Nyolc megdöbbentő történelmi furcsaság

Abraham Lincoln és John Fitzgerald Kennedy életében megdöbbentően sok egyezés volt. Száz év eltéréssel bár, de mindkettőjüket ugyanabban az esztendőben választották meg: míg Lincoln 1860-ban állhatott az Egyesült Államok élére, addig Kennedy 1960-ban foglalhatta el az elnöki széket. Mindkét államférfit egy déli származású, Johnson vezetéknevű elnök követte, akik száz év eltéréssel jöttek világra: Andrew Johnson 1808-ban, míg Lyndon B. Johnson 1908-ban. A két elnök gyilkosa szintén egy évszázad eltéréssel ugyanabban az évben született (Booth 1839-ben, Oswald 1939-ben), és mindkét merénylő erőszakos halált halt, mielőtt bíróság előtt felelhettek volna tettükért. Booth egy színházban ölt, és egy raktárban bújt el, míg Oswald egy raktárépületből lőtt, és egy filmszínházban rejtőzött el. Míg Lincoln a Ford színházban lett merénylet áldozata, addig Kennedy egy Ford Lincolnban utazva vesztette életét. Végezetül, Lincoln titkárnőjének vezetékneve Kennedy, míg Kennedy titkárnőjének családi neve Lincoln volt.

Lincoln és gyilkosa személyéhez egy további véletlen is kapcsolódik, ugyanis Edwin Booth, Abraham Lincoln gyilkosának bátyja megmentette Lincoln fiának, Robert Toddnak az életét. Az elnöki gyermek Jersey City vasúti állomásán várakozott, amikor egyensúlyát vesztve majdnem egy érkező vonat elé esett, azonban egy kéz váratlanul megragadta és felhúzta. A kéz gazdája Edwin Booth volt, korának legnagyobb amerikai színésze, akinek öccse nem sokkal később kioltotta Lincoln életét.

Kennedy merénylője, Lee Harvey Oswald is számos véletlennek köszönhetően tudta végigvinni a tervét. A marxista beállítottságú férfi a tengerészgyalogságnál szolgált három évig, majd pont annál a Texasi Tankönyvlerakatnál kapott állás 1963. október 16-án, ahonnan 1963. november 22-én lelőhette John Fitzgerald Kennedy elnököt.

Más amerikai elnökök életében is feltűntek furcsaságok, például két korai elnök, az egymást követő John Adams (1797-1801) és Thomas Jefferson (1801-1809) egy napon, a mindkettejük által szignált függetlenségi nyilatkozat aláírásának ötvenedik évfordulóján, 1826. július 4-én halt meg.

Ferenc Ferdinánd halála 1914. június 28-án szintén egy tragikus véletlennek köszönhető, ugyanis Gavrilo Princip és csoportja többször is ?igen amatőr módon ? próbálta meg eltenni láb alól az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét. Aznap már egyszer sikertelen bombamerényletet követtek el a főherceg ellen a szervezkedő szerbek, viszont ezt Ferenc Fedinánd túlélte. A hivatalos program lezárulta után azonban a főherceg a helyőrségi kórházba akart utazni a robbantás sérültjeinek meglátogatása végett, ámde erről a sofőr csak később értesült, így az utcán kellett irányt változtatni a kórház felé. A már csalódott, ámde lesben álló Principre most rámosolygott a szerencse, így gyorsan cselekedett és pár lövéssel halálosan megsebesítette a főhercegi párt, tragikus események láncolatát indítva el.

Az egyéni életekben is számos furcsaság történt, erre példa egy 157 év múltán azonos körülmények között megismétlődött gyilkosság. Mary Ashford holttestét 1817. május 27-én találták meg egy kis angol falu, Erdlington közelében, míg egy másik lány, Barbara Forrest testére 1974. május 27-én leltek rá, Ashford maradványainak egykori helyétől csupán körülbelül 274 méterre. Mindkét fiatal nő húsz éves volt ? azonos napon születtek ? de végzetükben is osztoztak, mert mindkettejüket megerőszakolták, majd megfojtották. Más körülmények is egyeztek, ugyanis mind a ketten egy barátjukat készültek meglátogatni, mind a ketten ruhát cseréltek, és halálukat megelőzően táncolni voltak. Végül mindkét esetben egy Thornton nevű személyt gyanúsítottak, de mindkét vádlottat felmentették.

Egy furcsa párhuzam a normandiai partraszálláshoz is köthető, ugyanis Leonard Dawis, egy nyugalmazott tanár a hadműveletet megelőző hetekben olyan rejtvényeket készített a Daily Telegraph számára, amelyek tartalmazták a titkos fedőneveket: Overlord, Neptune, Utah, Omaha, Mulberry. Eisenhower stábja felfigyelt a furcsa egyezésre ? ugyanis például az Utah és Omaha egyazon feladványban szerepelt ? ezért a tanárt letartóztatták, majd szabadon engedték.

A világtörténelem egyik leghíresebb hajókatasztrófáját, a Titanic elsüllyedését már a tragédia előtt, 1898-ban papírra vetették, ugyanis Morgan Robertson (1861-1915) írt egy regényt Hiábavalóság címmel. A történetben egy brit luxushajó, a HMS Titan süllyedt el az Atlanti-óceán északi felén, a baleset során az utasok nagy része életét vesztette. A regény akkor vált igazán aktuálissá, amikor a Titanic 1912 áprilisában elsüllyedt. Robertson akaratlanul számos részletre rátapintott: a Titan és a Titanic is három hajócsavarral rendelkezett, mindkettő körülbelül 800 láb hosszú volt, mindkét hajó áprilisban utazott 25 csomó körüli sebességgel, és ütközött jéghegynek; viszont nem minden részlet egyezett, mert a Titan gyorsan elsüllyedt, míg a Titanic csak órák után került a jeges hullámsírba.