juttathatja el a tudományt, mint ha publikálhat egy sokadik cikket.

A 2024-es Prima Primissima díjakat december 6-án adják át, a nyerteseket a tíz kategória harminc jelöltje közül választják ki. A korábbi évekhez hasonlóan idén is indul közönségszavazás, melynek győztese a Demján Sándor Alapítvány által felajánlott húszmillió forintos közönségdíjban részesül. A szavazás SMS útján zajlik, kedvenceinket a 06 70/707-7000-es telefonszámon támogathatjuk. További részletek itt.

Ez is érdekelheti

Ők az idei Prima díjazottak és Prima Primissima-esélyesek

Idén a korábbiaknál is nehezebb dolga volt a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának, mert rekordszámú jelölés érkezett hozzájuk a rangos, mostanra harmadik évtizedébe lépő elismerésre. A több mint kilencszáz jelölést mérlegelve kiválasztották azt a harminc művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és a vele járó, ettől az évtől jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában tartandó gálán.

A rendszerváltás utáni reménytelenségbe fújják a buborékokat Ványa bácsiék

Kelemen József rendezésében, Hamvai Kornél új fordítását alapul vevő szöveggel mutatta be tavaly a Thália Színház Csehov színművét Ványa bá címen. A darab szerepel a Thália Télikert idei repertoárján is, de Kálomista Gábor, aki egyszerre színigazgató és filmes producer, feleségével és munkatársával, Helmeczy Dorottyával úgy gondolta, hogy ez a történet filmre kívánkozik. A Ványa bácsi újragondolt, a rendszerváltás utáni Magyarországra helyezett változata a Buborékkeringő alcímet kapta. Egy forgatási napon jártunk.

Magyar kutatók deríthetik ki, egyedül vagyunk-e az Univerzumban

Egy nemzetközi kutatócsoport – amelynek tagja, egyben a projekt ötletgazdája Stephen Mojzsis professzor is, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezető munkatársa – példa nélküli vállalkozásba kezd, hogy feltárja a Nap-szerű csillagok körül keringő sziklás exobolygók kémiai összetételét, jobban megértve ezáltal a saját bolygónkat is.