Könyvajánlók egy hosszú utazásra

Gál János

Ha az ember könyvet visz magával egy olyan korlátokkal terhelt helyre, mint egy sziget, akkor lényegében a kultúra újrateremtésére alkalmas válogatást kell vinni, ami a „kultúra minimuma”. Elsőnek a Biblia lenne, nem feltétlen azért, mert ennyire vallásos lennék, de ebben a könyvben annyi emberi természetről való gondolkodás, történet és költészet van, hogy a legjobb választás, ha csak egy könyv lehet az embernél. Aztán következne valamelyik nagy antik vagy naiv eposz, akár homérosziak, akár a Kalevala, a Rámajána, mindent összevetve mindegy is, melyik, a Bibliához hasonlóan ezeknek is az a funkciója, hogy sok esetben minden műnem bennük foglaltatik és hatalmas emberi tapasztalathalmazt örökítenek meg. Kell egy kis formagyönyörködtetés is, magyar klasszikus költészet, nyilván Csokonai, Arany vagy József Attila. Végül szórakoztatásnak Shakespeare-vígjátékok.

Fábián Janka

Utazás közben szeretek olvasni, főleg vonaton, buszon vagy repülőgépen. Előfordult, hogy fennmaradtam egy-egy járművön (hol csak egy megállót, hol a végállomásig), mivel annyira lekötött a történet. A könyv kiválasztásánál praktikus szempontok is szerepet játszanak; például ne legyen túl nagyméretű, beleférjen egy női táskába vagy egy telepakolt hátizsákba. Jöhet valami könnyedebb, gyorsabban olvasható „nyaralós” vagy „csajos” történet is, bár amikor benne vagyok egy nagyon jó könyvben, azt az utazás idejére sem szívesen hagyom félbe. Az utóbbi években igencsak megkönnyítette a dolgomat a Kindle e-könyv-olvasóm, ugyanis annál már egyáltalán nem szempont a terjedelem vagy a súly. Sőt, még a könyvek száma sem, akár egy egész könyvtárnyit is magammal vihetek, és ha időközben másikhoz szottyan kedvem, vagy netán kiolvasom az aktuálisat, választok egyet a „könyvtárból”. Nemrégiben a hangoskönyveket is felfedeztem, amiket már akár séta közben és autóban is hallgathatunk. Vagy amikor különösen szép tájakon járok, és nem szeretnék választani a könyv és a nézelődés között: hát egyszerre élvezem mindkettőt, akár a vonaton vagy a buszon is. Amúgy, mint mindig, utazás közben is a kedvenceim a történelmi regények, amelyekből most az ünnepi könyvhéten is beszereztem néhányat.

Hegedűs Bori

Sajnos nagyon csapongó vagyok az olvasásban. Rengeteg téma érdekel és ritkán tudok leragadni egyetlenegy könyvnél. Meglátok valami izgalmasat, és az jobban kezd érdekelni. Így párhuzamosan olvasok sokat, jó sokáig. Mindig több könyvet viszek magammal akár rövidebb utakra is, pont emiatt, mert sose tudom előre, mibe akarok majd belekezdeni. Egész gimis koromat meghatározta, hogy kutattam az írok, költők életének történeteit, szerelmeit, fájdalmait, naplóit, botrányait, az izgatott a legjobban, hogy megismerjem, miken mentek keresztül, ami a zsenit és a művét eredményezte. Ez a mai napig foglalkoztat. Ami most éltet, leginkább az ,,eltemetett Istenarc előásása bennem, a rám rakódott világszenny alól” (Reményik). Ezt szívesen ajánlanám az olvasóknak. A kutatást, a keresést, ami a világ legizgalmasabb utazása, mert sosincs vége. Engem az útra eleinte Pilinszky lökött rá, majd József Attila és Radnóti. Most éppen a Sziddhárthát olvasom, apokrif írásokat keresgélek, és nagyon izgalmas dolog a vallást lerakva és a hitet előhíva a Bibliát is újraértelmezni. Receptre írnám fel a Vidd hírét az igazaknak című könyvet, az egyik legmeghatározóbb olvasmányélményem. De ezelőtt az Állatfarmot olvastam, ami az elmúlt időszak kaotikus politikai helyzeteiben különösen megrázó volt.

Tempfli Erik

Mivel nem vezetek autót, nagyon sok időt töltök vonaton, tömegközlekedési eszközön, vagy a fellépések miatt turnébuszban. Ilyenkor mindig a táskámban van a könyv, amit éppen olvasok, ami jelen esetben Michel Houellebecq–Bernard-Henri Lévy: Közellenségek. Nekem az úton olvasás egy kicsit az életformámmá vált. A legutóbbi nagy könyvélményemet, Visky András Kitelepítés című könyvét például csak utazások alatt olvastam, ami az egész olvasmányélmény hangulatát szépítette. Nagyon szeretek néha táska nélkül, „szabadon” utazni vagy járni-kelni a városban, ilyenkor egy Poket zsebkönyvet teszek a zsebembe. Legutóbb Liszt Ferenc Chopin élete című könyve ragadott el. Három teljesen különböző könyv ez, de szeretem mindenféle hangulatban megtalálni saját magam.

Csemer Boglárka

Mostanában nagyon megszerettem a versesköteteket. Idén újraindult a Költőim címet viselő műsorom a Scolar Kiadó könyvesboltjában, így ismét közelebb kerültem a kortárs költészethez, újra és újra lenyűgöz, milyen sokszínű és egyedi az irodalomnak ez a rétege. Ugyan a műsorban csak egy verset választok ki, amit megzenésítek, de természetesen a kötet többi versét is elolvasom. Idén így például Mechiat Zina, Áfra János és Szálinger Balázs köteteit fogom magammal vinni a nyaralásra. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek mellett nem mindig van mentális energiám elmerülni egy-egy hosszabb szövegben, így különösen jó verseket olvasni, akkor is, ha esetleg csak egyre jut időm egy nap. Én nagyon ajánlom mindenkinek, hogy olvasson verseket, kortársat vagy klasszikust, mert így az irodalomnak egy teljesen új arcát ismerheti meg.