Mocsári nőszőfű Shutterstock.jpg

A mocsári nőszőfűt választották az év vadvirágának

Az idén szakmai kuratórium választotta meg az év vadvirágát.

Ez az orchidea Európa jelentős részén megtalálható, elterjedési területe keskeny sávban kelet felé egészen Szibériáig húzódik, azonban mindenütt ritka és többnyire védett, veszélyeztetett faj. Míg a nőszőfüvek egy része egymástól igen nehezen különíthető el, a mocsári nőszőfű nagy méretű, lilásan erezett és tompa csúcsú mézajkának köszönhetően nem keverhető össze semelyik másik fajjal sem.

Felismerésében élőhelye is segít, ugyanis a többi nőszőfűfajunktól eltérően kiszáradó lápréteken, nedves pionír felszíneken fordul elő. A Vadonlesők Közössége közleménye szerint éppen emiatt lett az év vadvirága, ugyanis ezek az élőhelyek a klímaváltozás és a helytelen tájhasználat miatt drasztikusan szorulnak vissza és alakulnak át szárazabb társulásokká, a mocsári nőszőfű és más lápréti fajok eltűnését eredményezve.

A mocsári nőszőfű jellemzően forráslápokban és szivárgó vizű területeken fordul elő, azonban a faj számára otthont adó Homokhátságon, valamint további hegylábi és homokterületeinken a talajvíz süllyedése miatt ezek az élőhelyek mindinkább eltűnőben vannak – mutattak rá, hangsúlyozva: céljuk, hogy a mocsári nőszőfű példáján keresztül rávilágítsanak a vízmegtartás táji léptékű fontosságára.

Az év vadvirága kezdeményezés célja, hogy a nagyközönség jobban megismerje a hazánkban élő ritka vagy ritkulóban levő növényfajokat, védelmüket és a hozzájuk kötődő problémákat. Fontosnak tartják, hogy minél szélesebb közönséget vonjanak be az év vadvirága kiválasztásába, ugyanakkor az eddigi közönségszavazások során egyöntetűen a látványos, feltűnőbb virággal rendelkező fajok kerültek előtérbe, „elnyomva” a kevésbé dekoratív, de sokszor annál nagyobb természetvédelmi jelentőséggel bíró fajokat. Ezért 2025-ben szakemberekből álló kuratórium szavazta meg az év vadvirágát.

Ez is érdekelheti

Ahol megáll az idő – A szentgáli tiszafás a Törzsvendég harmadik epizódjában

A Bakony szívébe, a szentgáli tiszafás kiemelten védett erdejébe kalauzolja nézőit a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata harmadik részében a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki érdekes, meglepő tényeket árul el erről a kertjeinkben is gyakran előforduló ősi örökzöld fafajtáról.

Hírmozaik – április 28.

Tízéves az ország első egyetemi madárbarát mintakertje, 130 éves a Vígszínház, idén is megnyit a pesti alsó rakpart, szavazhatunk az ország söréről – hírösszefoglalónk.

A könyvek, amik vagyok: Farkas Fruzsina

Öt könyv, ami nagy hatást gyakorolt a zöld sommelier, Farkas Fruzsina gondolat- és érzelemvilágára.

Az idegen, aki otthonra lelt – A háromhutai nagyduglászos a Törzsvendég második epizódjában

Zemplén hegyei közé, a háromhutai nagyduglászos hatalmas fáihoz vezet el minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata második részében a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki nemcsak számos érdekességet árul el erről a különleges fáról, de a legmagasabb magyarországi duglászfenyőt is megmutatja.