PETŐfi-SZELfi
Az Udvarhely Bábműhely és a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház bábtagozatának koprodukcióját Petőfi Sándor verseinek, naplórészleteinek, valamint Esterházy Péter: Petőfi, a légtornász című novellájának felhasználásával Szabó Attila írta és Bartal Kiss Rita rendezi. A vígdrámához Cári Tibor írt zenét, Mátravölgyi Ákos tervezett bábokat. A bemutatót szeptember 25-én tartották Székelyudvarhelyen.
Petőfi-rock
„Ezt a napot »Petőfi napjának« nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végig küzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága elleneseivel!” Az 1848. március 15-ét megidéző székesfehérvári előadás az 1973-ban bemutatott „első magyar rockopera”, a Paál István és Vági István írta, a Szegedi Egyetemi Színpadon bemutatott Petőfi napja alapján készült. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Pelikán Fészek játszóhelyén szeptember 29-től látható a produkció, ami nem véletlen választás: az egykori fogadó nagytermében játszott Déryné Laborfalvi Róza, Kisfaludy Károly, Petőfi Sándor. A Petőfi-rockot diákok játsszák, akik a 174 évvel ezelőtti forradalom résztvevőivel közel egyidősek, és így saját, forradalmat, önkeresést érintő kérdéseiket is megfogalmazzák az előadásban.
A helység kalapácsa
Jelenleg ez a legnépszerűbb Petőfi-mű a magyar színházakban, annak ellenére is, hogy a vígeposz vagy a hősköltemény nem feltétlenül színpadi műfaj. Az 1844-ben írt A helység kalapácsa fordulatai és karakterei remekül bírják a műnemváltást. A békéscsabai Napsugár Bábszínházban óriásbábokkal látható „interaktív tárlatvezetésként”. Az előadás rendezője, Béres László Szatmárnémetiben a Petőfi-emlékév részeként állítja színpadra a művet, a békéscsabaihoz hasonlóan Cári Tibor zenéjével.
Molnár Bence még a temesvári színházzal, kolozsvári egyetemistaként készítette el az eposzparódia egyszemélyes verzióját, ezt ősszel több alkalommal játssza a tatabányai Jászai Mari Színház ifjúsági korú nézőinek. A Kifordulásban ő jeleníti meg Petőfi karaktereit kalapokkal s egyéb stilizált kellékekkel, időnként pedig a nézőket is bevonja a komikus viszonyrendszer megteremtésébe.
Szeptember 30-án került először közönség elé a műből egy új produkció. A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkcióját Vidnyánszky Attila rendezi, és színre lép benne ifj. Vidnyánszky Attila is. Az ajánló szerint „a mű minden bája és humora mellett ez az előadás a beregszászi társulatról is szól, arról, hogy a színház kapaszkodó, a túlélés eszköze. Nem hangoljuk át Petőfi művét, de abból indulunk ki, hogy ennek a társulatnak a tagjai a háború miatt most itt ülnek bőröndjeiken, és nem lehetnek otthon. A színen megjelenő Petőfi az Úti levelek kárpátaljai passzusaiból idéz, és hazagondolunk…”
Dagerrotípia
Október 23-án mutatja be a Stúdió K Színház Szendrey Júlia titkos naplója és korabeli hiteles és képzelt beszámolók nyomán Szeredás András és Fodor Tamás által összeállított szövegből, Fodor Tamás rendezésében látható előadást, amelyben Pallagi Melitta, Homonnai Katalin, Spilák Lajos, Samudovszky Adrian, Lovas Dániel és vendégként Vicei Zsolt látható.
Karaffa
1849 júliusában, hetekkel a halála előtt kezdte el Petőfi az eperjesi vésztörvényszék mészárosáról, Antonio Caraffa tábornokról szóló drámáját. A drámával mintegy tizenöt oldalig jutott, aztán közbeszólt a mindenki által ismert történelem. A Pannon Várszínház pályázatot hirdetett, amelyben tíz írót, költőt, drámaírót kért fel arra, folytassa a történetet. Szálinger Balázs nyertes műve, dacára a szörnyű történeti háttérnek, alapvetően vígjáték. Helyzetkomikumok, félreértések és butaság, félelem és hazaszeretet, elkeveredett levelek, őszinteség és hazugságok története, amelynek végén a szerző a történelem helyett is igazságot oszt a XVII. század véres kezű hóhérjának. Az ősbemutató rendezője Vándorfi László, a bemutató 2023 februárjában lesz
Petőfi – színházkoncert
Petőfi prózai és lírai alkotásaiból Selmeczi Bea szerkesztett színpadi szöveget, amelynek szerkesztési elve az egységes világ- és személyiségkép megbomlása, a haza romlásának taglalása helyett a jövőbe vetett bizalom, a romantika és realizmus közti dinamikus kölcsönhatás nyelvén. Az előadás zenéjét Márkos Albert írja, a rendező Vadász Krisztina, a bemutató 2023 februárjában lesz a debreceni Csokonai Színházban.
PetőfIfjú
A Veszprémi Petőfi Színház Topolcsányi Laura és Szomor György musicaljével emlékezik meg névadójáról. Az ajánló szerint „nagysága számunkra példa és iránytű, igazodási pont és remény is, hogy amíg hozzá méltók leszünk, erősek maradhatunk és életképesek. Keressük őt, hogy megértsük, amit ő megértett, megérezzük, ami a szívében volt, ami lelkesítette és vitte előre ifjú korától, szenvedéllyel, szitkozódva olykor, humorral, játékosan, szerelemmel az életbe, a szabadságba, a magyar jövőbe vetett hittel és akarással. De ő is volt gyermek, szüleit szerető iskolás fiú, az irodalomért, a színházért lelkesedő fiatal, világmegváltó nagy látnoka nemzetének, aki nagy útra indult, a végtelen homályába emelkedve pillantásunk elől. Keressük őt, hogy méltók legyünk nagy örökségéhez.” A 2023. februári ősbemutatót Oberfrank Pál és Szomor György rendezi.
János vitéz
A mű a kötelező olvasmányoknak az a típusa, amelyet el is olvasnak a gyerekek, mert a Kukorica Jancsiból János vitézzé avanzsáló címszereplő kalandjai a felgyorsult, elvideójátékosodott és elsorozatosodott XXI. században is elég izgalmat nyújtanak. A kecskeméti Ciróka Bábszínházban Vidovszky György nem historizált, Petőfi pedig elbírja azt is, hogy egy hatalmas mosodában hangozzák el az elbeszélő költemény. Novák János is a mából indítja a mesét, hiszen a keretjáték szerint négy különös vándor érkezik a Nyugati pályaudvarra, akik a kosaraikban levő bábokkal játszani kezdenek, és megelevenítik a klasszikust. A Veszprémi Petőfi Színházba a Zentai Magyar Kamaraszínház vendégjátékában érkezik a János vitéz. A Nemzeti Színházban már a 150. előadásán is túl jár a produkció. Vidnyánszky Attila rendezése különös beavatószínház: többosztálynyi színésznövendék első bemutatkozása volt ez a János vitéz, amely stációdramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai néző is a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.
Petőfi elbeszélő költeménye a zenés műfajnak is inspirációt adott. Kacsóh Pongrác daljátékot komponált belőle, amelyhez Bakonyi Károly Heltai Jenő verseinek felhasználásával írta meg a szöveget. A művet nagyszabású kiállításban a Budapesti Operettszínházban lehet megnézni, míg a fiatalabb generációnak rövidített verzióban, János vitézke címmel készítették el az Operaházban a gyermekkar tagjainak előadásában, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeinek közreműködésével. A mesélő Kőrösi András, a rendező Harangi Mária.
Az apostol
Benkó Bence rendező szándéka szerint ez Az apostol eljátszik annak a gondolatával, mi lenne, ha Petőfi Sándor ma feltámadna, és elkezdené megjobbítani a világot a maga XIX. századi eszméivel. Az apostolba beépítettek más Petőfi-verseket is, azokat a költeményeket, amelyek fő gondolata a világjobbítás. „Mennyiben módosulna Szilveszter sorsa, ha az általa képviselt értékrendszerrel a mai világunkban kellene boldogulnia? Őrültnek néznék a szőlőszem-hasonlatát hallva? Netán sztár lenne? Vagy politikai pályára léphetne? Esetleg a világ teljesen közömbösen kezelné világjobbító szándékait? Egyáltalán: hogyan ítélünk meg ma egy világjobbítót: félünk tőle vagy istenítjük? Ennek az igencsak aktuális kérdésnek a körbejárására kínál lehetőséget Az apostol színrevitele” – fogalmazott a rendező. Az Apertúrává alakult k2 Színház előadása a Gólem Központban látható.
Barguzin – lehullt csillag fénye
A Ciróka Bábszínház előadását a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján láttuk, és így értékeltük: „Bács-Kiskun (vár)megye lakói és Kecskemét városa mint utókor kimutatják hálájukat és tiszteletüket Petőfi Sándornak: közterületek, iskolák, táblák, városrész, napilapcím őrzi a költő nevét. A Ciróka Bábszínház különösen kiveszi a részét az emlékek ápolásából, hiszen az előző évadban bemutatták a János vitézt, valamint elkészítették a Barguzin – lehullt csillag fénye című előadást. A címet olvasva egy bizonyos életkoron felül biztosan sokaknak eszébe jut Morvai Ferenc, a hagymázasságot sem nélkülöző Petőfi-kutatásokat finanszírozó, parlamenti képviselővé is lett »kazánkirály«, de nem kell ahhoz az évtizedekkel ezelőtti kismagyar közéletet ismerni, hogy megérthetővé és átélhetővé váljon a történet. Nem pántlikásan, hanem önreflexíven patrióta ez a Fábián Péter írta-rendezte produkció, ami méltó emlékmű Petőfinek, és pontos korrajz arról, amiben élünk.”
A nyitóképen jelenet a Petőfi-rock című darabból. Fotó: Torma Sándor
