A régészek hamarosan befejezik Jeruzsálem óvárosában a Szent Sír-templom padlózatának feltárását és felújítását, melynek során számos fontos felfedezést tettek.
Virágpor-analízis segíti a régészeket a kormeghatározásban
A Golgotánál, Jézus hagyomány szerinti keresztre feszítésének helyénél a padlózat alatt mintegy kétezer évvel ezelőtti olajfák és szőlőtőkék nyomait találták meg, ami megfelel János evangéliuma szavainak: „Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust.” (János 19:41–42)
Az egykori kert létezését régészeti növénytani és pollenanalízis vizsgálatokkal, vagyis a templom padlója alól, a kétezer éves, még a kereszténység előtti korok rétegeiben talált virágporok elemzésével állapították meg, azonban a pontos kormeghatározáshoz a radiokarbon-vizsgálatot még nem végezték el. „Tudjuk, hogy a terület Hadrianus császár idejében, a 2. század első felében a város része volt, miután a rómaiak felépítették Aelia Capitolinát” – közölte a The Times of Israellel Francesca Romana Stasolla, a római Sapienza Egyetem professzora, a 2022-ben kezdődött ásatások vezetője. „Azonban Jézus idején a terület még nem volt a város része” – tette hozzá.
Aelia Capitolinát az időszámítás szerint 70-ben, a zsidók felkelése miatt lerombolt Jeruzsálem helyén építették fel a rómaiak. A keresztény hagyomány szerint a Szent Sír-templom a Golgota, vagyis koponya alakú hegyen azon a helyen áll, ahol Jézust megfeszítették, és az ahhoz közeli sír fölött, amelyet a mai formájában 1810-ben felépített edikula, vagyis kis szentély jelöl a templomban.
A kőbányától a templomig
2019-ben, több évtizedes vita után a templommal rendelkező három központi vallási közösség, az Ortodox Patriarchátus, a Szentföld Őrzőinek katolikus rendje és az Örmény Patriarchátus beleegyezett a Szent Sír-templom jelentős felújításába, ezen belül a 19. századi padlózat felújításába, melynek során ásatásokat végeznek a templom múltjának pontosabb megismerésére.
Az ásatásokat a helyszín érzékenysége és a látogatás biztosítása érdekében mozaikszerűen végzik, a La Sapienza Egyetem kutatói egy-egy részt feltárnak és felújítanak, az adatokat és leleteket Rómába küldik feldolgozásra, közben ideiglenes padlót raknak le a zarándokok számára. „Bár nem volt lehetőségünk arra, hogy egy pillantással lássuk a templom teljes feltárását, az új technológiák lehetővé teszik számunkra, hogy laboratóriumainkban újraalkossuk a nagyobb képet – közölte Stasolla. – Csak egy darabot ásunk ki egyszerre, de végül egy teljes multimédiás rekonstrukciót fogunk kapni a teljes képről.”
A Szent Sír-templom helyén az első keresztény épületet a negyedik században a római császárok közül a kereszténységre elsőként áttért Konstantin emelte. Ezt a templomot a perzsák felgyújtották a hetedik században, majd az újjáépített szent helyet al-Hakim kalifa támadta meg 1009-ben.
A keresztes lovagok idejében, a 12. században jelentősen átépítették és felújították, jelenlegi formájában azóta áll a templom. Stasolla szerint a templom padlója alatt rejtőző rétegek egy könyv oldalaihoz hasonlóan különleges krónikáját adják Jeruzsálem történetének a vaskortól kezdődően (időszámítás előtt 1200–586).
„A templom egy kőbányára épült, Jeruzsálem óvárosának jelentős részéhez hasonlóan – közölte a professzor asszony. – A kőbánya már a vaskorban működött. A feltárás során kerámiákat, lámpásokat és más mindennapi tárgyakat találtunk, amelyek abba az időszakba nyúlnak vissza.”
Később mezőgazdasági művelésre használták ezt a területet. „Alacsony kőfalakat építettek, és a közöttük lévő teret földdel töltötték ki – hangsúlyozta a szakember a legújabb kutatási eredményeket. – A régészeti-botanikai leletek különösen érdekesek számunkra. János evangéliuma említ egy zöld területet a Golgotától a sírig, és beazonosítottuk ezeket a megművelt földeket.”
Százezer cserépdarabból rajzolódik ki a múlt
Jézus idején a korábbi kőbányát temetkezési helyként is használták, más jeruzsálemi helyekhez hasonlóan több helyen sziklasírt vájtak a kövekbe. „Fokozatosan elhagyták a kőbányákat, és különböző szintjein sírokat vágtak ki – mondta Stasolla. – Konstantin kiválasztotta azt a sírhelyet, amelyet Jézus sírjaként tiszteltek, és körülötte ásták ki a jelenlegi rotundát, elszigetelve a többi temetkezési helytől” – tette hozzá a Szent Sír-templom rotundájára, a Jézus sírja fölé emelt kör alakú templomrészre utalva.
„A jelenlegi edikula alatt találtunk egy kör alakú alapot, amely a sír fölé emelt első, márványból készült emlékműnek volt a része – mondta. – Ez érdekes, mert az edikulát az 5. és 6. századból származó legrégebbi ábrázolásai kör alakúnak írják le. Így azt hisszük, hogy ez a köralap az eredeti struktúra része volt, amelyet Konstantin épített.”
Évekig fog tartani a feltárás eredményeinek tudományos dokumentálása, benne a megtalált mintegy százezer cserépdarabbal, de a régészeti munkálatok valószínűleg néhány hónapon belül befejeződnek. „Csak az északi oldalsó hajó egy részét kell még kiásnunk. A felfedett valódi kincs azoknak az embereknek a története, akik itt fejezték ki a hitüket, és ezzel megteremtették ezt a helyet. Akár hiszünk, akár nem hiszünk a Szent Sír történetiségében, tény, hogy generációk hittek benne. Ennek a helynek a története Jeruzsálem története, és legalábbis egy bizonyos pillanattól kezdve Jézus Krisztus imádatának története is” – tette hozzá.
