Nyáry Krisztián: A mérhető siker jó stimulus, de a nap végén nem ez érdekel

Egészen korán megtanult olvasni, a szabadság számára a legfontosabb érték, szerencsésnek tartja magát, hogy azzal foglalkozhat, amit szeret. Vajon hogyan lesz egy irodalomtörténészből sajtófőnök, aki végül a könyvkiadásban találja meg igazán önmagát? A Hajógyár Életút-sorozatának vendége Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember.

Nyáry Krisztián 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel több kötet is született, melyeket számos további kultúrtörténeti sikerkönyv követett. Legújabb könyve Így ettek ők - magyar írók és ételeik címmel jelent meg.

Mint mondja, a könyvírásban leginkább a kutatómunkát élvezi. Azt, amikor valami újdonságra, érdekességre bukkan. A szórakoztató, ismeretterjesztő műfajba sorolja az írásait, amelyekhez ennek megfelelő nyelvezetet használ.

„Elképzeltem, hogy kinek beszélek. Olyan embereknek mesélek írók életéről, akik szeretik az irodalmat. Fontosak nekik ezek a szerzők, de nem az irodalomtudományon belül vannak. Érettségiztek irodalomból, szeretik Kosztolányi Dezsőt, de nem fognak egy szakmai monográfiát elolvasni.”

Amikor felajánlották neki a Magvető és az Athenaeum Kiadó igazgatói székét, Alexander Brodytól kért tanácsot. Ő a nyolcvanévesek bölcsességével azt felelte neki, hogy ennél egyszerűbb dilemma nincs a világon, mivel ilyen lehetőségből csak egy jön. Ha nemet mond, nem jön több, ha pedig igent mond, akkor még mindig dönthet úgy, hogy ez nem jött be, de fordítva ez az opció nincs.

„Végül igent mondtam, és kiderült, hogy teljesen igaza van. Korábban mindig azon gondolkodtam, hogy olyan helyen szeretnék dolgozni, aminek az irodalomhoz és az üzlethez is van köze. De magamtól valahogy nem sikerült rájönnöm, hogy ha ezt a kettőt összerakom, akkor az maga a könyvkiadás.”

Íróként hogyan veszi fel a harcot a digitális cunamival? És mi a véleménye a sikerről? Kiderül a Hajógyár Életút-sorozatából.

Borítókép: Kurucz Árpád / Magyar Kultúra

Ez is érdekelheti

Ferenczi György: Én csak az erőből értek

A szájharmonika nagymestere, szólistaként Tátrai Tibor és Jimi Hendrix az első számú példaképe. Vajon miért tört bele majdnem a bicskája a rackásan újrahangszerelt Kacsóh Pongrác-féle János vitézbe? Erről is mesél Ferenczi György Máté Péter-díjas zenész a Hajógyár Életút-sorozatában.

Both Miklós, a 21. század Bartók Bélája

A legtöbbször ezzel a jelzővel illetik Both Miklóst a Palimo Story kapcsán. Népdalgyűjtés céljából járt Indiában, Iránban, Kínában, Oroszországban, Erdélyben és Ukrajnában is. A Hajógyár Életút című sorozatának vendége Both Miklós zeneszerző, előadó, néprajzkutató, a Hagyományok Háza főigazgatója.

Juhász Anna: A Gutenberg-galaxis működik és működni is fog

Vérében van az irodalom. Vagy ahogyan ő fogalmaz, számára az irodalom világnézet. Pedig volt idő, amikor indiai nagykövetnek készült. A Hajógyár Életút című sorozatának vendége Juhász Anna Prima Primissima díjas irodalmár.

A celofánbőrű királykisasszony

Moldvai és széki népdalokon tanulta a zenét és a táncokat. Tatája már kislányként azzal biztatta, hogy egyszer a tévében fog „énekölni”. A Hajógyár Életút sorozatának vendége Palya Bea Prima Primissima díjas és kétszeres Artisjus-díjas magyar népdalénekes, előadóművész.