A kiegyezés után meginduló erőteljes polgári fejlődés a vidéki városokat is elérte, nem kivétel ez alól a nyírségi megyeszékhely, Nyíregyháza sem. A századforduló kedvelt építészeti stílusában, a szecesszióban is több remekmű született a városban. Érdekesség, hogy a szecessziós épületekre még a historizáló építészet kedvelt alakjai, a puttók is felkerültek.
Nyíregyházán a századforduló környékén lázas építkezési hullám vette kezdetét. Az állomás és a városközpont közti terület beépítése, valamint a kiterjedt utcaszabályozás révén keletkezett új telkeken sorra emelkedtek a köz- és magánépületek, amelyek jó része a szecessziós stílust követte. A nemesi származásúak – beleértve a dzsentriréteget – elsősorban konzervatív értékrendűek voltak, ezért ők az Alpár Ignác nevével fémjelzett historikus stílusban terveztették épületeiket. A feltörekvő városi polgárság épp ellenkezőleg: a Lechner Ödön által elindított szecessziót választotta épületei számára. Érdekes módon a bankok is a szecessziós stílust preferálták, míg a közigazgatási és oktatási épületek stílusa inkább a historizmus volt.
A város szülötte Führer Miklós, aki számos tervével a szecessziós stílus egyik legkiemelkedőbb építészének tekinthető Nyíregyházán. Több középület és magánépület is az ő nevéhez köthető a városban.
Führer 1873-ban született Nyíregyházán, Budapesten végezte a Felső Építésziskolát és a Festőművészeti Akadémiát. Először a Magyar Államvasutaknál dolgozott, majd elszegődött Alpár Ignác irodájába. 1908-ban önállósította magát. Az első világháború előtt tervezett, ekkor születtek nyíregyházi épületei is, a háborút követően már csak kivitelezőként vállalt munkát. Budapesten például a Százados úti művésztelep épületeinek kivitelezési munkáiért felelt. 1903 és ’07 között a Magyar Pályázatok című lapnak volt a munkatársa, amelyet 1907-től Magyar Építőművészet néven tulajdonosként és főszerkesztőként működtetett. 1948-ban hunyt el Budapesten.
Führer Alpár Ignác irodájában együtt dolgozott Vágó Józseffel, akinek érdeklődése a lechneri magyaros szecesszió mellett kiterjedt az osztrák Jugendstil, vagyis a szecesszió geometrikus irányzatára is. Vágó hatása érződik az egykori Otthon (később Béke, majd Bristol) szálló épületén. A Vágóra jellemző szegecselt kőburkolat, lecsapott sarkú nyílászárók, íves oromzatok, aszimmetrikus tömegformálás, népies ihletésű, stilizált díszek jelennek meg ezen az elegáns épületen.
A görögkatolikus püspöki palota épülete egy saroktelken található. Führer a hosszan elnyúló épület homlokzatát előreugró zárt erkélyekkel és fölöttük kiemelkedő oromfallal tagolta.
A lekerekített sarok tetőzetét pedig huszártoronnyal zárta. Az oldalsó kapuk és a loggia melletti falmezőkben egy-egy antik görögös viseletű, figurális dombormű található, a homlokzaton elszórtan geometrikus vonalakkal ábrázolt növényi ornamentikák láthatók, Krisztián Sándor szobrászművész munkái.
Führer Miklósnak köszönheti a város az egyik legcsinosabb lakóházát, Nyíregyháza egykor kedvelt varrónőjének, Keresztessy Sárikának a házát. A zártsoros beépítésű lakóházat pávát ábrázoló díszítményeiről pávás háznak is nevezik a helyiek.
A pávamotívum három formában is megtalálható az épület díszítőmotívumai között a madár hírnevéhez méltó különleges formában: a farktollakat üvegből készített kék szívekkel és arany háromszögekkel rakták ki. Az ablakokat elválasztó lizénákon oldalnézetben szerepelnek a pávák, és egy kék üvegből kirakott geometrikus mintasor is végigfut rajtuk. Sajnos az épület leromlott állapotban van, félő, hogy hamarosan díszeit veszti.
A nyíregyházi szecessziós építészet több remek, a városképet meghatározó épületet is köszönhet a Papp Gyula–Szabolcs Ferenc építészpárosnak. Szabolcs Ferenc 1874-ben született Tiszalökön. Münchenben és Párizsban tanult építészetet, majd Budapesten Schickedanz Albert mellett kezdett dolgozni az ezredéves emlékmű és a Szépművészeti Múzeum tervezésén. A szintén külföldön, Berlinben és Párizsban tanult Papp Gyulával Schickedanz irodájában találkozott, majd együtt nyitottak önálló tervezői irodát. Többek között a nyírbátori községházát és takarékpénztárt, valamint az ungvári zsinagóga épületét is nekik köszönhetjük.
Nyíregyházán ők tervezték az Általános Hitelbank, jelenleg házasságkötő terem elegáns épületét. A homlokzatot zárt erkély, eltérő formájú nyílászárók, háromszögletű oromzat teszi mozgalmassá. A földszintet márványlapok és közéjük rakott üvegmozaikos rombuszok borítják, a kőlábazatba tulipánmotívumokat gravíroztak.
Bár a szecesszióra nem igazán jellemző, itt a főbejárat feletti erkély mellvédjét mégis szorgos puttók díszítik, és a növényi fonatokból álló gipszstukkók is inkább a barokk stílus eszköztárára jellemzők. Ezek ellenére is összhatásában a szecessziós építészetet idézi a palota.
A Papp Gyula–Szabolcs Ferenc építészpárosnak köszönhető a városképet erősen meghatározó Nyírvíz Szabályozó Társulat székháza, röviden a Nyírvíz-palota. A monumentális négyemeletes épület sarkát kupola koronázza meg, tetején kiterjesztett szárnyú réti sassal, amely az építtető társulat címeréből került a magasba. Az 1950-es években eltávolították, mert turulnak vélték. A 2013-ban befejeződött felújítás után került vissza a helyére.
A homlokzatot előreugró rizalitokkal, nyitott és zárt erkélyekkel törték meg, a nyílászárók méretkülönbözőségével is játszottak az építészek, hogy a palota összhatása méretei ellenére ne legyen túl nyomasztó. Részleteiben pedig a szecesszió kedvelt motívumvilága köszön vissza: farkasfogas díszítésű falitükrök, átkötött levélfonatos stukkódíszek, virágokkal, indákkal és csigavonalakkal dúsan díszített erkély- és lépcsőházkorlátok, festett ólomüveg ablakok, a záróoromzaton Róth Miksa által készített, a halászat és a földművelés allegorikus mozaikalakjai láthatók.
A szecesszió egyik kiemelkedő, legfőképp a fővárosban működő építésze, Kőrössy Albert Kálmán is elnyerte egy nyíregyházi banképület tervezését, Kiss Gézával karöltve. Bár külső homlokzatdíszeiben inkább a historizmust idézi, a tetőzet, az épület élénk színe és a mozgalmas tömegformálás mégis inkább szecessziós összhatást kelt.
Kőrössyt az egyik legjelentősebb Lechner-követőnek tartja a művészettörténet, aki magyaros motívumaiban sokszor még a mesterén is túltett. Ezen az épületen erre csak a tetőzet mozgalmas hullámzása és a tetőcsúcson álló kőfaragványok utalnak, de az építész tehetségét leginkább a két utcafrontra nyíló eltérő, mégis harmonikusan illeszkedő homlokzatok kiváló kialakítása bizonyítja. Egyik oldalon egy félköríves oromzatú, zárt erkélyes változatot tervezett, míg a másikra tornyos végződésű, erkélyes homlokzatot. A kváderköves vakolat, a földszinti ablakok feletti virágmintás domborművek ismétlődése és a nyílászárók egységes méretezése az eltérő homlokzatok ellenére is harmonikus megjelenésű épületet eredményezett.
A magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakjai voltak a nagyváradi születésű Vágó fivérek. Az 1907-ben megépült Haissinger-patika az ő alkotásuk. A zártsorú, lakóházas övezetben található épületben patika is működött, annak bejárata fölé a Vágó fivérek által kedvelt, hullámzó oromfalat terveztek, amelyet szívekkel és gyöngyökkel ékesített keskeny sávok és ovális medalionpárok díszítenek. Más nyíregyházi épületekhez hasonlóan itt is feltűnnek a puttók, bár a szecessziónak egyáltalán nem tartoznak a kelléktárába.
A szépen felújított épület lakórészén körívben előreugró ablaksor látható, a már korábban leírt oromfalakon is látott díszeken túl itt maszkok is megjelennek.
A város családi házas övezetében sétálva jó néhány szecessziós stílusú villát találhatunk. Kiemelkedik közülük – nem csupán élénk kék színe miatt – ívelt oromfalával, számtalan szecessziós motívumával a Ruzsonyi-ház. Tervezője Pavlovits Károly, a város szülötte. 1901-ben végezte el a József Műegyetemet, majd Lechner Ödön tanítványaként dolgozott annak irodájában. 1904-ben megpályázta szülővárosa mérnöki hivatalát, de elutasították képzettségének hiányára hivatkozva. Pavlovits megfellebbezte a döntést, és bebizonyította, hogy rendelkezik a megfelelő végzettséggel, 1906-ban ismét pályázott az állásra, de eredményhirdetés előtt visszalépett. Később Debrecenbe tette át székhelyét, Nyíregyházán családi házak tervein maradt fenn a neve.
A vadászati és díszműáruk kereskedelmével foglalkozó Ruzsonyi család házán Lechner Ödön stílusának hatása érzékelhető. A hullámos, pártás lezárás, a stilizált népies motívumok és a népies vonalvezetés mind a nagy mester hatásáról tanúskodik.
A pártázatban elhelyezett, népi motívumokkal díszített majolikatálak azonban látványos és egyedi megjelenést kölcsönöznek az épületnek.
Egy másik, Pavlovits Károly által tervezett lakóházon, a Széchenyi utca 20-as számún is érezhető a lechneri hatás. A virágmintás, lágy ívű pártázatot, az íves lábazatkiképzést és a kapu feletti érdekes formájú világítónyílást akár Lechner Ödön is tervezhette volna.
A nyíregyházi Benczúr téren barangolva még jó néhány szecessziós villaépületben gyönyörködhetünk, ezek elsősorban a bécsi szecesszió geometrikus stílusát követik. A szépen felújított homlokzatok nyomán el lehet képzelni a századforduló gyorsan fejlődő polgári világát. Közülük is kiemelkedik a Sarkadi Adolf tervei alapján felépült egykori szabadkőműves páholy, a Világosság temploma, amelyről mára többségében lekerültek a szabadkőműves jelképek, a szfinxeket kivéve.
Források itt, itt, itt, valamint: Felfedező utak – Szecessziós épületornamentika a vidéki Magyarországon, Holnap Kiadó, 2016. Szerkesztette: Brunner Attila
