Miután Kambodzsában helyreállt a béke, és az ország megnyílt a világ számára, Angkor 1992 óta a világörökség részét képező templomai aranyforrássá váltak a kormány számára. Ebben az évben közel egy millió külföldi turistát várnak, ami 2000 óta hatszoros növekedést jelent. Az idén a kambodzsai látogatókkal együtt összesen két millióan fogják megnézni a régészeti emlékeket, és ez a szám az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szerint 2010-re elérheti a három milliót.
A megfigyelők azonban úgy vélik, hogy ez a növekedés nehéz helyzetbe hozta a kambodzsai kormányt, amelynek egyensúlyt kell teremtenie a régészeti emlékek által nyújtott bevételi lehetőség, és azok megóvása, helyreállítása és tanulmányozása között. Az ország nincs egyedül a problémával: az athéni Akropolisz, a pekingi Tiltott Város és az isztanbuli Hagia Sophia területe is mind ki vannak téve a turizmus nyomásának. A perui Nazca-vonalakat és Palpát a villanyvezetékek és a látogatók autói veszélyeztetik, a nepáli Katmandu-völgyben pedig az UNESCO az "ellenőrizetlen városfejlesztés" ellen emelt szót.
A műemlékvédők és régészek attól tartanak, hogy Angkor piaci hasznosítása (lásd Angelina Jolie Tomb Raider c. filmjét) háttérbe szorítja a helyreállítás szükségességét. Erre Phnom Bakheng a legjobb példa, amelyről minden útikönyv azt írja, hogy a templomból látható naplementét egy turistának sem szabad kihagynia. E tanácsot követve aztán turistabuszok sokasága érkezik ide, és délutánonként körülbelül 4000 koreai, japán, kínai, angol vagy más nyelvet beszélő turista árasztja el a templomhegyet rátaposva a feliratos kövekre, és figyelmetlenül bánva az ott lévő ősi szobrokkal.
"A legnagyobb probléma az, hogy a látogatók száma gyorsabban növekszik a lehetőségeinknél, hogy kezelni tudjunk egy ekkora tömeget. Nem kétséges, hogy mindez a templomok pusztulásához fog vezetni, és ha nem teszünk valamit, ez még csak rosszabb lesz" - állítja Teruo Jinnai, az UNESCO kambodzsai képviselője. A válság miatt gyors megoldásokra van szükség: hat hónappal ezelőtt a Phnom Bakheng helyreállítását végző World Monuments Fund (Világ Műemlékei Alapítvány) kénytelen volt gyorsan megjavítani a templomhoz vezető fő kőutat, amely a turisták és az esőzések miatt rongálódott meg.
A turisták miatt a templom belsejében lévő szobrok, és az alacsonyabban elhelyezkedő feliratok is veszélyben vannak: friss graffitik csúfítják a repülő mennyei nimfa és a Garuda harcosok homokkőbe vésett alakjait. A templom oldalán ráadásul homokzsákokkal kellett megerősíteni az egyik támfalat, mert a turisták azon másztak ki-be, hogy ne kelljen a meredek lépcsőkön lemenniük.
"Ez a hely a 10. században tökéletes alkotás volt, amely matematikai és vallási harmóniát tükrözött, és ahová a király és a szerzetesek imádkozni jöttek. Ma azonban nézzünk csak rá. Nem arra tervezték, hogy sok ezer ember egyszerre tartózkodjon benne. A turizmus kétélű fegyver. Azt szeretnénk, ha mindenki felismerné Angkor templomainak fontosságát, de nem így" - mondja John H. Stubbs a World Monuments Fund alelnöke.
A kambodzsai kormány emellett más miatt is a kritikák kereszttüzébe került. Úgy tűnik ugyanis, hogy az ország legnagyobb turisztikai látványossága okozta gazdasági fellendülésből csak néhány helyi és külföldi vállalkozás profitál. A belépők szedésére kiadott engedélyt egy kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező kambodzsai üzletember kapta meg, aki a befolyt több millió dollárnyi összegből csak igen keveset fordít a műemlék helyreállítására. Az ajándékárusok sem a közeli falvakból jönnek, hanem a fővárosból, Phnom Penhből.
2005-ben a kambodzsai Development Resource Institute (Fejlesztési Erőforrás Intézet) tanulmányt tett közzé, amelyből kiderült, hogy az Angkor környéki terület annak ellenére maradt Kambodzsa harmadik legszegényebb vidéke maradt, hogy a közeli Siem Reap városban ötcsillagos szállodák és bevásárlóközpontok épültek. "Megtesszük, ami tőlünk telhető az adott körülmények között. Hogy jobb terveket szeretnénk-e a tömegek kezelésére? Jobban akarjuk-e ellenőrizni a templomokat? Természetesen ezt szeretnénk, de nincsenek meg hozzá az anyagi eszközeink" - mondja Chau Sun Kerya, az Angkorért felelős kormányzati testület, az APSARA igazgatója.
A kormány azonban további anyagi forrásokat talált azon kezdeményezések támogatására, amelyek még több turistát csalogatnak a parkba. Az elmúlt hetekben a hatóságok koreai utazásszervezők közreműködésével elindítottak egy kísérleti programot, amely éjszaki "fény és hang" látványosságra hívja a látogatókat. Most tehát hatalmas reflektorok és elektromos kábelek láthatók a főtemplom területén, amely akkora, hogy a Szent Péter Bazilika négyszer elférne benne. Egy japán turisztikai vállalat pedig engedélyt kapott arra, hogy nagy, holdfényes banketteket szervezzen a park területén fejenként 60 dollárért.
"Angkor kulturális Disneylanddé vált. Már így is alig győzzük a rengeteg turistát, de a kormány még többet akar. Senki sem tudja, hová folyik a pénz. Az biztos, hogy nem a helyreállításra" - mondja Khin Po Thai idegenvezető és műemlékvédő aktivista.
Angkor kétségtelenül megért már jó és rossz időket. II. Dzsajavarman király 802-ben itt építette fel fővárosát, és ezzel megalapította a Khmer Birodalmat, amely a 9-12. század között kiterjedt a mai Kambodzsa, Thaiföld, Vietnám és Laosz legnagyobb részére. A város fénykorában több mint egy millió főnek adott otthont. Kulturális jelentősége vallási sokszínűségéből ered, ami meghökkentően bonyolult domborművek sokaságát eredményezte. Kezdetben hindu város volt, később áttért a buddhizmusra, és a vallási életben mindig jelen volt az animizmus is.
A város a 15. században egy ostrom során elesett, és a feledés homályába veszett. Csupán néha vetődött arra néhány utazó és zarándok. A figyelem csak 1864-ben irányult ismét Angkor felé, amikor Henri Mouhot francia utazó megjelentette a Sziámban, Kambodzsában és Laoszban tett utazásairól szóló könyvét. Az 1970-es és 1980-as években a Vörös Khmerek uralma alatt elhanyagolták a templomokat, de a kilencvenes évek eleje óta mozgalom indult a romok helyreállításáért. A hatalmas munkában legalább 12 ország régészei vesznek részt.
"Az a célunk, hogy ez a hihetelen épületegyüttes minél tovább fennmaradjon. Megértjük, hogy a turisták látni szeretnék a templomokat, és természetesen mi is azt akarjuk, hogy a látogatók megismerhessék az emberiség e csodálatos alkotását. De azt is meg kell értenünk, hogy az elsődleges feladat a templomok megmentése" - mondja Stubb.
