A Beatrice meghalt, éljen a Beatrice
A vinylkiadás után újabb harminckét esztendőnek s egy rendszerváltásnak kellett eltelnie, hogy lemezre (CD-re) kerüljön a teljes, nyolcvanperces anyag 2018-ban, a GrundRecords jóvoltából.
A muzsikus akkortájt az ős-Bikiniben tolta, miután a Beatricét 1981-re ellehetetlenítette a proletárdiktatúra. Nosza, Nagy Feró összetrombitálta a régi csapatot (Lugosi László gitárost, Miklóska Lajos „Apu” basszusgitárost, Donászy Tibor dobost), a klasszikus Ricsét, bevették magukat a magtárból kialakított pamutipari kultúrba, az újpesti Dallos Ida Művelődési Házba, ahol nekiálltak a munkának. Láss csodát, a következő esztendőben megjelent egy kislemez, rajta két betétdallal: Lenni vagy nem lenni,
Iszákos a nevünk.
Jóllehet nem Beatrice név alatt, azonban a muzsika, a hangzás egyértelműen ricsés volt.
A lemezt nem követte premier, tudniillik menesztették Jancsó Miklóst és Hernádi Gyulát a kecskeméti teátrumból, amely visszavette operettszínházi arcélét. Öröm jött az ürömre, 1987 januárjában megtörtént a bemutató a fővárosban, az Egyetemi Színpadon, a Gropius Társulat (a Rock Színház gyermekszínházi és stúdiótagozata) előadásában, az Universitas igazgatója, Katona Imre rendezésében. A Hamletet alakító Nagy Feró mellett Csuha Lajos Claudiusként, Waszlavik Gazember László színészkirályként és Hamlet atyjának szellemeként, Szilágyi Maya Gertrúdként, Bach György Rosenkrantzként, Prókai Annamária Guildensternként lépett színpadra. A tetejében az évben újjáalakult a Beatrice, megkezdve pályája legsikeresebb évtizedét.
A (fél) lemezen Kaszás Attila énekelte Claudiust, Nyeső Mária Opheliát, Poloniust és Laertest Vass Péter, Miklóska Lajos Rosenstern-Guildenkrantzot. (Hamlet és Gertrúd megegyezett a színházi szereposztással, azaz Feró és Szilágyi Maya énekelte fel.)
A muzsika valóban új volt, ám a 21 szám közül a Prológus, illetve az Epilógus a Ricse (Nagy Feró–Miklóska Lajos) Párbaj dalának újrajátszása.
Na ja, végre kimondhatták, pontosabban kiénekelhették, hogy „Minden ütést állnom kell?”, hogy „nem mindig a vesztes a gyengébb”. Ráadásnak Shakespeare darabja számos olyan sort tartalmaz, ami a korszak kritikájaként hangzott.
A titokzatos Shakespeare
Nagy Feró bátran nyúlt az avoni hattyú szövegéhez, annak tudatában,
hogy Shakespeare ezt a darabot soha nem írta le, szövege állítólag sok-sok fecni alapján készült, én pedig a mű kérdőjeleire építek.
Valóban, három korabeli kéziratról tudnak a kutatók, amelyek jelentős eltérést mutatnak. Forrásának az ős-Hamletet vélik, ami azonban nyomtalanul eltűnt. Emellett felemlegetik Thomas Kyd Spanyol tragédia című bosszúdrámáját, valamint Saxo Grammaticus dán krónikáját (Gesta Danorum) az ihletők közt.
Feró szövegkönyve Shakespeare tragédiájának értelmezése. Írom ezt úgy, hogy a Sicc társulat előadásának alapjául Krasznai Vilmos, Sas Zoltán és Vatamány Atanáz verziója szolgált, ám mégiscsak ez áll a színlapon: William Shakespeare–Nagy Feró: Hamlet. Miként a zene a Beatrice muzsikusainak közös mutatványa – amelynek hangszerelése, szólamai szólalnak meg az Akváriumban. A lényeg, hogy a Feró–Sicc-szövegből kihúzták a mellékszálakat, így Fortinbras, Ostrick, a sírásók jeleneteit. A világ (Dánia) zártabb lett ezáltal, tulajdonképpen a királyi kastély. A „Közös, hogy meghal, aki él” sor refrénszerűen fel-felhangzik, míg végül az összes szereplő a sírban, a közös sírban végzi. Hamlet egy közülük. Nem az ő szemével követjük az eseményeket. Nem hét monológja között folyik a cselekmény. Szétdarabolva elhangzanak természetesen a kulcsmondatok. Kegyetlenebb, gyorsabb haláltánccá lett a Feró–Sicc–Beatrice-Hamlet az eredetinél. Amit a zenés forma meg is követel, amennyiben a rádióbarát hosszúságú számok (zene és szöveg) a főszereplők.
Zenés színészek, zenész színészek
A Sicc társulat már bizonyított, a tavaly zenés szakon végzett színészek Cseh Tamás–Bereményi Géza Frontátvonulását komoly sikerrel vitték színre.
Kerek Dávid (Guildenstern, Laertes, Színész király, Marcellus) nyugodt lelkiismerettel jelentkezhetne bármelyik profi rockzenekarba gitárosnak. Pedig Lugosi László szólói nem tartoznak a szakma könnyen tanulható szólamaihoz. Tudom én, az eredeti számot Gibsonra írták, de ehhez a darabhoz a Stratocaster-hangzás jobban passzolna.
Gálhidy Sára (Ophelia) vendégművész és -zenész, aki zenés színházrendező szakon végzett tavaly, 2018-ban érettségizett a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában, azaz a zenei és színházi képzettsége egyaránt komoly. És nagyon komolyan tolta a basszusgitárt meg a csellót. A rock erősen férfiműfaj, főleg a Beatrice-féle kemény, punkrock. De meg kell jegyezzem, nagyon szexi a női basszusgitáros egy bandában. Emlékezzünk Suzi Quatróra, Tina Weymouth-ra (Talking Heads, Tom Tom Club), Kim Gordonra (Sonic Youth), D'Arcy Wretzkyre (Smashing Pumpkins), ott van Julia Ruzicka (Future Of The Left), Katy Zee, azaz Szöllösi Kati (egy ideig az Omega tagja volt), Csoma Viktória (Alvin és a Mókusok), Muck Éva (Muck Éva Band), Jákli Zsófia (Jákli Zsófia Quartet). Meg kell mondjam, Gálhidy Sára bátran elmehet bármelyik bandába, ha meghallgatást hirdetnek.
Sas Zoltán (Gertrud) és Liber Ágoston (Claudius) a dobosok. Az uralkodó házaspár adja a ritmust a cselekményhez. Mint muzsikusok pedig a kemény, kettő-négyes rockdobolástól a szvinges ritmusokon keresztül az estamos punkig mindent tudnak. Sas Zoltán zongoraművész testvérével muzsikál, Liber Ágoston hegedül is, nemrég kiadta dalait, Hermelin címmel.
Fülöp Kristóf (Rosenkrantz, Hamlet atyjának szelleme, Színész királyné, Horatio) az előadás zenei vezetője, a játék mellett billentyűzik, basszusozik, az esztergomi zeneiskolai alapokat pedig ragyogóan megcsillantja a Kerek Dáviddal előadott Händel-duettben mutatott falzetténekével.
A Hamletet adó Turi Péter furulyázik, a Poloniust megszemélyesítő Vatamány Atanáz basszusgitározik.
Komoly színpadi KRESZ-t kellett a rendezőnek, Krasznai Vilmosnak megvalósítania a folyamatos hangszercserék, a jelenetből való ki-belépések okán. Szervülnek a produkcióba e kényszerű akciók, például, amikor Polonius belép, s kikapcsolja a gitár loop effektjét, lévén Kerek Dávidnak az elérhetetlen távolságban a színpad közepi jelenet miatt.
Bohócok görbe tükre
Az előadás Cseh Tamás–Bereményi Géza Dal a ravaszdi Shakespeare Williamről szerzeményével indul, amelyet Hamlet félbeszakít, és már a színészeket instruáló jelenetben vagyunk. S úgy vélem, maradunk is,
Hogy is megy az Ahogy tetszikben? „Öltöztess bohócnak s engedj beszélnem, / Ahogy akarok, kipucolom én / E megfertőzött világ ronda testét”. S lám, Hamlet „bolondot mímelt”, szomorú bohóccá lesz, Pierrot-vá. Még a zsonglőrszámtól sem idegenkedik. Claudius a fehér bohóc, párja, feketében, az amúgy férfi Gertrud. Polonius a buta Auguszt, Ophélia hol Columbina, hol Pulcinella, Rosenkrantz és Guildenstern Arlecchino és Brighella, a szellem pedig Pantalone. Krasznai Bora jelmezei nem konkrét formában, utalás szinten hordozzák a cirkuszi karakterek jellemzőit. Miként a színészek játékában foltokban tűnnek elő a commedia dell’ arte túlzó kitörései.
A játéktér frappánsan szolgálja a kizökkent időt: Hamlet esik-kel a lejtőkön, idegen tőle ez a világ, mígnem a végére már ő is természetesen mozog, hogy együtt szálljon sírba a többiekkel.
Fotó: Turi András
