shutterstock_371943640.jpg

Sokkal hamarabb pusztul el az univerzum, mint azt hittük

A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Heino Falcke asztrofizikus, Michael Wondrak kvantumfizikus és Walter van Suijlekom matematikus, a hollandiai Nijmegen Radboud Egyetem professzorainak közös kutatását ismertetve a hírportál közölte: a szerzők kimutatták, hogy nemcsak a fekete lyukak, hanem más objektumok, például a neutroncsillagok is képesek „elpárologni” a Hawking-sugárzáshoz hasonló folyamaton keresztül.

A hírportál szerint a tudósok azt vizsgálták, mikor halnak ki végleg a leghosszabb életűnek ítélt égitestek, a fehér törpék.

Számításaikat a Stephen Hawking brit fizikusról elnevezett Hawking-sugárzásra alapozták. A Hawking-sugárzás egyik következménye, hogy a fekete lyuk nagyon lassan részecskékre és sugárzásra bomlik. Ez tette lehetővé a leghosszabb ideig fennmaradó égitest, a fehér törpe megszűnésének elméleti kiszámítását – írták.

A tudósok kimutatták továbbá, hogy a Hawking-sugárzás folyamata elméletileg más, gravitációs mezővel rendelkező objektumokra is vonatkozik. A számításaik szerint egy tárgy párolgási ideje csak a sűrűségétől függ – jegyezték meg.

„Az univerzum vége sokkal hamarabb jön el, mint várták, de szerencsére még mindig nagyon távol van” – idézik Heino Falckét, a tanulmány vezető szerzőjét.

Az emberiségnek nem kell túlságosan aggódnia az univerzum vége miatt – fogalmazott Walter van Suijlekom matematikus, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, a Nap körülbelül egymilliárd év múlva túl forróvá válik az élethez, és felforralja a Földön az óceánokat.

A Nap körülbelül nyolcmilliárd év múlva kezd oly értékben tágulni, hogy „felfalja addigra már kopár és élettelen bolygónkat” – írta a kutatók tanulmányát ismertetve a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Ez is érdekelheti

Hamarosan megfigyelhetjük a legrégebbi ismert meteorrajt

A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden. Első ismert megjelenése időszámítás előtt 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az esőként hulló csillagokat.

Jókai akár még a világvégét is elhozhatja egyszer?

Csillagászaink felnéztek az égre és megpillantották Jókait – persze nem szabad szemmel vették észre a kutatók 2003-ban a később 90370 Jókaimórra keresztelt kisbolygót, hanem több csillagászati felvétel együttes elemzésével fedezték fel az űrobjektumot. Sárneczky Krisztián csillagász a Svábhegyi Csillagvizsgálóban mesélt stábunknak az égitestről, a 19. századi értelmiség és a csillagászat kapcsolatáról, valamint arról, mi köze volt Jókainak az űrvizsgálathoz.

Üstökösök és csillagködök sorát fedezte fel Caroline Herschel

Kétszázhetvenöt éve, 1750. március 16-án született Caroline Herschel német születésű brit asztrofizikus, matematikus, az első női csillagász, aki e tevékenységéért rendszeres fizetést kapott. Az egyik első olyan nő a csillagászat történetében, akinek a neve szerepel a jelentősebb enciklopédiákban és szakművekben, de műholdat, holdkrátert és aszteroidát is neveztek el róla.

Fényévnyi türelemmel készülnek a legjobb asztrofotók

Hogyan lehet egyetlen fotóba sűríteni a végtelent? A Csillag-Képek kiállítás az univerzum szabad szemmel láthatatlan műalkotásait mutatja be.