Petőfi-klubok hálózata épül

Sorra-rendre alakulnak a Petőfi-klubok az országban. Aki azonban azt gondolná, hogy a legnépszerűbb költőnkről elnevezett körökben verselni tanulnak, esetleg vándorszínészi pályára készülnek a fiatalok, nos, az téved. De nem olyan nagyon nagyot. A Petőfi-klubok célja ugyanis olyasvalami, hogy az ország, sőt a Kárpát-medence minden szegletébe elvigyék a költő életművének és pályafutásának emlékezetét, vele együtt a reformkor meg a forradalmi idők hangulatát, szellemiségét.

A klubhálózat életre hívását Kásler Miklós miniszter jelentette be a március 15-i ünnepségsorozat kezdetén. A kezdeményezés szorosan összefügg azzal, hogy az országgyűlés 2022-t és 2023-at a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította. A miniszter akkor arról tájékoztatta a sajtót, hogy a megszervezendő Petőfi-klubok a Kárpát-medence minden magyarjához elviszik majd az emlékévek programjait és üzenetét. A sajtóanyag szerint a hálózat közvetlen lehetőséget teremt a nemzeti értékek megismerésére, történelmi, művelődéstörténeti és szépirodalmi tudásbővítésre, szórakozásra, a személyes és közvetlen kapcsolatokra építő, azokat erősítő közösségi együttlétekre és az online kapcsolódásra.

Petőfi-klubok nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is fognak működni. Ebben az évben 88 magyarországi és 12 külhoni, jövőre pedig további hatvan hazai és negyven határon túli településen jöhet létre klub.

A
Kárpát-medencében idén olyan települések kapcsolódnak be a programba, mint
Csíkszereda, Gyimesfelsőlok, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy,
Székelyudvarhely, Bákó, Zenta, Lendva, Dunaszerdahely, Nagytárkány és
Beregszász.

Itthon is sorra alakulnak a klubok. Sok településen a március 15-i ünnepségek előkészítése érdekében, néhány héttel a megemlékezés előtt, máshol a helyi tavaszi nagy rendezvények szervezéséhez kötődően kezdték-kezdik meg a működésüket.

Márciusban Pest megye két településén, előbb Nagymaroson, majd Zebegényben szervezett ünnepi programot a frissen létrejött helyi Petőfi-klub. Tapolcán a Tamási Áron művelődési központban alakult meg, és színvonalas, interaktív kulturális eseményekkel várja az érdeklődőket. A soproni Petőfi-klub Vastag Csaba-koncerttel köszöntötte a tavaszt, a nyíregyházi Anna and the Barbies-koncertet szervezett, az egri pedig Tóth Gabi bulijával nyílt meg. De Keszthelyen, a Goldmark művelődési központban, Nagykanizsán és Lentiben, Gávavencsellőn, Szerencsen, Tiszavasvárin, Szentesen, Szombathelyen, Szentgotthárdon, Vasváron, Ürömön és Szentendrén is van már közösségépítő programokat, rendezvényeket, kulturális eseményeket szervező klub.

Az országos hálózat két oldalról is erőteljes támogatást kap annak érdekében, hogy minőségi programokat kínálhasson az érdeklődőknek. A helyi rendezvények lebonyolításában tartalomszolgáltatóként vesz részt 32 állami kulturális csúcsintézményünk, köztük a Filharmónia Magyarország, a Hagyományok Háza, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Népfőiskola Alapítvány és a Nemzeti Filmintézet. A szervezésben és a lebonyolításban a Nemzeti Művelődési Intézet támogatja a Petőfi-klubok hálózatát. A 2012-ben újjáalakult intézet segítsége azért rendkívül fontos, mert ez az intézmény az elmúlt években komoly tapasztalatokat gyűjtött a magyarországi és a Kárpát-medencei közművelődés szervezésében és integrálásában, például a 2020-ban lefolytatott Kárpát-medencei Petőfi-kutatásban, a települési értékfeltárást támogató fejlesztések koordinációja révén vagy az olvasóköröket népszerűsítő Falusi Krónika-rendezvénysorozat szervezésével. Célkitűzései között az is szerepel, hogy a közösségi művelődést visszavezesse a reformkorig nyúló gyökereihez, azaz megtanítsa a polgárokat a közösségek erejében bízni. Ez pedig éppen olyasvalami, ami egybeesik a Petőfi-klubok céljaival. A program sikeréhez a klubok erőforrásainak stratégiai tervezésével, logisztikai és hálózatépítő tapasztalataival, valamint a központi programkoordinációval járul hozzá.

Amint ez már a
klubhálózat első rendezvényein is látszott, a Petőfi-életmű szellemében alakuló
klubok olyan programokat valósítanak meg, amelyek kulturális identitásunkat,
hovatartozásunkat erősítik. A szervezők komoly- és könnyűzenei koncertekkel,
színházi és irodalmi előadásokkal, könyv- és folyóirat-bemutatókkal,
kiállításokkal, vetítésekkel teszik gazdagabbá, elevenebbé a helyi kulturális
életet. Olyan programokat szeretnének elvinni a kezdeményezéshez kapcsolódó
településekre, amelyek biztosítják, hogy miközben a részvevők kikapcsolódnak,
nemzeti értékeinket is megismerjék, történelmi, művelődéstörténeti
tudásmorzsákkal is gazdagodjanak, igényes zenei, szépirodalmi, művészeti
élményeket is gyűjthessenek.

Amikor a klubhálózatot a szervezők életre hívták, azt remélték, hogy olyan rendszert tudnak a kultúra szolgálatába állítani, amely nem csak Petőfi Sándor emlékét ápolja és adja tovább a fiatalabbaknak. A nemzeti és települési identitás erősítése, a hazai és külhoni települések, intézmények közötti kapcsolatok elmélyítése, a helyi kulturális élet, illetve amatőr művészeti kezdeményezések felpezsdítése is a céljai között szerepel, egyszóval a magyar művelődés felhajtóerejeként próbál hatni.