A PesText évről évre a világirodalom legjavát hozza Budapestre, szakmai programokkal, könyvbemutatókkal és kerekasztal-beszélgetésekkel. A most hétvégén zajló művészeti fesztivál a Három Hollóban és a Deák17 Galériában is várja az érdeklődőket. Az események vendégeiről az 1749 oldalán meséltek a magyar résztvevők.
Pénteken, szeptember 27-én 18.00 órától a kortárs francia képregényvilágból érkezik a Három Hollóba Philippe Brenot, aki A szex hihetetlen története című kötetét hozza majd magával. A szextörténet stációit feldolgozó képregénykönyv tabudöntögetéséről Jeney Zoltán író, műfordító beszélget majd a szerzővel. Jeney szerint a mű hazai bemutatása azért is fontos, mert az életnek ezen a területén van az ember „leginkább magára hagyva” – így kardinális kérdés, hogy folytatunk-e róla diskurzust. És hogy ebben milyen szerepet tölthet be egy képregény?
„A könyv haszna elvitathatatlan, hogy csak egy párhuzamot állítsak fel, gyerekkoromban, amikor a Rajzos zenetörténet című képregényt lapozgattam, gyakorlatilag megszereztem zenetörténeti alapműveltségemet. Azt hiszem, ez a könyv is hasonló hatékonysággal segít minket a szexualitás kultúrájának megismerésében” – mondta Jeney az interjúban.
Szintén 27-én kapja mikrofonvégre a norvég világutazó, író Gunnar Garforst Szűcs Péter író, akinek tavaly Patat Bence fordításában megjelent Ahol csak a madár jár című könyvéről esik majd szó. A kötet a világ turisták által ritkán látogatott szegleteibe kalauzolja el az olvasót, betekintést engedve például Türkmenisztán, Afganisztán, Nauru és Dél-Jemen társadalmának hétköznapjaiba.
A rendhagyó útikönyv ugyanakkor nem a turistáskodásra buzdít, Szűcs Péter szerint leginkább azokhoz szól, „akik nyitottak és kíváncsiak a világra, és eleve nem a sokat látogatott, mainstream helyekre vágynak”. Mint mondta, a turista és az utazó között a legnagyobb különbség, hogy míg előbbi mindenhol „az otthoni komfortját szeretné megkapni”, addig utóbbi „szeretne részt venni a helyiek életében és megismerni velük a helyi szokásokat”. De Szűcs beszélt személyes tapasztalatairól és arról is, a környezeti változások milyen dilemmák elé állítják utazásainak megtervezésekor. A vele készült interjú itt olvasható.
Természetesen a skandináv krimi sem maradhat ki az idei kínálatból, amely műfaj friss női hangja, Yrsa Sigurðardóttir vendégeskedik majd szeptember 28-án, szombaton 17.00 órától a Három Hollóban. Beszélgetőtársa Molnár T. Eszter író lesz.
„Az eleve színes északi krimiirodalomban Yrsa maga is rendkívül sokoldalú szerző, hiszen két sorozat mellett önálló regények írója is. Míg a sorozataiban a hátborzongató bűntények mellett van helye a könnyed, akár vicces párbeszédeknek is, és kötetről kötetre fejlődnek a szereplők közötti kapcsolatok, az egyedülálló regények tempója feszesebb, tónusa sötétebb, világuk kietlenebb, és nem állnak tőlük távol a horror stílusjegyei sem. Erőssége a sorozatok nagy ívű dramaturgiája és az izgalmas regényvilág építése, támaszkodik az izlandi mondavilágra, és remekül, komoly ismereteket is mozgatva ábrázolja a geológiai és biológiai környezetet, de amiben igazán különleges, az a lassú tempójú feszültségkeltés. Nem sok könyv olvasása közben féltem az utóbbi időben, de Yrsa önálló regényei bemásztak a bőröm alá, és jó ideig nyugtalanítottak” – mesélte az 1749-nek Molnár T. Eszter.
Az északi történetek után 18.00 órától Fiona McPhillips első magyar nyelven megjelent thrillerét, A hallgatás sebeit mutatják be az írónő jelenlétében, akit Smid Róbert irodalomtörténész kérdez majd. A Stephen King figyelmét is felkeltő alkotó regénye kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekményeket dolgoz fel, de az ír társadalmat, az ottani iskolai életet is górcső alá veszi.
„(…) az iskola toposza miatt nagyon koncentrált a regény dramaturgiája, mindegyik szereplő jelentőséggel bír, és a konfliktusokat kiélezik a köztük lévő kapcsolatok: a történet onnan indul, hogy Lout megkeresi Ronan, és arra kéri, segítsen neki pert indítani a volt iskolájuk ellen. Ronan annak a Shaunának a testvére, aki anno nem állt ki Lou mellett, amikor a lány először lépett volna fel az iskolában zajló abúzusok ellen, pedig a kettejük közötti kapcsolatból egy ilyen árulás nem következett volna… Szóval jól meg van csinálva a regény, és ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalmi misszióját teljesítse, ami valóban az lenne leginkább, hogy ráeszméljünk: mennyire természetesnek tűnt még negyven éve, hogy aki a nemi és intézményi hierarchia csúcsán van, azt nem érheti bántódás” – mondta az 1749-nek Smid.
