Katona_József_Kimnach_László_1893.jpg

Jeles napok

Jeles napok

Tours-i Szent Márton

Szent Márton Pannoniában, Sabaria városában született, de Itáliában, Paviában nevelkedett. Atyjával, aki a hadseregben tribunus volt, együtt harcolt Constantinus és Julianus császárok alatt. Nem saját jószántából ugyan, mert gyermekkorától fogva isteni kegyelem hatotta át, s amikor tizenkét éves lett, szülei akarata ellenére a templomba szökött és kérte, hogy vegyék fel a hittanulók közé. Ettől kezdve remeteségben élt volna, ha testének gyengesége ebben meg nem akadályozza. Mikor pedig a császárok elrendelték, hogy a veteránok fiai harcoljanak az atyák helyett, hadba rendelték Mártont is, mihelyt tizenöt éves lett. Elég volt neki egyetlen szolga, azt is inkább ő szolgálta ki, még a lábbelijét is ő húzta le, és ő tisztította.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (részlet)

Katona József születésnapja – 1791

KATONA JÓZSEF (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.): drámaíró.1802-től a pesti és kecskeméti piaristáknál tanult, 1807-től a filozófiai osztályokat Szegeden és Pesten, 1810-től a jogot Pesten végezte. 1811–13-ban műkedvelő színészként, fordítóként és íróként részt vett a pesti színtársulat munkájában. 1813-tól jurátusként, az 1810-es évek második felében már jogi diplomájának birtokában pesti ügyvédi irodákban dolgozott. 1820. január 1-jén Pesten önálló irodát nyitott; november 3-án Kecskeméten al-, 1826. november 1-jén főügyésszé választották. Fölhagyott irodalmi munkásságával, íráskészségét tömör jegyzőkönyvek, ügyiratok meg tréfás vadásznapló készítésében használta; színházépítési javaslata és tervrajza (1826) tanúskodik a színészet iránti további érdeklődéséről. Részt vett hivatalnoktársai mulatozásaiban, terhes hivatali munkája mellett ez is oka lehetett szívszélhűdés okozta korai halálának.
Kezdetben a kor divatos, csekély értékű darabjaiból fordított a színtársulatnak. Későbbi művei történelmi drámák. Jeruzsálem pusztulása (1814) című szomorújátékát Josephus Flavius Bellum Judaicuma [Zsidó háború] alapján írta.1815-ben írta fő művének első változatát, (Bánk-bán Magyar Ország Nádor Ispánya) az Erdélyi Muzéum pályázatára. Bárány Boldizsár Rostájának (1817?) kritikai észrevételeit fölhasználva átdolgozta művét, s mivel annak előadását a cenzor nem engedélyezte, 1820 novemberében megjelentette (Bánk-bán, 1821). Számos történelmi forrást felhasznált hozzá, szövegébe német íróktól vett részleteket is beépített. A dráma kiemelkedő értéke cselekményének lankadatlan feszültsége és a jambikus formával is fokozott nyelvi ereje. Egyetlen vígjátékában (A rózsa, vagyis: a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814) Katona József a pesti színészvilágot mutatja be.
Versei tartalma magányérzés, szerelmi vágy, komor gondolatokkal való filozofikus vívódás, megformálásuk drámai monológokra emlékeztet. Stílusuk bonyolult, verselésük zeneiségre törekszik. Ez időben kezdett foglalkozni szülővárosának múltjával is.
Drámaírás iránti érdeklődésének zárása Kisfaludy Károly Ilkájáról írt bírálata és Mi az oka, hogy Magyar Országban a Játékszini Költő-mesterség lábra nem tud kapni? című tanulmánya.
Fő műve, a XIX. századi magyar irodalom három nagy drámájának egyike, lassan jutott elismeréshez. A Bánk bánt kevesen olvasták, első előadásai sem hoztak igazi sikert. 1848. március 15-én azonban közkívánatra tűzték műsorra. Erkel Ferencnek Egressy Béni szövegére írt operaváltozata (1861) népszerűbbé vált a drámánál. A dráma korábbi olvasataiban előtérbe került kódolt nemzeti tematika, valamint a magánélet és közéleti szerepvállalás ütköztetése mellett a mai olvasó mindenekelőtt a nyelv kétértelműségének, a nyelvhasználat hatalmi vonatkozásainak problémáját fedezheti fel a maga számára.

(Orosz László szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

November 11-én történt

1791-ben ezen a napon született Katona József, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja, akinek fő művét, a Bánk bánt az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára írta 1815-ben. Nemzeti drámánk ősbemutatóját 1833-ban – már a szerző halála után – tartották Kassán.

Ünnep

Tours-i Szent Márton ünnepe – A 4. században élt pannóniai, savariai születésű tours-i püspök a katonák, a koldusok, valamint számos mesterség védőszentje. Bővebben az OSZK honlapján olvashatunk róla.

 November 11-én történt

1606 Rudolf Habsburg-házi magyar király és I. Ahmed török szultán megkötötte a 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki békét.
1620 Az Angliából a Mayfloweren érkezett puritánok, „a zarándok atyák” a hajó fedélzetén aláírták az első új-angliai kolónia, Plymouth alapító iratát.
1847 Megkezdte munkáját Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés.
1880 Ausztráliában kivégezték az ötödik kontinens leghírhedtebb banditáját, Ned Kellyt.
1889 Washington lett az USA 42. állama.
1918 A vereséget szenvedett Németország képviselői a compiègne-i erdőben, egy vasúti kocsiban aláírták az antant diktálta fegyverszünetet, ezzel véget ért az első világháború.
1918 Lengyelország 123 éves felosztottság és idegen uralom után visszanyerte függetlenségét, a nap az ország nemzeti ünnepe.
1938 Kassát visszacsatolták a Magyar Királysághoz, az első bécsi döntés értelmében.
1981 A magyar rendőrséget felvették az Interpol tagjai közé.
1992 Borisz Jelcin orosz elnök az Országgyűlésben megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért.
2008 Befejezte küldetését a Phoenix amerikai Mars-kutató űrszonda.
2015 Klaus Iohannis román államfő kihirdette az RMDSZ által kezdeményezett törvényt, amely Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánítja november 13-át.

November 11-én született

1050 IV. Henrik német-római császár, aki Canossa-járásával írta be magát a történelembe
1449 Podjebrád Katalin cseh hercegnő, Hunyadi Mátyás első felesége
1791 Katona József, nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője. Részletesebb életrajza az OSZK honlapján olvasható.
1806 Rottenbiller Lipót, Pest egykori főpolgármestere
1807 Lendvay Márton énekes-színész, rendező
1811 Perczel Mór magyar honvéd tábornok
1821 Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író
1865 Szász Károly magyar politikus, író, kritikus, akadémikus
1883 Horváth Ernő, a magyar repülés úttörője
1898 René Clair francia filmrendező
1903 Csallány Dezső régész, múzeumigazgató
1922 Kurt Vonnegut amerikai író
1928 Kiss Ferenc József Attila-díjas irodalomtörténész
1953 Hegyi Ibolya Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész
1953 Éri Péter Kossuth-díjas népzenész
1958 Kulka János Kossuth-díjas színész
1960 Stanley Tucci Golden Globe-díjas amerikai színész, író, producer és filmrendező
1962 Demi Moore amerikai színésznő
1974 Leonardo DiCaprio Oscar-díjas amerikai filmszínész
1976 Palya Bea énekes, előadóművész

November 11-én halt meg

1677 Barbara Strozzi olasz zeneszerző, énekesnő
1855 Sören Kierkegaard dán filozófus
1884 Alfred Edmund Brehm német természettudós, zoológus
1887 Mészöly Géza festőművész
1888 Fátyol Károly cigány gordonkás
1918 Victor Adler osztrák szociáldemokrata politikus
1941 Schodits Lajos építész, tanár. Életéről és pályájáról részletesebben az OSZK honlapján olvashatunk.
1943 Szabolcsi Lajos író, lapszerkesztő
1955 Sümeghy József geológus, a föld- és ásványtani tudományok doktora

Csabrendeken született 1892. január 4-én, egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte. Pályájára döntő hatással voltak Gaál István őslénytani kollégiumai. 1920-ban megszerezte a doktorátust, ugyanakkor kinevezték a Szegedre települt kolozsvári egyetem ásvány-földtani tanszékére tanársegédnek, 1926-ban Horusitzky Henrik helyére került a Földtani Intézetbe. 1932-ig osztálygeológusként dolgozott, ekkor főgeológussá nevezték ki. 1946-tól a Földtani Intézet vízügyi, majd síkvidéki osztályának vezetője. Eredeti kutatási területe a Nyugat-Dunántúl volt. A pannóniai rétegsor kérdéseit a mélyfúrások anyaga alapján egészen új megvilágításba helyezte. Az 1920-as évek végétől síkvidéki geológiával foglalkozott. Új alapokat teremtett az úgynevezett síkvidéki, legfiatalabb negyedkori üledékekre korlátozódó földtani térképezés számára. Kőzetfacies-térképei úttörő jelentőségűek. Elsőként vizsgálta a Nagy-Alföld geotermikus viszonyait. 1950-ben a síkvidéki területek egységes újratérképezésének vezetője volt; az ő érdeme az ország új, 1:300 000 arányú talajtérképe. Forrás: OSZK.

1965 Kövendi Dénes magyar klasszika-filológus
1973 Artturi Virtanen Nobel-díjas finn biokémikus
1993 Gulyás György Liszt Ferenc-díjas karnagy, zenetanár, érdemes és kiváló művész
2004 Jasszer Arafat Nobel-békedíjas palesztin politikus
2009 Kokas Ignác Kossuth-díjas festő
2009 Tüskés Tibor irodalomtörténész
2010 Dino De Laurentiis Oscar-díjas olasz filmproducer
2018 Horváth Zoltán Erkel Ferenc-díjas operarendező

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

„Az olvasó kezében is ott van a balta” – 200 éve született Dosztojevszkij

„Az én szememben Dosztojevszkij életműve arról szól, hogy ilyen az ember, tessék tudomásul venni: fenséges és mocskos, tündökletes és esendő, nagyszerű és aljas” – mondta a Kultúra.hu-nak Soproni András műfordító, akit a 200 éves jubileum kapcsán az orosz íróról, illetve az általa magyar nyelvre fordított Bűn és bűnhődés című regényről kérdeztünk.

„A saját hang belső igazságot is jelent” – interjú Palya Beával

A tiszta ének koncentrációval kezdődik, saját hangra pedig nemcsak az énekeseknek van szüksége, hanem mindenkinek, aki közelebb akar kerülni magához. Palya Bea szerint az éneklés önmagunk ismeretének művészete is. Saját kurzusáról és a DEX-en tartott dalszerző workshopjáról kérdeztük.

„Soha nem lesz művész, aki nem keringőzött a halállal” – Kurt Vonnegut, a szatíra mestere

Kiábrándultság, illúzióvesztés, elidegenedő társadalom, szkepticizmus: Kurt Vonnegut aktuálisabb, mint valaha. Tíz, neki tulajdonított idézettel és néhány kevésbé ismert ténnyel emlékezünk az 1922. november 11-én született, fanyar, ironikus stílusáról, mély humanizmusáról ismert nagy amerikai íróra.

Elhunyt Éri Péter népzenész

Életének 70. évében vasárnap elhunyt Éri Péter Kossuth-, Liszt Ferenc- és Martin György-díjas zenész, népzenész, a Muzsikás együttes tagja – tudatta Facebook-oldalán a művész lánya és az Óbudai Népzenei Iskola.