Mocsári nőszőfű Shutterstock.jpg

A mocsári nőszőfűt választották az év vadvirágának

Az idén szakmai kuratórium választotta meg az év vadvirágát.

Ez az orchidea Európa jelentős részén megtalálható, elterjedési területe keskeny sávban kelet felé egészen Szibériáig húzódik, azonban mindenütt ritka és többnyire védett, veszélyeztetett faj. Míg a nőszőfüvek egy része egymástól igen nehezen különíthető el, a mocsári nőszőfű nagy méretű, lilásan erezett és tompa csúcsú mézajkának köszönhetően nem keverhető össze semelyik másik fajjal sem.

Felismerésében élőhelye is segít, ugyanis a többi nőszőfűfajunktól eltérően kiszáradó lápréteken, nedves pionír felszíneken fordul elő. A Vadonlesők Közössége közleménye szerint éppen emiatt lett az év vadvirága, ugyanis ezek az élőhelyek a klímaváltozás és a helytelen tájhasználat miatt drasztikusan szorulnak vissza és alakulnak át szárazabb társulásokká, a mocsári nőszőfű és más lápréti fajok eltűnését eredményezve.

A mocsári nőszőfű jellemzően forráslápokban és szivárgó vizű területeken fordul elő, azonban a faj számára otthont adó Homokhátságon, valamint további hegylábi és homokterületeinken a talajvíz süllyedése miatt ezek az élőhelyek mindinkább eltűnőben vannak – mutattak rá, hangsúlyozva: céljuk, hogy a mocsári nőszőfű példáján keresztül rávilágítsanak a vízmegtartás táji léptékű fontosságára.

Az év vadvirága kezdeményezés célja, hogy a nagyközönség jobban megismerje a hazánkban élő ritka vagy ritkulóban levő növényfajokat, védelmüket és a hozzájuk kötődő problémákat. Fontosnak tartják, hogy minél szélesebb közönséget vonjanak be az év vadvirága kiválasztásába, ugyanakkor az eddigi közönségszavazások során egyöntetűen a látványos, feltűnőbb virággal rendelkező fajok kerültek előtérbe, „elnyomva” a kevésbé dekoratív, de sokszor annál nagyobb természetvédelmi jelentőséggel bíró fajokat. Ezért 2025-ben szakemberekből álló kuratórium szavazta meg az év vadvirágát.

Ez is érdekelheti

Boros Gergely: A Balatonnak egymással ellentétes érdekeket kell kiszolgálnia

Száz éve kutatják a Balaton titkait Tihanyban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai. Boros Gergely tudományos főmunkatárssal, az intézet Mezokozmosz Laboratóriumának vezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen állapotban van a tó, és miért fontos, hogy nemcsak a hivatalos szervekkel, hanem a közvéleménnyel is megosztják tudományos vizsgálataik eredményeit.

Az eső érkezése – A zselici ezüsthársak a Törzsvendég tizedik epizódjában

A Dunántúl déli részére, a Somogy és Baranya vármegye határán fekvő Zselicre invitál bennünket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata tizedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki az eső áztatta ezüsthársak különleges tulajdonságai mellett az erdő és a társadalom törvényszerűségeiről is mesél.

Kertek alatt – Mi történik a fejünk felett, a lombkoronaszinten?

Mészáros Zsolt ezúttal a különböző fafajták lombkoronáinak jellemzőiről és a lombok lakóiról mesél.

Az erdő türelmes óriásai – A Bükki Nemzeti Park a Törzsvendég kilencedik epizódjában

Az Északi-középhegységbe, a Bükki Nemzeti Parkba kalauzol el bennünket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata kilencedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, akitől nemcsak azt tudjuk meg, milyen fák élnek együtt egy elegyes erdőben, de azt is, hogyan tanulhatunk tőlük türelmet és állhatatosságot.