Múzeumi fényképészek íróportréi a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Program

A Petőfi Irodalmi Múzeum hetvenéves működése alatt fényképész-generációk váltották egymást, alakítva az irodalom vizuális tablóját. A halandóság törékeny arcai kiállítás második része, A múzeumi fényképészek íróportréi az intézmény mindenkori fotósainak napi munkájába ad betekintést, amely a műtárgyfelvételek, reprodukciók készítése, kiállítások és irodalmi események, helyszínek fényképezése, kiadványok anyagának fotózása mellett írói arcképek megörökítését jelentette.

Birtalan Zsolt fotója Szkárosi Endréről. Kép forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum
Birtalan Zsolt fotója Szkárosi Endréről. Kép forrása: Petőfi Irodalmi Múzeum

Az alapításának hetvenedik évfordulóját gazdag és sokszínű  kiállítássorozattal ünnepli meg a PIM, amelynek első részén, A halandóság törékeny arcai című tárlaton a múzeum művészeti tárának fotógyűjteményébe nyerhetnek bepillantást a látogatók. A mintegy negyvenezer tételt számláló archívum országosan a legnagyobb írói képi adatbázis. A kiállítás első része, a június 23-án bezárt Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi az archív írói arcképekre helyezte a hangsúlyt.

A most nyíló tárlat a PIM fotósainak – Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Gál Csaba, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor és Birtalan Zsolt – 1958 és 2024 között készült, fekete-fehér és színes íróportréit mutatja be, emellett ízelítőt nyújt Berekméri és Birtalan közel hetven év eltéréssel a múzeum tereiben készített művészfotóiból. A múzeumi fotográfus foglalkozása különleges kiváltsággal jár: az utókor az ő szemével nézi a valaha volt tárlatokat és az ő objektívjén keresztül látja a múzeumba ellátogató szerzőt. 

Az érdeklődők eddig jórészt ismeretlen képekkel találkozhatnak a tárlaton: kiderül, hogy az elmúlt évtizedek alatt mely írók, költők fordultak meg a múzeumban, a fotósok kiket kaptak lencsevégre süppedős fotelben vagy magányos széksorok között, kiket fotóztak előadás közben vagy kiállítási enteriőrben, kikről készülhetett felvétel saját otthonukban vagy otthonuk ablakában. De megtudhatják azt is, mely íróink szerepeltek együtt megrendezett, tréfás csoportképen és miért.

A múzeum első saját fényképésze szerencsés módon a 20. századi magyar fotóművészet egyik legjelentősebb alakja, Berekméri Zoltán volt, aki, bár portrét ritkán készített, több művészfotójának, így híres Én (1972) című önarcképének is témája lett a PIM belső enteriőrje. Az ő munkásságára fókuszál a június 27-én, csütörtökön 18 órától induló első tárlatvezetés a kiállításban, amely során Zsuppán András újságíró, valamint a kurátorok, Kovács Ida és Kemény Aranka mutatja be Berekméri PIM-hez kötődő fényképeinek legjavát, és azt is, hogy utódai, a múzeum későbbi fotósai hogyan fogták fel ugyanezt a hivatást.

Emellett megtekinthető lesz Flesch Bálint néhány íróarcképe, aki szinte a semmiből teremtett modern fotólabort a múzeumban, Bókay László riport jellegű fényképei, Dobóczi Zsolt és Gál Csaba az arc karakterét megragadó képei, míg Belicza László Gábornak az Arany 200 emlékév eseményeihez kapcsolódóan készített portréi láthatóak.

A kiállítás december 15-ig látogatható.