Minden taktusért meg kell harcolni

„Én nem abból élek, amit 30–40 évvel ezelőtt megírtam… Szeretek menni mindig előre ebben a sok műfajban, ami jelent filmet, színházat, jazzt, dalt és még sok minden mást… Mindig kútba ugrás, amikor először csinál valamit az ember, és minden taktusért meg kell harcolni. Ez izgat engem” – fogalmazta meg Lutter Imrének adott interjújában.

Édesapja nagy zenerajongó volt, otthonukban szinte mindig szólt a muzsika. Fiatalon kezdett zenélni, már általános iskolában is zenei tagozatra járt, 1963 és 1971 között zongorázni tanult. Tizenhat évesen, John Coltrane A Love Supreme című lemezének hatására döntött úgy, hogy szaxofonozni fog. 1971-ben vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba, ahol két évig klarinét szakra járt, 1976-ig a Zeneművészeti Főiskola jazz tanszékén, szaxofon szakon folytatta tanulmányait.

A zenei életbe már 1974-ben bekapcsolódott, ekkor kezdett az Interbrass együttesben játszani. 1978-ban saját zenekart alapított Dimenzió néven, amely később Dimenzió II elnevezéssel kilenc évig működött, rengeteg hazai és külföldi koncertet adtak, három lemezük jelent meg. Dés László 1982-ben Supergroup néven nagynevű pop- és rockzenészekkel koncertezett, 1985–86-ban a Budapest Big Bandben is játszott. 1987-ben Horváth Kornél ütőssel és Snétberger Ferenc gitárossal megalapította a Trio Stendhalt. A kamarazenével vegyített jazzt játszó, 1993-ig működő formáció négy lemezt készített. Európa számos országában léptek fel nagy sikerrel, Indiában is több koncertet adtak, több albumukat Olaszországban vették fel és az egész világon terjesztették.

Dés a Kalózok című film zenéjével népszerűvé lett Jazz+Az zeneszerzője és zenei vezetője is volt, a formáció 1998 és 2000 között két lemezt is megjelentetett. 2003-ban új együttest alapított Dés László Septet néven, az együttes tagja volt fia, az ütőhangszereken játszó Dés András is (itt interjúztunk vele); Metszetek című albumuk 2003-ban, az Utcazene 2005-ben jelent meg. A zenész 2019 elején Free Sounds Quartet néven hozott létre improvizációs zenekart, amelynek tavaly jelent meg második, Amplitudes című albuma.

Dalszövegíróként és zeneszerzőként is dolgozik, több magyar film zenéjét szerezte (Nyom nélkül, Egymásra nézve, Egy teljes nap, Szerelem első vérig, Szerelem második vérig, Csocsó, avagy éljen május 1-je!, Üvegtigris, Sose halunk meg, A miniszter félrelép, Kalózok). Nagy sikerű musicaleket is komponált, mint a Valahol Európában, a film alapján készült Sose halunk meg, A Pál utcai fiúk és a Geszti Péterrel közösen jegyzett A dzsungel könyve – ennek elsöprő sikerét mutatja, hogy tavaly december 23-án már az 1400. előadást ünnepelték a Pesti Színházban. Zenét írt A vágy villamosa című baletthez, amelyet 2017-ben mutattak be az Erkel Színházban.

1993-tól szólistaként is fellép, kortárs szerzők műveit adja elő elsősorban kamara- és szimfonikus zenekarokkal. Hangszerei a szoprán- és a tenorszaxofon, játékát az érzékeny és szubjektív hang, az improvizációs dallamvezetés jellemzi. Többször kísérte az író Esterházy Péter felolvasását: a Szó és zene című irodalmi összeállításban Esterházy, Parti Nagy Lajos, Závada Pál és Spiró György műveinek zenei illusztrációját hallhatta a közönség. Nagy sikerrel játszották Dés és Bereményi Géza szerzeményeit a Férfi és nő című koncerteken, a dalokat Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György és Kulka János adta elő. Az elmúlt évtizedben saját magának írt dalaival is kilépett a nyilvánosság elé, csak leült a zongorához, és énekelni kezdte a számokat.

Dés László öt évtizede játszik fontos szerepet a hazai zenei életben. Több mint negyven szerzői lemez fűződik a nevéhez, albumot írt mások mellett Udvaros Dorottyának (Átutazó – 1983), Básti Julinak és Cserhalmi Györgynek (Hallgass kicsit!  – 1985). Olyan slágerek fűződnek nevéhez, mint a Nagy utazás, a Vigyázz rám, az Olyan szépek voltunk, A zene az kell, a Legyen úgy!, a Mi vagyunk a grund!. A zenész tavaly, 2013 és 2018 után harmadszor adott nagyszabású koncertet a Sportarénában.

Számos magyar és nemzetközi díj birtokosa. Többször is elnyerte a legjobb szólista díját San Sebastianban, Karlovy Varyban, a kritikusok díját a wrocławi jazzfesztiválon, EMeRTon-díjas, MAHASZ Arany Zsiráf-díjas és Artisjus Huszka Jenő-díjas. 1994-ben megkapta a Filmkritikusok díját az év filmzenéjéért (Sose halunk meg), 1996-ban a színházi kritikusok A dzsungel könyvét választották az év zenés darabjának. 1991-ben kapta meg a Liszt-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, amit 2016-ban Bayer Zsolt újságíró állami kitüntetése miatt visszaadott. 2002-ben Budapestért díjat kapott, 2003-ban érdemes művész lett, ugyanebben az évben őt választották meg az év jazz-zenészének. 2007-ben stílusteremtő művészi tevékenységéért, a kortárs improvizatív zene és jazz nemzetközileg is elismert műveléséért, sokoldalú zeneszerzői munkásságáért Kossuth-díjat vehetett át. 2014-ben Fonogram-életműdíjat, 2019-ben Artisjus életműdíjat és Prima Primissima díjat kapott, 2022-ben a Budapest díszpolgára címmel tüntették ki.