Benedek Elek gyakran ültetett át a világ különböző vidékeiről származó meséket is magyar nyelvre. Az egyik legkülönlegesebb munkája Az Ezeregyéjszaka meséinek magyar nyelvre fordítása. A kora arábiai és perzsa gyökerekből táplálkozó mesékből 1926-ban jelentetett meg saját válogatást, amely az elmúlt évtizedekben több kiadást is megélt. A legújabb ezek közül a Scolar Kiadó gondozásában megjelent változat, amely megújult formában meséli el Aladdin, tengerjáró Szindbád, Ali baba, a negyven rabló történetét, amelyet az Ibby- és többszörös Szép Magyar Könyv-díjas Békés Rozi illusztrációi tesznek még érdekesebbé.
Békés Rozi nem először dolgozik klasszikus mesékkel, az elmúlt években Petőfi Sándor Arany Lacinak, József Attila Csoszogi, az öreg suszter, valamint Arany János Családi kör című történeteit is megrajzolta már. Benedek Elek írásai nagyon közel állnak a szívéhez. Az Ezeregyéjszaka meséit életre keltő rajzai egyszerre mutatnak kortárs és ókori jegyeket. A scolar.hu hu számára adott interjúban részletesen elmeséli, hogy készült erre a munkára, és kik inspirálták:
„Nagyon hatott rám Kay Nielsen rajzi világa, Gustav Klimt Stoclet fríze, valamint az egyiptomi művészet dekoratív, sík ábrázolásai, testtartásai, és sokat nézegettem az indiai és arab miniatúrákat is. Sokat gyűjtöttem. Mindig gyűjtök más illusztrátoroktól is, akik inspirálnak az adott témában, például George Barbier, Edmund Dulac. A kortárs illusztrátorok látásmódja, stílusa is nagyon érdekel. Véletlen egybeesés volt, hogy a munka kezdetén járhattam a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban, ahol rengeteget fotóztam.”
A kötetben Aladdin meséje és az ahhoz készült illusztráció áll a legkedvesebb számára. A lámpás fiú történetének eredeti változata jelentősen eltér a Disney által világhírűvé tett legendától. Az egyik legnagyobb különbség, hogy bár a történet a Közel-Keletről származik, a helyszíne mégis Kína, Aladdin pedig kínai. A csodalámpa szelleme Békés Rozi számára is hatalmas sikert hozott, hiszen ennek a munkájának köszönhetően térhetett haza New Yorkból a Society of Illustrators Illustration 67 kiállításának ezüstérmével.
„Az 1901-ben alapított amerikai Society of Illustrators nagyon aktív, az illusztrációval kapcsolatos sokféle tevékenységet folytató szakmai szervezet. Céljuk az illusztráció és a képregény méltó elismertetése, népszerűsítése, művészek és új tehetségek bemutatása. A különböző tematikájú – képregény, animáció, könyv stb. – kiállítások mellett oktatási tevékenységet is folytatnak, workshopokat, eseményeket szerveznek” – mesél a díjat odaítélő szervezet jelentőségéről a művész. Békés Rozi azt is hozzáfűzi, hogy az általa ismert, díjazott amerikai illusztrátorok mindegyike feltünteti a szakmai önéletrajzában ezt az elismerést.
„A szervezet hírlevelére bárki feliratkozhat, figyelemmel kísérheti a programjaikat és beküldhet rajzokat. Én is így kerültem be. A díj jelentőségét jól mutatja, hogy a díjazottak között olyan világhírű kiadók és újságok munkatársait találjuk, mint a Harper Collins, a Penguin Random House vagy a The New Yorker” – folytatja a művész.
Könyv, film és színház
Békés Rozi 1980-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola (ma: MOME) könyvművészeti szakán. Grafikusként, illusztrátorként és animációsfilm-készítőként dolgozik. A ’90-es években színházi és filmes jelmez- és díszlettervezőként is tevékenykedett. Tagja a Magyar Illusztrátorok és a Magyar Művészkönyv Alkotók Társaságának, mely csoportokkal már számos kiállításon vett részt. Többször kapott Szép Magyar Könyv díjat. 2009-ben elnyerte az IBBY Az Év Gyermekkönyv Illusztrátora díjat. Mese-, ifjúsági és tankönyveket illusztrált az Európa, a Cerkabella, az Osiris, a Sulinova Kiadók megbízásából. Saját animációs filmjei a Café (2003), a Pénelopé napja (2006), a Szeretnék beszélgetni (2008), valamint a Villamos (2010). 1978 és 1983 között Bódy Gábor filmjeiben dolgozott grafikusként, tervezőként.
2006-ban barátaival létrehozta a Színhely Galériát a Várfok utcában, ahol folyamatosan kiállították a munkáikat. 2008-ban Pécsett a Bóbita Bábszínházban a Bauhaus-színház szellemében hozták létre Erdély Dániellel, Góbi Ritával és társulatával az Absztrakt Színházat.
