A tavaly szeptemberben a Debreceni Infrastruktúrafejlesztő Kft. által kiírt tervpályázaton a zsűri két pályázatot talált megvételre érdemesnek öt-ötezer euró értékben. A pályázaton harmadik helyen végzett a Középülettervező Zrt. terve, a második a 3XN A/S és a Nautes Építészműterem Kft. közös pályaműve lett. Az első helyet megszerző Bjarke Ingels Group (BIG) és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. közös pályázatát hatvanezer, a második helyezettét negyvenezer, a harmadikét tízezer euróval díjazták. A megmérettetésre öt hazai és öt külföldi meghívott építésziroda mellett négy iroda pályázhatott.
Ez a díjkiosztó jóval több mint egy tervpályázat eredményhirdetése, ma egyszerre ünnepeljük az építészetet és a természetet, a két legfontosabb ügyet, amit igazából nem is lehetne szétválasztani – mondta a díjátadón az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára. Lánszki Regő szerint a projekt új lehetőségeket nyit nemcsak a város, de az egész régió számára, a turizmusban éppúgy, mint az oktatásban, a kutatásban, hosszú távon pedig a demográfiai folyamatokban is. A helyszínnel kapcsolatban megjegyezte, nem az a kérdés, miért Debrecenbe kerül a múzeum, hanem az, hogy miért csak most kerülhet oda. Az új épület bizonyítani fogja, hogy a hajdúsági vármegyeszékhelyen is lehet ikonikus épületeket alkotni, amely – kapcsolódva az állatkerttel – az egész Nagyerdőt új szintre emeli, komplex élményt nyújtva a látogatóknak.
Elmondta, hogy a Bjarke Ingels Group (BIG) és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. közös pályázatában megjelenő épület úgy „ikonikus”, hogy közben illeszkedik a környezetbe, identitást erősít, de önmagában is olyan alkotás, amelyhez kötődni lehet és amely lenyűgöz.
Papp László, Debrecen polgármestere (Fidesz–KDNP) köszöntőjében kiemelte, hogy Debrecenben az elmúlt és a jövendő években több mint egymillió négyzetméternyi ipari ingatlan épült és épül fel, de emellett megújultak a történelmi épületek is, mint például a színház. A múzeum költözésére kitérve azt mondta, szerinte Debrecen alkalmas és méltó egy ilyen nemzeti és egyben nemzetközi jelentőségű fejlesztés megvalósítására.
A csaknem 23 ezer négyzetméteres új épület tervpályázatának díjátadóján Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója a múzeum történetét idézte fel. Kiemelte, hogy Debrecen azért jó helyszínválasztás az önálló épületnek, mert az egyetemen zajló kutatások, az itt tanuló hallgatók a legfontosabbak a gyűjtemény számára.
Martha Thorne, a tervpályázatot elbíráló zsűri tagja, az építészeti Nobel-díjként is emlegetett Pritzker Architecture Prize volt ügyvezető igazgatója elmondta: az anonim pályázatra 14 pályamű érkezett, a zsűri célja pedig az volt, hogy ne egy-egy bíra személyes ízlése érvényesüljön, hanem azt a javaslatot válasszák ki, amely az összes szempontnak megfelel.
A győztes pályázók nevében Hanna Johansson, a BIG munkatársa kiemelte, hogy tervükkel egy olyan épületre tettek javaslatot, amely nemcsak otthonául szolgál majd a múzeumnak, hanem integrálódik a debreceni Nagyerdőbe, és a helyi lakosok számára új térként is szolgál.
Kun Ferenc, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy hamarosan meghirdetik azt a közbeszerzési eljárást, amelynek keretében az első díjat kapott pályamű alkotói kapnak lehetőséget ajánlattételre. Eredményes eljárást követően pedig kezdetét veheti az a munka, amely az elméletet valósággá formálja.
