10_Birtalan_Szkarosi_96I0813_TIFF _nezokep.jpg

Múzeumi fényképészek íróportréi a Petőfi Irodalmi Múzeumban

A Petőfi Irodalmi Múzeum hetvenéves működése alatt fényképész-generációk váltották egymást, alakítva az irodalom vizuális tablóját. A halandóság törékeny arcai kiállítás második része, A múzeumi fényképészek íróportréi az intézmény mindenkori fotósainak napi munkájába ad betekintést, amely a műtárgyfelvételek, reprodukciók készítése, kiállítások és irodalmi események, helyszínek fényképezése, kiadványok anyagának fotózása mellett írói arcképek megörökítését jelentette.

Az alapításának hetvenedik évfordulóját gazdag és sokszínű  kiállítássorozattal ünnepli meg a PIM, amelynek első részén, A halandóság törékeny arcai című tárlaton a múzeum művészeti tárának fotógyűjteményébe nyerhetnek bepillantást a látogatók. A mintegy negyvenezer tételt számláló archívum országosan a legnagyobb írói képi adatbázis. A kiállítás első része, a június 23-án bezárt Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi az archív írói arcképekre helyezte a hangsúlyt.

A most nyíló tárlat a PIM fotósainak – Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Gál Csaba, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor és Birtalan Zsolt – 1958 és 2024 között készült, fekete-fehér és színes íróportréit mutatja be, emellett ízelítőt nyújt Berekméri és Birtalan közel hetven év eltéréssel a múzeum tereiben készített művészfotóiból. A múzeumi fotográfus foglalkozása különleges kiváltsággal jár: az utókor az ő szemével nézi a valaha volt tárlatokat és az ő objektívjén keresztül látja a múzeumba ellátogató szerzőt. 

Az érdeklődők eddig jórészt ismeretlen képekkel találkozhatnak a tárlaton: kiderül, hogy az elmúlt évtizedek alatt mely írók, költők fordultak meg a múzeumban, a fotósok kiket kaptak lencsevégre süppedős fotelben vagy magányos széksorok között, kiket fotóztak előadás közben vagy kiállítási enteriőrben, kikről készülhetett felvétel saját otthonukban vagy otthonuk ablakában. De megtudhatják azt is, mely íróink szerepeltek együtt megrendezett, tréfás csoportképen és miért.

A múzeum első saját fényképésze szerencsés módon a 20. századi magyar fotóművészet egyik legjelentősebb alakja, Berekméri Zoltán volt, aki, bár portrét ritkán készített, több művészfotójának, így híres Én (1972) című önarcképének is témája lett a PIM belső enteriőrje. Az ő munkásságára fókuszál a június 27-én, csütörtökön 18 órától induló első tárlatvezetés a kiállításban, amely során Zsuppán András újságíró, valamint a kurátorok, Kovács Ida és Kemény Aranka mutatja be Berekméri PIM-hez kötődő fényképeinek legjavát, és azt is, hogy utódai, a múzeum későbbi fotósai hogyan fogták fel ugyanezt a hivatást.

Emellett megtekinthető lesz Flesch Bálint néhány íróarcképe, aki szinte a semmiből teremtett modern fotólabort a múzeumban, Bókay László riport jellegű fényképei, Dobóczi Zsolt és Gál Csaba az arc karakterét megragadó képei, míg Belicza László Gábornak az Arany 200 emlékév eseményeihez kapcsolódóan készített portréi láthatóak.

A kiállítás december 15-ig látogatható.

Ez is érdekelheti

Személyesen – Birtalan Zsolt fotóművész

Birtalan Zsolt fotóművész szívesen sétál olyan helyszíneken, ahová jellemzően nem sokan mennek: a külváros külvárosába, oda, ahol nincsenek emberek.

Személyesen – Belicza László Gábor fotóművész

Belicza László Gábor fotóin a személyiség legbensőbb rétegeit kutatja, legyen szó a szomszéd kisfiúról vagy az ország legismertebb énekeséről. Íme egy válogatás legjobb képeiből a szerző kommentárjával.

Ez volt ám a Szépvilág!

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, Szépvilág című kiállítása különös időutazásra hív: a korabeli német és magyar nyelvű divatlapok és az öltözködési kultúra által visz az 1840-es évek Pestjének sokszínű, forrongó világába.

Egész nyáron át tartó fesztivál a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében

A PIM KertLabor fesztivál keretében workshopokkal, kertkoncertekkel, összművészeti programokkal, felolvasószínházzal várják a múzeumlátogatókat a PIM Károlyi-kerttel egybenyitott udvarán júniustól egészen szeptemberig.