Mocsári nőszőfű Shutterstock.jpg

A mocsári nőszőfűt választották az év vadvirágának

Az idén szakmai kuratórium választotta meg az év vadvirágát.

Ez az orchidea Európa jelentős részén megtalálható, elterjedési területe keskeny sávban kelet felé egészen Szibériáig húzódik, azonban mindenütt ritka és többnyire védett, veszélyeztetett faj. Míg a nőszőfüvek egy része egymástól igen nehezen különíthető el, a mocsári nőszőfű nagy méretű, lilásan erezett és tompa csúcsú mézajkának köszönhetően nem keverhető össze semelyik másik fajjal sem.

Felismerésében élőhelye is segít, ugyanis a többi nőszőfűfajunktól eltérően kiszáradó lápréteken, nedves pionír felszíneken fordul elő. A Vadonlesők Közössége közleménye szerint éppen emiatt lett az év vadvirága, ugyanis ezek az élőhelyek a klímaváltozás és a helytelen tájhasználat miatt drasztikusan szorulnak vissza és alakulnak át szárazabb társulásokká, a mocsári nőszőfű és más lápréti fajok eltűnését eredményezve.

A mocsári nőszőfű jellemzően forráslápokban és szivárgó vizű területeken fordul elő, azonban a faj számára otthont adó Homokhátságon, valamint további hegylábi és homokterületeinken a talajvíz süllyedése miatt ezek az élőhelyek mindinkább eltűnőben vannak – mutattak rá, hangsúlyozva: céljuk, hogy a mocsári nőszőfű példáján keresztül rávilágítsanak a vízmegtartás táji léptékű fontosságára.

Az év vadvirága kezdeményezés célja, hogy a nagyközönség jobban megismerje a hazánkban élő ritka vagy ritkulóban levő növényfajokat, védelmüket és a hozzájuk kötődő problémákat. Fontosnak tartják, hogy minél szélesebb közönséget vonjanak be az év vadvirága kiválasztásába, ugyanakkor az eddigi közönségszavazások során egyöntetűen a látványos, feltűnőbb virággal rendelkező fajok kerültek előtérbe, „elnyomva” a kevésbé dekoratív, de sokszor annál nagyobb természetvédelmi jelentőséggel bíró fajokat. Ezért 2025-ben szakemberekből álló kuratórium szavazta meg az év vadvirágát.

Ez is érdekelheti

Az erdő türelmes óriásai – A Bükki Nemzeti Park a Törzsvendég kilencedik epizódjában

Az Északi-középhegységbe, a Bükki Nemzeti Parkba kalauzol el bennünket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata kilencedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, akitől nemcsak azt tudjuk meg, milyen fák élnek együtt egy elegyes erdőben, de azt is, hogyan tanulhatunk tőlük türelmet és állhatatosságot.

Az ártéri erdő – A Gemenci-erdő a Törzsvendég nyolcadik epizódjában

Magyarország legnagyobb ártéri erdejébe, a Gemenci-erdőbe vezet el minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata nyolcadik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a természeti erőknek fokozottan kitett fák túlélési stratégiáit bemutatva arra is rávilágít, hogy nekünk, embereknek is képesnek kell lennünk szükség esetén újrakezdeni az életünket.

Szentélyerdő – A vétyemi ősbükkös a Törzsvendég hetedik epizódjában

Dél-Dunántúl dombjai közé, a vétyemi ősbükkösbe kalauzol minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata hetedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a fokozottan védett erdőrezervátumban kifejti, milyen hasonlóságok vannak a családok és az erdők működése között, és miért fontos, hogy ne csupán egyetlen fafajta alkosson egy erdőt.

Elő a túrabakancsot, fedezzük fel a nemzeti parkokat!

Azt mondja Ned Land Verne Nemo kapitányában: „Ahol a természet gátat állít az ember elé, ott akár tetszik, akár nem, meg kell állni.” Van, amikor nem elég megállni, sőt, létrehozhatunk egy nemzeti parkot is. Május 24-én ünneplik az európai nemzeti parkok napját, ebből az alkalomból honi nemzeti parkokat jártunk be.